Bartók Béla születésnapja lehet jövőre a magyar zene napja

A kulturális kormányzat üdvözlendőnek tartja azt a civil kezdeményezést, amelyet a mai napon Szarka Tamás Kossuth-díjas művész elindított, hogy a magyar zene napja ettől az évtől kezdve Bartók Béla születésnapján legyen – jelentette be Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár szombaton, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban tartott Missa Missio-koncert előtti beszédében.

 

Bartók Béla 1939-ben. Fotó: Lipnitzki / Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP
Bartók Béla 1939-ben. Fotó: Lipnitzki / Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP

Bartók Béla és Kodály Zoltán alakja, életművük és módszereik beépültek a nemzeti identitásunkba, és a kultúránk jellemvonásaivá váltak. Felbecsülhetetlen gyűjtőmunkájukkal új alapokra helyezték a népzenei hagyomány kutatását, megőrzését, megélését, miközben a 20. század meghatározó remekműveit hívták életre – hangsúlyozta az államtitkár.

Závogyán Magdolna a Missa Missio című miséről úgy fogalmazott: Szarka Tamás remekműve tanúságtétel, keresztény nemzetünk gazdag kulturális örökségének lenyomata, megélt hitvallás istenről, értékekről, kultúráról.

A zeneszerző a koncert előtti beszédében kiemelte, hogy a magyar zene különböző műfajainak már van, a magyar zenének egységében azonban eddig nem volt dedikált emléknapja. Most elkezdődik az az egyéves előkészítési sorozat, amelynek segítségével, 2026-tól a magyar zene napját minden év március 25-én méltóképp meg lehet majd ünnepelni – fűzte hozzá.

Ez is érdekelheti

Hetvenéves Takács-Nagy Gábor, Bartók műveinek egyik leghitelesebb előadója

Április 17-én ünnepli hetvenedik születésnapját Takács-Nagy Gábor Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, aki szerint egy karmesternek három dolgot kell csinálnia: a jelenlétével, tanácsaival inspirálni, a mozdulataival segíteni a muzsikusokat, és önbizalmat adni nekik.

Robert Capa képei, táncjáték a kivándorlókról, párbeszéd Bartók Kékszakállújával – Programajánló

Robert Capa képei az 1948-as Budapestről, zenei párbeszéd Bartók Kékszakállújával, táncjáték a hazát elhagyók emlékére, a költészet és az iparművészet találkozása, utazás az elektronikus zene világába – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Népzenegyűjtés, folklórkutatás, táncházmozgalom – Száz éve született Kallós Zoltán

„Én azért gyűjtöttem, mert gyönyörűnek találtam úgy az énekeket, táncokat, balladákat, mint a tárgyakat” – vallotta a száz éve, 1926. március 26-án született Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő, múzeumalapító, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.

Dobozy Borbála csembalóművész és Csalog Gábor zongoraművész kapta a Bartók–Pásztory-díjat

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra az adott évben Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész nevét, és adja át az elismerést.