shutterstock_2565649417.jpg

Az axolotlok segíthetnek abban, hogy visszanöveszthessük végtagjainkat

A fluoreszkáló axolotlok segítségével a kutatók feltárták a végtag-regeneráció kulcsát, amely talán egyszer az emberi gyógyítást is forradalmasítja.

A különleges, szinte földöntúlinak tűnő axolotlok különleges képességgel rendelkeznek: elvesztett végtagjaikat néhány héten belül teljesen képesek újranöveszteni. A legújabb kutatások szerint ez a szalamandrafaj segíthet az emberi végtag-regenerációs képesség feltárásában is – írja a Smithsonian Magazine. James Monaghan, a Northeastern Egyetem biológusa és csapata génszerkesztett axolotlokkal dolgozott: az állatokat úgy módosították, hogy fluoreszkáljanak sötétben, így tudták nyomon követni a végtag-regeneráció molekuláris folyamatait. A vizsgálat kulcsszereplőjeként azonosították a retinsavat – az A-vitamin egyik származékát, amely számos bőrápoló termékben is megtalálható –, amely meghatározza, hogy pontosan milyen testrész nő vissza. Ez a molekula biztosítja, hogy például csak egy kéz regenerálódjon, ne pedig egy egész kar.

A kutatók axolotlok karját amputálták – hangsúlyozva, hogy ezek az állatok nem szenvednek úgy fájdalmat, mint az emlősök, és teljesen képesek a gyógyulásra. Különböző mennyiségű retinsavat adtak a regenerálódó végtagokhoz, és megfigyelték, hogy a sav mennyisége határozza meg, milyen mértékű testrész nő vissza: magasabb koncentrációval például extra végtagok is kialakultak a kéz helyén. A kutatók egy másik fontos gént is azonosítottak, a Shox nevűt, amely a retinsav egyik célpontja a sejtekben. A retinsavszint emelkedése aktiválta ezt a gént, amely kulcsszerepet játszik a végtagok regenerációjában. 

Mivel az emberi sejtekben is megtalálható a retinsav és a Shox gén, elméletileg bennünk is megvan a potenciál a végtag-regenerációra.

A kutatás vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben speciális tapaszok segítségével programozhatnák át a sérült emberi sejteket arra, hogy hegképződés helyett teljes végtagokat növesszenek. A szakértők szerint ugyan még messze vagyunk attól, hogy emberek képesek legyenek végtagokat újranöveszteni, de az ilyen alapkutatások kulcsfontosságú lépések ebbe az irányba.

Ez is érdekelheti

A varrógéptől a mesterséges intelligenciáig vezet a Magyar Kultúra magazin legújabb száma

Mindnyájunk életét behálózzák, meghatározzák, hogyan és kivel kommunikálhatunk, ha kell, műtenek, akár gondolkodnak is helyettünk – a gépek a mindennapjaink részei, mégsem biztos, hogy kellően ismerjük a működésüket és ránk gyakorolt hatásukat. A Magyar Kultúra magazin Gép lapszáma a technológia és az ember kapcsolatát boncolgatja.

Örkény, Csehov és Schiller receptre adtak kultúrát

1842. március 30-án hajtották végre az Egyesült Államokban az első érzéstelenítéses műtétet. Ennek emlékére az amerikai törvényhozás 1990-ben március 30-át az orvosok napjává nyilvánította. Hat kivételes írót mutatunk most be ebből az alkalomból, akik nemcsak az alkotás mesterei, de az orvostudományok terén is jártasak voltak.

A rák gyakran egy identitásválság tünete

A nyugati orvostudomány sokat tud a gyógyításról, de keveset a gyógyulásról – ezzel is szembesül az On the Spot 13. évadának főszereplője, miután végstádiumú rákkal diagnosztizálják. Hat epizódon keresztül ismerhetjük meg egy gyógyulás történetét, amely valójában nem a rákkal való küzdelemről szól.

Tizennyolc évbe tellett, míg elismertette diplomáját az első magyar orvosnő

Hugonnai Vilma nem csupán elhatározta, hogy orvos lesz, hanem az életével bebizonyította: a nőknek nem kell engedélyt kérniük a műveltséghez és hivatásuk megválasztásához.