Jeles napok

Április – Szent György hava – Tavaszhó – Szelek hava

„Bolond április”

Az áprilisi törvények szentesítésének napja – 1848

Jeles napok

Zsolnay Vilmos születésnapja – 1828

A világhírű, nevével fémjelzett kerámia kifejlesztője és gyártója, ZSOLNAY VILMOS (Pécs, 1828. április 19. – Pécs, 1900. március 23.) tanulmányait a bécsi Polytechnische Institutban végezte. Az apja által alapított gyárat bátyjától vásárolta meg. Az Első Pécsi Czement, Chamotte és Tűzbiztos Agyagáruk Gyára tűzálló tégla, épületdíszítő terrakotta termékeket és mázas edényárut készített. Az újdonsült gyártulajdonos külföldi szakembereket szerződtetett, tőlük tanulta a technológiát, a műhelytitkokat, de magánúton is tanult kémiát és műszaki ismereteket. Így 1872-től már maga vezette az üzemet. Vizsgálta a környéken előforduló agyagfajtákat, szorgalmasan kísérletezett – olyan sikerrel, hogy az 1878-as párizsi világkiállításon egy addig nem ismert alapanyagból készült, művészi termékekkel állt elő. Az előállítási eljárás lényege az volt, hogy porózus cserépre magas hőmérsékleten olvadó ólommentes mázt vittek fel, a díszítéshez pedig alacsonyabb olvadáspontú, színezett mázt alkalmaztak, amely az égetés során kissé beolvadt az alapmázba. Ezt a többrétegű anyagot nevezték el a korabeli szakemberek porcelánfajansznak. Zsolnay találmányával nemcsak a világkiállítás aranyérmét, hanem a francia Becsületrendet is elnyerte.

A díszedény-gyártásban évről évre új formákat, díszítési technikákat fejlesztettek ki. 1884-ben kezdődött a kályhacsempegyártás. Nagy sikert aratott az a samotthoz hasonló, fagyálló, faragással alakítható épületkerámia – a pirogránit –, amelyet az akkoriban induló nagy építkezéseknél tömegesen alkalmaztak. Ma is szép példáját láthatjuk a Postatakarékpénztár, az Iparművészeti Múzeum, a Mátyás-templom, a kassai dóm tetődíszítésénél. A díszítőelemek, dísztárgyak gyártásán kívül a gyár foglalkozott ipari célú termékek, például szigetelőanyagok előállításával is.
Az 1890-es években Wartha Vince műegyetemi vegyészprofesszor közreműködésével dolgozták ki az eozinnak nevezett fémfényű mázat különböző színekben; ez az 1900. évi párizsi világkiállításon nagy sikert aratott díszítő anyag manapság is a legnépszerűbbek közé tartozik.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)

Fellner Ferdinánd születésnapja – 1847

FELLNER FERDINÁND (Bécs, 1847. április 19. – Bécs, 1916. március 22.) építész, a Monarchia legtöbb színházépületét megtervező építésziroda alapító tagja. Hellmer osztrák építésszel társulva 1872-től nemzetközi hírű színházépítő volt. A színházak új típusát alakította ki, főleg alaprajzi újításaival. Számos magyar város színháza épült az ő tervei szerint, így Budapesten a Népszínház, a Fővárosi Operettszínház, a Vígszínház, valamint Temesvár, Szeged, Pozsony, Kecskemét, Nagyvárad és Kolozsvár színházai. Ők építették a budapesti Múzeum utcában a Károlyi-palotát, amely sokáig Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárként funkcionált.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Sulinet oktatás – Krónika;)

Wodetzky Lajos születésnapja – 1821

WODETCZKY LAJOS (Ober–Marklovitz, 1821. április 19. – Versec, 1874. november 9.): középiskolai tanár, ezermester, katonai, vasúti és egyéb műszaki berendezések feltalálója. A neves csillagász, Wodeczky József édesapja. Matematika-fizika szakos tanári oklevelét a bécsi egyetemen nyerte. Pályáját Teschenben kezdte, majd Jägersdotfban tanított; 1852-től a verseci főreáliskola tanára, utóbb igazgatója volt. Tanári működése mellett műszaki kérdések foglalkoztatták. A hadseregben akkor használt Werndl-féle puskát módosította, tőle ered az ún. Hardtmuth-rendszerű cserépkályha alapötlete; a repülés kérdései is érdekelték. 1858-ban szabadalmaztatott vasúti hóeketalálmányát a szabadalom megkerülésével hosszú időn át gyártották. Szabadalmaztatta a mozdony elé szerelhető hóekét Wodetzky Lajos, aki főreáliskola-igazgató volt Versecen. Noha a pátenst maga I. Ferenc József is aláírta, az államvasutak sokallta a feltaláló által kért összeget és egyszerűen a beleegyezése nélkül elkezdte alkalmazni a hóekét. Bár ez nagyon megviselte a feltalálót és ellenlépéseket kívánt tenni, hamarosan azonban meghalt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Mentovich Ferenc születésnapja – 1819

MENTOVICH FERENC, (Nagydebrek, 1819. április 19. – Marosvásárhely, 1879. december 15.): költő, természettudós, szabadszellemű, filozofikus-világnézeti könyvek szerzője. Vagyontalan gazdatiszt fia. 1841–43 között a berlini és a bécsi egyetemen tanult természettudományokat. Verseit már korábban közölték a folyóiratok, almanachok. Első verskötete, az Uniódalok (Kolozsvár, 1847) az erdélyi ellenzék politikai követeléseit szólaltatja meg. 1848–49-ben a szabadságharc mellett állt. 1849-ben lőporgyárban munkásként dolgozott, majd Pesten újságíró, nevelő. 1850-ben a nagykőrösi gimnázium költészettan- és irodalomtanára volt. Helyére később Arany János került, s ő a természettudományok tanára lett. 1856-ban a marosvásárhelyi kollégium matematikai tanszékét foglalta el. Legfőbb hivatásának az 1850-es évektől kezdve a természettudományi ismeretek terjesztését tekintette. Ő szerkesztette a Marosvásárhelyi Füzetek című folyóiratot, majd a Székely Néplapot, végül a Székely Közlönyt. Tudományos fő műve az Új világnézlet (Maros-Vásárhely 1870), melynek 1863-i első kiadását a cenzúrahivatal elkobozta. Ebben és kisebb vitairataiban a mechanikus materializmus álláspontját védelmezte az uralkodó idealista áramlatokkal szemben, Darwin tanításai mellett foglalt állást.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Április 19-én történt

„Ahogyan az üres szívet semmiféle elmélet sem pótolhatja, az ösztön sem helyettesítheti a mesterség csak munkával, művészi elmélyedéssel megszerezhető kifejezési eszközeit” – vallotta Gózon Gyula Kossuth-díjas színész, aki 1885-ben ezen a napon született.

Gózon Gyula Kossuth-díjas színművész 1962-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
Gózon Gyula Kossuth-díjas színművész 1962-ben. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

Április 19-én történt

1713 Kihirdette Bécsben III. Károly magyar király a Pragmatica Sanctiót, mely lehetővé tette a nőági örökösödést a Habsburg-házban.
1775 Kitört az észak-amerikai angol gyarmatok és az anyaország közötti amerikai függetlenségi háború, a lexingtoni csatát az amerikaiak nyerték. Az ellenségeskedés az 1783. szeptember 3-án aláírt brit–amerikai békeszerződéssel, a párizsi békével ért véget.
1849 A tavaszi hadjáratban újabb győzelmet aratott a magyar honvédsereg, Nagysallónál Görgey Artúr tábornok parancsnoksága alatt vereséget mért a Ludwig von Wohlgemuth báró altábornagy vezette császári seregre.
1897 Megrendezték az első Boston Maratont, a világ legrégebbi utcai futóversenyét.
1904 Elkezdődött, majd négy napon át tartott a 20. század első felének legnagyobb magyarországi vasutassztrájkja.
1919 Húsvét nagyszombatján a román csapatok és a velük tartó román félkatonai alakulatok Köröstárkányon 91, a Fekete-Körös másik partján fekvő Kisnyégerfalván pedig 17 magyar polgári lakost lőttek le.
1943 Kitört a varsói gettófelkelés, a második világháború legjelentősebb zsidó ellenállási akciója, amelyet a túlerőben lévő németek május 16-án vertek le.
1965 Gordon E. Moore amerikai mérnök az Electronics magazin hasábjain közzétette az informatika róla elnevezett törvényét.
1971 Föld körüli pályára állították a szovjetek a világ első űrállomását, a Szaljut–1-et.
1995 Oklahoma Cityben felrobbantották a belvárosban álló szövetségi irodaépületet. A merényletben 168 ember meghalt.
2004 Kovalcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán személyében először jutott el magyar expedíció az Északi-sarkra.
2005 A pápaválasztó konklávé Joseph Ratzinger német bíborost választotta meg a katolikus egyház 265. pápájává, aki XVI. Benedek néven lépett Szent Péter trónjára.
2015 A líbiai partoktól 136 kilométerre a Földközi-tengeren felborult egy menekülteket szállító hajó, és több mint nyolcszázan odavesztek.
2021 Először repült ember alkotta jármű egy másik bolygó felszíne fölött, amikor a NASA Ingenuity nevű helikoptere végrehajtotta első tesztrepülését a Marson.

Április 19-én született

1819 Mentovich Ferenc költő, mechanikus, materialista természettudós
1832 José Echegaray Nobel-díjas spanyol drámaíró, akadémikus
1885 Gózon Gyula Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész
1899 Mödlinger Gusztáv zoológus, a kronobiológia magyar úttörője
1906 Detre László állami díjas csillagász, akadémikus
1912 Glenn T. Seaborg Nobel-díjas amerikai kémikus, kutatócsoportjával az első plutónium előállítója
1914 Cserháti József katolikus pap, egyházi vezető, 1969 és 1989 között pécsi megyés püspök
1929 Kézdi Lóránt Balázs Béla-díjas díszlettervező, érdemes művész
1938 Jonathan Tunick Oscar- és Grammy-díjas amerikai zeneszerző
1944 James Heckman Nobel-díjas amerikai közgazdász
1946 Tim Curry brit színész
1952 Földényi F. László Széchenyi- és József Attila-díjas esztéta, kritikus, irodalomtörténész, műfordító
1954 Fenyő János fotóművész, merénylet áldozatául esett üzletember
1954 Hegyi Lóránd Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész
1955 Regőczy Krisztina világbajnok jégtáncos, edző, sportvezető
1959 Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész, dramaturg, jelmeztervező
1963 Pósfai Mihály Széchenyi-díjas geológus, akadémikus
1964 Lajos Tamás Balázs Béla-díjas operatőr, producer, érdemes művész
1969 Polgár Zsuzsa Sakk Oscar-díjas olimpiai és világbajnok sakkozó, nemzetközi nagymester
1973 Vida Péter Jászai Mari-díjas és Karinthy-gyűrűs magyar színész
1987 Marija Sarapova ötszörös Grand Slam-győztes orosz teniszezőnő

Április 19-én halt meg

1689 Krisztina svéd királynő, 1632–1654 között uralkodott
1824 George Byron angol költő, az európai romantikus költészet kiemelkedő egyénisége
1939 Vaszary János festő, grafikus, munkássága nagy hatást gyakorolt a magyar avantgárd törekvésekre
1959 Győrffy István botanikus, biológus, a mohafajták kutatója, akadémikus
1989 Daphne du Maurier angol írónő, leghíresebb regénye A Manderley-ház asszonya
1989 Zágoni Attila romániai magyar író
1998 Octavio Paz Nobel-díjas mexikói író, költő, esszéíró
2006 Velenczey István Jászai Mari-díjas színész, rendező
2007 Mahrer Emil Balázs Béla-díjas televíziós rendező, a sportközvetítések mestere
2013 François Jacob Nobel-díjas francia biológus, genetikus, az MTA tiszteleti tagja
2021 Viktor Suvalov olimpiai bajnok orosz jégkorongozó
2022 Sterbinszky László Liszt Ferenc-díjas táncművész, balettmester

#eztörténtma