Akik zenélésre adják a fejüket, inkább választják a zongorát vagy a hegedűt. Te hogyan jutottál el a csembalóhoz?
Először én is zongoráztam, csak később váltottam a csembalóra. Az elején mindenki a zenélést sajátítja el, erre pedig tökéletes eszköz a zongora.
Mikor kezdted a csembalózást?
Másodikos koromban kezdtem el zongorázni Jászberényben. A zeneiskolában letettem a záróvizsgát, és a szabályok szerint a zongoratanulmányaim itt véget értek. Két lehetőségem volt: elmegyek kamaraszakra, amelyre azok jelentkeznek, akik ?kiöregedtek? a zeneiskolából, vagy egy másik hangszert kezdek el tanulni. Szóba jött az orgona, a magánének és a csembaló. Az énekelni nem tudok, és nem is szeretek, orgonistaként pedig nehéz gyakorlóhelyet találni. A barokkot viszont kedvelem, így a zongoratanárnőm, Hagyó Lászlóné javaslatára döntöttem a jelenlegi hangszerem mellett. Mivel készültem az ELTE-re, ezért a neten rákerestem, merre tudok majd csembalózást tanulni. Elsőnek a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskolát találtam, ott Elek Szilvia meghallgatott, és már egy éve odajárok.
Ez a hangszer csak a barokkra jellemző?
Az első billentyűs hangszer az orgona volt, de már a reneszánszban is használtak csembalót. Ebben a korban divatos volt még a virginál, egy téglatest alakú zeneszerszám, valamint a klavikord, amely a csembaló kistestvére. Ez a három instrumentum nagyjából egy időben alakult ki, s lett népszerű. A csembalóról a legtöbb feljegyzés a barokkból származik, mivel akkor ez volt a fő billentyűs. A hangszert általában szólóban használták, de zenekarokat is kísért.
Kik írtak csembalódarabokat?
Byrd, Bull és Farnaby képviseli a reneszánsz alkotókat, a barokkban pedig az összes zeneszerző komponált csembalóra. Szólóművei főleg Frobergernek, Louis és Francois Couperin-nek, Rameau-nak, Bachnak, Händelnek és Domenico Scarlattinek vannak. Sőt, klasszikus-zeneszerzők is írtak csembalóra, így Haydn és Mozart korai darabjai is játszhatók ezen a hangszeren.
Mennyire ismert hangszer a mai korban?
Nem sokan vannak tisztában vele, és rendszerint keverik a csellóval vagy más cs betűs hangszerrel. Az átlagember legtöbbször valamilyen vonósnak gondolja. A zongoristák már ismerik, mivel kezd elterjedni a historikus zenélés, amikor azt próbáljuk rekonstruálni, hogyan játszhatták régen az adott darabot.
És akkor téged a historikus zenélés érdekel?
Nagyon csodálatos ez a játékmód. A korszak zenéjét sokáig elfelejtették, a romantikában lett nagy reneszánsza, amikor Mendelssohn újra felfedezte Bachot. Akkor a zenészek saját stílusuk szerint játszották a darabokat, kihasználták a zongora összes pedálját, billentyűjét. A 20. században megálljt mondtak ennek a tendenciának, ekkor terjedt el a kotta szerinti zenélés. Ahogy egy tanárnőm mondta, a barokk beszél, a romantika fest. Sokan úgy gondolják, a historikus zenélés romantikus, mert a zenész ott is belassít, ahol nem kellene. Ha ezt egy zongorán tenné, akkor így is lenne, a csembaló viszont igényli ezt a fajta játékot.
Miért olyan különleges barokkot játszani?
Teljesen más a barokk zenét játszani. Különleges az artikulációja, sok az aszimmetria, a muzsikus nagy lépéseket tesz, és eltérő hangsúlyozást választ. Jellemző a ?szétjátszás?, amikor egy hangra nem egyszerre jön a basszus és a szoprán szólama, a franciák pedig nem szokták az egymást követő ugyanolyan időtartamú hangokat egyforma hosszan játszani. Ebben a fajta zenében hierarchia van a dallam elemei között, és mivel a csembaló kevésbé dinamikus, mint egy zongora, így a csembalista az idővel játszva mutatja meg a súlyokat, a fontosabb hangokat.
A kortárs zeneszerzők komponálnak csembaló-darabokat?
Próbálkozások vannak. Bartók Mikrokosmos sorozatában találni olyan lábjegyzeteket, amelyek szerint az adott művet el tudja képzelni csembalón, de szerintem ő maga sose játszott rajta. Petrovics Emil Négy önarckép álarcban című művében szerepel az instrumentum. Nagyon rideg hangszínt is ki lehet hozni a csembalóból, ezért szokták a filmzenékben használni. A popszakma is kedveli, Lady Gaga Bad Romance című száma például ezzel kezdődik, viszont ezeket a dallamokat már digitálisan hozzák létre.
Van olyan csembalista, akire felnézel?
Igazából nincsen. Vannak jó zenészek, de általában csak az adott mű, szerintem elsőrangú előadóját tartom számon. Inkább a csembalisták zenéjét ismerem, nem pedig a hátterüket.
Májusban volt egy koncerted. Hogyan jött ez létre?
A koncertet egy zeneakadémiás növendékkel, Illés Adriennel adtuk, akivel közös a tanárnőnk. Amikor zongoráztam, minden évben volt hangversenyem, ezért úgy gondoltam, csembaló-estet is illene tartani. Még senki sem halott engem nyilvánosan ezen játszani, így egyfajta premier volt számomra. Az előadás két nagy blokkból állt, egyikben Adrienn szólóit lehetett hallani, a másikban az enyémeket. Az esten a tanévben tanult darabok közül szemezgettünk, de így is elég hosszúra sikerült. Igyekeztünk minden korszakot bemutatni a reneszánsztól Mozartig.
Nemrég a Győri Reneszánsz és Barokk Napokon egy mesterkurzuson vettél részt. Hogyan találtál rá, milyen volt a kurzus?
A zeneiskolában láttam meg, hogy Takács Szilvia Győrben csembaló és fortepiano kurzust fog tartani, a tanárnőm pedig támogatta a jelentkezésemet. A fortepiano átmenet a csembaló és a zongora között, hiszen vannak már pedáljai, de a hangszíne és a kezelése még nagyban hasonlít az elődjére. A tréningen kettő fortepianót próbáltunk ki, csembalóból viszont jóval többet. Alapvetően ez egy amatőrkurzus volt, olyan is jött, aki csak zongorán játszik, de régebbi hangszerekkel is meg szeretett volna ismerkedni, ezért a tanárnő mindenkinek a saját szintjén adott órákat. Úgy érzem, zeneileg és technikailag nagyon sokat fejlődtem. Persze a hét nem arról szólt, hogy konkrét darabokat tanítottak meg a diáknak, hanem vinni kellett műveket, amelyeket nagyjából el tudsz játszani, és ott ötleteket adtak, hogyan lehet még jobban. Itt kezdtem el foglalkozni a continuózással, ez azt jelenti, hogy régen a zeneszerző a kotta írásakor egy sorban lejegyezte a basszus szólamát is, ezt pedig kiegészítette mindenféle számokkal és módosítójelekkel. A csembalista ezeket dekódolta, így improvizatívabban tudott játszani. A kurzuson jól ment nekem, de szeretném még továbbfejleszteni.
Matematikát tanulsz az egyetemen. Hogyan fér össze ez a zenével?
Elég nehezen. Már másodikos korom óta párhuzamosan művelem a kettőt, amikor elfáradtam a számolásban, mindig zenéltem egy kicsit. A két tevékenység az agy más-más területét foglalkoztatja, így pihentető egy kis zongorázás két egyenlet között. Klisé, hogy a zene és a matek összefonódik, de tény: rengeteg matematikus zenél. Viszont nem kell érteni a számokhoz, hogy jó zenész legyen valaki.
Szívesen koncerteznél a jövőben?
Szívesen koncerteznék zenekarban, de a szólókarrier is érdekel, viszont az neccesebb, vagy befut vele az ember, vagy nem. Azért se lettem zongorista, mert ott csak a szólózás jöhet szóba.
A matek vagy a zene van előtérben?
Nem tudok dönteni a kettő között. Van egy olyan elképzelésem, hogy elvégzem az alapszakot, és utána itthon vagy külföldön kipróbálom magam csembalistaként. Az egyetemet mindenképpen be szeretném fejezni, aztán lehet, hogy a kettőt egyszerre fogom csinálni.
Fotók: Drscsák Zoltán
