Bartók Béla születésnapja lehet jövőre a magyar zene napja

A kulturális kormányzat üdvözlendőnek tartja azt a civil kezdeményezést, amelyet a mai napon Szarka Tamás Kossuth-díjas művész elindított, hogy a magyar zene napja ettől az évtől kezdve Bartók Béla születésnapján legyen – jelentette be Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár szombaton, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban tartott Missa Missio-koncert előtti beszédében.

 

Bartók Béla 1939-ben. Fotó: Lipnitzki / Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP
Bartók Béla 1939-ben. Fotó: Lipnitzki / Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP

Bartók Béla és Kodály Zoltán alakja, életművük és módszereik beépültek a nemzeti identitásunkba, és a kultúránk jellemvonásaivá váltak. Felbecsülhetetlen gyűjtőmunkájukkal új alapokra helyezték a népzenei hagyomány kutatását, megőrzését, megélését, miközben a 20. század meghatározó remekműveit hívták életre – hangsúlyozta az államtitkár.

Závogyán Magdolna a Missa Missio című miséről úgy fogalmazott: Szarka Tamás remekműve tanúságtétel, keresztény nemzetünk gazdag kulturális örökségének lenyomata, megélt hitvallás istenről, értékekről, kultúráról.

A zeneszerző a koncert előtti beszédében kiemelte, hogy a magyar zene különböző műfajainak már van, a magyar zenének egységében azonban eddig nem volt dedikált emléknapja. Most elkezdődik az az egyéves előkészítési sorozat, amelynek segítségével, 2026-tól a magyar zene napját minden év március 25-én méltóképp meg lehet majd ünnepelni – fűzte hozzá.

Ez is érdekelheti

Kamarazene, jazzkoncert, bábelőadás és Bartók-bemutató a Kaposfest programkínálatában

A világhírű hazai és külföldi művészek, az emlékezetes koncertek és mesterkurzusok, az előadások és a workshopok mellett idén egy eltűnt Bartók-mű bemutatója és egy új hangversenyhelyszín is színesíti a Kaposfest eseménysorozatát. Lássuk, milyen izgalmas produkciók várják a kamarazene kedvelőit augusztus 9. és 14. között Kaposváron!

Július 31-én történt

„Az elégedettség számomra pejoratív tartalmat hordoz. Az ember élete folytonos gondolkodás, amelynek intenzitása változó. Minél nagyobb eredményeket ér el valaki, annál jobban kell vigyáznia, odafigyelnie. Az elégedettségnek rendkívül sok buktatója és útvesztője van, ráadásul hamis önképet ad” – fogalmazta a 2015. július 31-én elhunyt Kossuth-díjas színművész, Sinkó László, akit többek között a Nemzeti Színház, az Új Színház és a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Férfiakt, Az új földesúr és az Elveszett illúziók című filmekben láthattunk.

A létezés végső kérdései foglalkoztatták, de a közéleti szerepvállalástól sem idegenkedett

Huszonöt éve, 2001. július 22-én hunyt el Mészöly Miklós Kossuth-díjas író, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magasiskola, a Saulus, Az atléta halála, valamint a Jelentés öt egérről című kötetek szerzője.

Carrerasszal a Metropolitanban, Domingóval a Scalában énekelt a második Callasként ünnepelt Sass Sylvia

Július 12-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Sass Sylvia Kossuth-díjas opera-énekesnő, akit második Callasként ünnepelt a kritika, és aki a pályafutása alatt nemcsak elénekelte, hanem erős színészi eszközökkel életre is keltette az általa megformált hősnőket.