shutterstock_2565649417.jpg

Az axolotlok segíthetnek abban, hogy visszanöveszthessük végtagjainkat

A fluoreszkáló axolotlok segítségével a kutatók feltárták a végtag-regeneráció kulcsát, amely talán egyszer az emberi gyógyítást is forradalmasítja.

A különleges, szinte földöntúlinak tűnő axolotlok különleges képességgel rendelkeznek: elvesztett végtagjaikat néhány héten belül teljesen képesek újranöveszteni. A legújabb kutatások szerint ez a szalamandrafaj segíthet az emberi végtag-regenerációs képesség feltárásában is – írja a Smithsonian Magazine. James Monaghan, a Northeastern Egyetem biológusa és csapata génszerkesztett axolotlokkal dolgozott: az állatokat úgy módosították, hogy fluoreszkáljanak sötétben, így tudták nyomon követni a végtag-regeneráció molekuláris folyamatait. A vizsgálat kulcsszereplőjeként azonosították a retinsavat – az A-vitamin egyik származékát, amely számos bőrápoló termékben is megtalálható –, amely meghatározza, hogy pontosan milyen testrész nő vissza. Ez a molekula biztosítja, hogy például csak egy kéz regenerálódjon, ne pedig egy egész kar.

A kutatók axolotlok karját amputálták – hangsúlyozva, hogy ezek az állatok nem szenvednek úgy fájdalmat, mint az emlősök, és teljesen képesek a gyógyulásra. Különböző mennyiségű retinsavat adtak a regenerálódó végtagokhoz, és megfigyelték, hogy a sav mennyisége határozza meg, milyen mértékű testrész nő vissza: magasabb koncentrációval például extra végtagok is kialakultak a kéz helyén. A kutatók egy másik fontos gént is azonosítottak, a Shox nevűt, amely a retinsav egyik célpontja a sejtekben. A retinsavszint emelkedése aktiválta ezt a gént, amely kulcsszerepet játszik a végtagok regenerációjában. 

Mivel az emberi sejtekben is megtalálható a retinsav és a Shox gén, elméletileg bennünk is megvan a potenciál a végtag-regenerációra.

A kutatás vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben speciális tapaszok segítségével programozhatnák át a sérült emberi sejteket arra, hogy hegképződés helyett teljes végtagokat növesszenek. A szakértők szerint ugyan még messze vagyunk attól, hogy emberek képesek legyenek végtagokat újranöveszteni, de az ilyen alapkutatások kulcsfontosságú lépések ebbe az irányba.

Ez is érdekelheti

Udvaros Dorottya Karikó Katalin szerepét ölti magára

November 15-én a Nobel-díjas magyar kutató, Karikó Katalin életútja elevenedik meg az Átrium színpadán, Udvaros Dorottya főszereplésével. Az előadás egy kivételes tudományos pálya kevésbé ismert oldalát, a világraszóló sikert megelőző évtizedek küzdelmeit, kudarcait és kitartását mutatja be.

A varrógéptől a mesterséges intelligenciáig vezet a Magyar Kultúra magazin legújabb száma

Mindnyájunk életét behálózzák, meghatározzák, hogyan és kivel kommunikálhatunk, ha kell, műtenek, akár gondolkodnak is helyettünk – a gépek a mindennapjaink részei, mégsem biztos, hogy kellően ismerjük a működésüket és ránk gyakorolt hatásukat. A Magyar Kultúra magazin Gép lapszáma a technológia és az ember kapcsolatát boncolgatja.

Örkény, Csehov és Schiller receptre adtak kultúrát

1842. március 30-án hajtották végre az Egyesült Államokban az első érzéstelenítéses műtétet. Ennek emlékére az amerikai törvényhozás 1990-ben március 30-át az orvosok napjává nyilvánította. Hat kivételes írót mutatunk most be ebből az alkalomból, akik nemcsak az alkotás mesterei, de az orvostudományok terén is jártasak voltak.

A rák gyakran egy identitásválság tünete

A nyugati orvostudomány sokat tud a gyógyításról, de keveset a gyógyulásról – ezzel is szembesül az On the Spot 13. évadának főszereplője, miután végstádiumú rákkal diagnosztizálják. Hat epizódon keresztül ismerhetjük meg egy gyógyulás történetét, amely valójában nem a rákkal való küzdelemről szól.