Asterix a Helsinki Könyvvásáron shutterstock.jpg

Asterix, a ravasz gall vigyázza a svéd ajkú finnek nyelvét

Ritka svéd tájszólásban, amelyet csak néhány ezren beszélnek Finnország nyugati részén, adták ki Asterix egyik történetét. A nagy átkelés, amely eredetileg 1975-ben jelent meg, hétfőtől grondspraatsi tájszólásban is olvasható.

A kezdeményezés célja a dialektus életben tartása. A ravasz gall és barátai kalandjainak egyik albuma már 1970-ben megjelent svédül, a grondspraatsi tájszólásban megjelent kiadás „az első hivatalos fordítás egy svéd dialektusban az északi országokban” – mondta el az AFP hírügynökségnek John Hagnas, a projekt igazgatója. Finnországban a finn és a svéd egyaránt hivatalos nyelv. Az ország mintegy 5,5 milliós népessége többségének a finn az anyanyelve, a svédet a lakosság valamivel több mint öt százaléka beszéli. A többségükben a déli és nyugati partvidéken élő svéd ajkú finnek több régi helyi dialektust beszélnek, amelyek közül egyedi jellegénél fogva néhány még a többi svéd ajkú számára is érthetetlen. „Azoknak az embereknek az önbecsülését szeretnénk növelni, akik még mindig ezt a tájszólást beszélik” – tette hozzá John Hagnas. Az igazgatónak, aki régóta szenvedélyes képregénygyűjtő, 2018-ban támadt az ötlete, hogy lefordíttatja az Asterix-albumot a szülővárosában, a nyugat-finnországi Kokkolában beszélt dialektusra. A Reiså yvi Atlanten című könyvet két helyi szakértő, Bror Hagstrom és Ragny Mutka fordította le a városban becslések szerint mintegy hétezer ember által beszélt tájszólás megőrzése érdekében. „Saját szavainkat és színes kifejezéseinket használtuk a könyvben, de a történet hű maradt az eredetihez” – mondta John Hagnas. A finnek által igen kedvelt Asterix-sorozatot eddig a finnen kívül négy kis finn dialektusra – a karéliaira, a raumaira, a savóira és a stadira – fordították le. Világszerte a híres gall kalandjai több mint száz nyelven és nyelvjárásban olvashatók.

Ez is érdekelheti

Dr. Maksa Gyula: A képregény önálló olvasási forma

Dr. Maksa Gyulával beszélgettünk arról, hol tart ma a magyar képregény, mitől több puszta gyerekműfajnál és hogyan válhat a könyvtárak, olvasók és alkotók közös ügyévé.

Dr. Frank Zita: A képregény valódi alternatíva a képernyő helyett

Dr. Frank Zitával beszélgettünk arról, hogyan működik ma egy képregénykiadó Magyarországon, milyen készségeket fejleszt, és miért lehet a képregény valódi alternatíva a képernyők világában.

Hírmozaik – május 3.

Egész napos programsorozat a Manga – Hokuszai – Manga kiállításhoz kapcsolódóan, kétszázadik közgyűlésére készül az MTA, mesterséges intelligenciával készült Molière-darabot mutatnak be – hírösszefoglalónk.

A nap, amikor először mehettünk alagúton a Lánchídtól a Krisztinavárosba

Százhatvankilenc évvel ezelőtt – 1857. április 30. – adták át a forgalomnak a budai Váralagutat. Ettől kezdve Krisztinavárosból a Duna partjára, majd onnan Pestre eljutni már csak néhány percet vett igénybe. Az évforduló alkalmából Kiss Eszter készített képregényt, amely a Kultúrapont jeles eseményeket bemutató képregénysorozatának harmadik része.