Asterix a Helsinki Könyvvásáron shutterstock.jpg

Asterix, a ravasz gall vigyázza a svéd ajkú finnek nyelvét

Ritka svéd tájszólásban, amelyet csak néhány ezren beszélnek Finnország nyugati részén, adták ki Asterix egyik történetét. A nagy átkelés, amely eredetileg 1975-ben jelent meg, hétfőtől grondspraatsi tájszólásban is olvasható.

A kezdeményezés célja a dialektus életben tartása. A ravasz gall és barátai kalandjainak egyik albuma már 1970-ben megjelent svédül, a grondspraatsi tájszólásban megjelent kiadás „az első hivatalos fordítás egy svéd dialektusban az északi országokban” – mondta el az AFP hírügynökségnek John Hagnas, a projekt igazgatója. Finnországban a finn és a svéd egyaránt hivatalos nyelv. Az ország mintegy 5,5 milliós népessége többségének a finn az anyanyelve, a svédet a lakosság valamivel több mint öt százaléka beszéli. A többségükben a déli és nyugati partvidéken élő svéd ajkú finnek több régi helyi dialektust beszélnek, amelyek közül egyedi jellegénél fogva néhány még a többi svéd ajkú számára is érthetetlen. „Azoknak az embereknek az önbecsülését szeretnénk növelni, akik még mindig ezt a tájszólást beszélik” – tette hozzá John Hagnas. Az igazgatónak, aki régóta szenvedélyes képregénygyűjtő, 2018-ban támadt az ötlete, hogy lefordíttatja az Asterix-albumot a szülővárosában, a nyugat-finnországi Kokkolában beszélt dialektusra. A Reiså yvi Atlanten című könyvet két helyi szakértő, Bror Hagstrom és Ragny Mutka fordította le a városban becslések szerint mintegy hétezer ember által beszélt tájszólás megőrzése érdekében. „Saját szavainkat és színes kifejezéseinket használtuk a könyvben, de a történet hű maradt az eredetihez” – mondta John Hagnas. A finnek által igen kedvelt Asterix-sorozatot eddig a finnen kívül négy kis finn dialektusra – a karéliaira, a raumaira, a savóira és a stadira – fordították le. Világszerte a híres gall kalandjai több mint száz nyelven és nyelvjárásban olvashatók.

Ez is érdekelheti

A nap, amikor a magyar verseké a főszerep

Április 11. kiemelt dátumnak számít az irodalomkedvelők körében: 1964 óta ekkor – József Attila születésnapján – ünnepeljük a magyar költészet napját, országszerte izgalmas programokkal tisztelegve költők és költeményeik előtt. Ehhez az ünnepléshez csatlakozik a Kultúrapont is jeles eseményeket bemutató képregénysorozatának második darabjával.

A nap, amikor először mozizhattunk színesben a kanapéról

Ötvennyolc évvel ezelőtt – 1968. április 4-én – történelmi pillanat tanúi lehettek a hazai tévénézők: ekkor mutatta be a Magyar Televízió az első színes magyar tévéfilmet, A koppányi aga testamentumát. Az évforduló alkalmából Krizbai Gergely grafikusművész készített képregényt, amely jeles eseményeket bemutató képregénysorozatunk első darabja.

Bábok, képek, képregények és Petőfi színházi szerepei – Programajánló

Titokzatos sakkjátszma a bábszínházban, zenei utazás a világ körül Sebestyén Mártával és Boban Markovićcsal, képregényfesztivál Szegeden, retrospektív kiállítás Szentendrén, nemzetközi konferencia a kulturális örökség védelméről – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Sosem járt Afrikában Edgar Rice Burroughs, a Tarzan írója

Százötven éve, 1875. szeptember 1-jén született Edgar Rice Burroughs amerikai író, a dzsungelben nevelkedett, természetfeletti képességekkel rendelkező Tarzan megálmodója. Tarzan alakja a filmvásznon először 1918-ban tűnt fel, legutóbbi Tarzan-film 2016-ban készült Alexander Skarsgard főszereplésével, David Yates rendezésében.