Áder János ünnepi beszédében felidézte: a fejedelem gyermekként élte meg Magyarország felszabadulását a török elnyomás alól, de már fiatalként megtapasztalta, hogy Magyarország nem lett szabad, hiszen nem felszabadított országként, hanem leigázottként, alattvalóként tekintett rá a Habsburg Birodalom.

A köztársasági elnök rámutatott: II. Rákóczi Ferenc okkal hiányolta a Kárpát-medence népeinek törvényes jogait, s hirdette,

„nincs törvényes hatalom szabadság nélkül.”

Ezért – nem hatalomvágyból, hanem szabadságot akarva – indult harcba, mert tudta, hogy a szabadsághoz önrendelkezés és nemzeti önállóság kell.

Áder János

Elmondta: a fejedelem olyan családba született, amelynek tagjai példát mutattak a közösségért viselt felelősségből, őt magát pedig a szabadság eszméjéhez való ragaszkodás tette történelemformáló hőssé, az, hogy a népek és a lelkiismeret szabadságát választotta.

Leszögezte: II. Rákóczi Ferenc olyan államférfi volt, aki nemzete önállóságáért vívott harcával ma is példaként állhat Európa népei előtt.

A köztársasági elnök a Rákóczi-kastély felújításával összefüggésben rávilágított: sok-sok egyeztetésből és határokon átívelő munkából magyarok és szlovákok együtt alkottak újra valamit, s most közös felelősségük lesz, hogy a kastély betölthesse hivatását, hogy „olyan hely legyen, ahol összeér múlt és jelen”.

Zuzana Caputová beszédében kiemelte: azonfelül, hogy egy nagy építészeti és történelmi értékű épületet sikerült felújítani, az újjászületett Rákóczi-kastély egy nagy értékű jelkép is. Annak jelképe, hogy a több száz éven át tartó közös múltnak „nem elválasztania, hanem ellenkezőleg – az Európai Unió szomszédos tagországaiként – össze kell kötnie bennünket”.

Zuzana Caputová

A szlovák államfő kijelentette: a két nemzetnek számos közös történelmi személyisége van, köztük II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Károly Róbert és Corvin Mátyás is, és nekik is köszönhető, hogy „közös a történelmi Magyarország és a mi történelmünk, amelyre büszkék lehetünk”.

A mintegy 1200 lelket számláló, jelentős részben magyarok lakta Borsi kastélyának – II. Rákóczi Ferenc szülőhelyének – helyreállítása felett még 2013-ban vállalt védnökséget Áder János magyar és Ivan Gasparovic akkori szlovák államfő.

A restaurálás a II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet irányítása alatt 2018 szeptemberében kezdődött, és mostanra fejeződött be. A teljes felújításra Magyarország kormánya 8 és fél millió eurót bocsátott rendelkezésre, ebből teljesen újjáépítették a kastélyt, és rendezték a környékét. Az 1563-1638 között épült kastélyban a fejedelmet és korát bemutató állandó kiállítást nyitottak. Az ünnepélyes átadón több százan vettek részt, köztük felvidéki magyar és szlovák politikusok, egyházak, illetve társadalmi szervezetek képviselői is.

Áder János és felesége, Herczegh Anita ezt követően Kassára ment, ahol találkozott a városa polgármesterével, megnézte a Szent Erzsébet-székesegyházat és meglátogatta a kassai Rodostó-házat.

Áder János köztársasági elnököt és feleségét, Herczegh Anitát fogadja Jaroslav Polacek polgármester a kassai városháza előtt
A Szent Erzsébet-székesegyházban
A kassai Rodostó-házban

Fotók: MTI/Bruzák Noémi