Ördögi kozmetika
Karinthy Színház, február 3.
Egy különös reptéren várakozik Jerome Angust, mivel járatának indulását későbbre halasztották. Megszólítja őt egy titokzatos, provokatívan viselkedő idegen, aki Textor Texelként mutatkozik be – és a két férfi között abszurd beszélgetés bontakozik ki. A kezdetben felszínes, értelmetlen párbeszéd egyre váratlanabb fordulatokat vesz, míg végül kegyetlen végkifejletbe torkollik. Amélie Nothomb belga írónő azonos című, fekete humorral átitatott, metafizikai kérdéseket is boncolgató dialógusnak vagy detektívtörténetnek is tekinthető regénye nyomán Ilja Bocsarnikovsz készít előadást Mészáros Andrással és Mészáros Bélával.
Szaturnusz Gyűrűje
Örkény Stúdió, február 9.
Kökény Pál szabósegéd ifjú élettársa tegnap vajúdni kezdett. A szabósegéd elrohant, hogy elhívja a közeli bábát, idegességében azonban bement az első snapszbutikba, majd kocsmáról kocsmára járt, s a bábáról teljesen megfeledkezve éktelen kiabálást vitt végbe, és éltette a szocializmus tanait. A rendőrség beszállította, ahol kijózanodván elmondta, hogy csak kisgyermeke születése előtt akarta a világot megjavítani... A Pesti Hírlap száz évvel ezelőtti rövidhíre a kiindulópontja Kárpáti Péter darabjának, ami a máról szól, és színészi improvizációk nyomán születik. Az előadásban hosszú idő után játszik együtt Láng Annamária és Nagy Zsolt.
De mi lett a szerelemmel?
Pinceszínház, február 10.
Kiss Csaba íróként és rendezőként is újabb Csehov-játékra hív: ezúttal nyolc novellát szőtt egybe és tovább. Az alaphelyzet egy szerelmi háromszög, egy klasszikus „in flagranti”, amelynek különös, groteszk vége van. Mint Csehovnál általában. És a kérdés: hogyan tovább? Kinek a sorsát kövessük? A jámbor férjét? A frivol asszonykáét? Vagy a barátét, aki vállalja is, nem is. Ezt mindig az aznapi közönség akarata, ízlése, élettapasztalata dönti el. A színpadon Waskovics Andrea, Hajduk Károly és Takács Géza.
Az erősebb
Győri Nemzeti Színház, február 10.
Strindberg első házassága zátonyra futásakor, 1899-ben vetette papírra Az erősebb című színművet. Háromszor nősült, de a nőkkel kialakított kapcsolata sem volt zökkenőmentes, az életét végigkísérte a nyomor és üldözési mánia gyötörte. Mondhatni, a drámán keresztül, önéletrajzi hangja szólal meg a színpadon. „Kávéházi sarok. Kisasztal, poros székek. Ócska karácsonyi zene szól. A hely szinte üres. Rajtunk (nézőkön) és pincéren kívül, csak egy nő olvasgat az ablak közelében. Nyugtalanító nyugodtság. Pár perc múlva egy feltűnő nő ül az asztalához. Véletlen találkozó.” Az erősebb című színművében – amelyet ezúttal Zakariás Zalán visz színre – két nő egymásnak feszülését, folyamatos státuszváltását követhetjük nyomon.
Kőműves Kelemen
Hevesi Sándor Színház (Zalaegerszeg), február 10.
Sarkadi Imre befejezetlen művét zenés színpadra Ivánka Csaba dolgozta át, Szörényi Levente írta a zenét, Bródy Sándor a dalszövegeket. Az ősbemutató 1982-ben volt a Pesti Színházban, azóta a zenés színházi repertoár alapdarabjává vált. A történet azt a kérdést járja körül, szükségszerű-e az áldozat az új megszületéséhez. A Déva várát építő kőművesek rockballadáját Zalaegerszegen Tompagábor Kornél rendezésében, Kósa Ruben koreográfiájával láthatja a közönség.
Karaffa
Pannon Várszínház, február 17.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a Pannon Várszínház meghívásos drámapályázatot hirdetett Petőfi Sándor Karaffa-drámatöredékének befejezésére. A mindössze 15 gépelt oldalnyi töredéket a pályázók szabadon, műfaji, terjedelmi kötöttség nélkül kezelhették. Három szerzőt díjaztak: Márton Lászlót, Fabacsovics Lilit, valamint Szálinger Balázst, akinek a darabját Vándorfi László viszi színre. Ez a Karaffa helyzetkomikumok, félreértések és butaság, félelem és hazaszeretet, elkeveredett levelek, őszinteség és hazugságok története, amelynek végén a szerző a történelem helyett is igazságot oszt a tizenhetedik század véreskezű hóhérjának.
Petőfifjú
Petőfi Színház (Veszprém), február 17.
A Petőfi-emlékévben a nevét viselő színház ősbemutatóval készül. Az ajánló szerint „keressük őt, hogy megértsük, amit ő megértett, megérezzük, ami a szívében volt, ami lelkesítette és vitte előre ifjú korától, szenvedéllyel, szitkozódva olykor, humorral, játékosan, szerelemmel az életbe, a szabadságba, a magyar jövőbe vetett hittel és akarással. De ő is volt gyermek, szüleit szerető iskolás fiú, az irodalomért, a színházért lelkesedő fiatal, világmegváltó nagy látnoka nemzetének, aki nagy útra indult, a végtelen homályába emelkedve pillantásunk elől. Keressük őt, hogy méltók legyünk nagy örökségéhez.” Topolcsányi Laura és Szomor György musicaljét Szomor György viszi színre.
Kurázsi és gyerekei
Budaörsi Latinovits Színház, február 18.
A Kurázsi és gyerekei a harmincéves háborúban zajlik, amely 1618-tól 1648-ig tartott, feltehetően ezért nevezik harmincévesnek, bár vannak, akik úgy vélik, hogy korábban kezdődött, és még mindig nem ért véget, nem is fog, soha. Brecht színműve (Paul Dessau songjaival) olyan kérdést feszeget, amiről nem is olyan régen még azt gondoltuk, bennünket ebben az életben nem érint: hogyan lehet-e jól kijönni a háborúból? Zsótér Sándor negyedszer feszül neki a megválaszolásnak, ezúttal Spolarics Andreával a címszerepben.
Koldusopera
József Attila Színház, február 18.
A londoni Soho legmélyén Bicska Maxi, a sármos rablógyilkos titokban feleségül veszi Peacock, a koldushálózatot működtető üzletember egyetlen leányát, Pollyt. A koldusok királya azonban elégtételt vesz a bandavezéren lánya elcsábításáért. A Brecht–Weill kollaborációban készült Koldusopera a zenés színház műfajának egyik legmeghatározóbb darabja. Bagó Bertalan másodszor rendezi művet, az előadás főbb szerepeiben Zöld Csaba, Chajnóczki Balázs, Fila Balázs, Auksz Éva, Horváth Csenge, Kónya Merlin Renáta és Szulák Andrea látható.
Amadeus
Jászai Mari Színház (Tatabánya), február 25.
Peter Shaffer sikert sikerre halmozó drámája (a belőle készült Milos Forman- film nyolc Oscar-díjat kapott) két nagy formátumú egyéniség konfliktusán keresztül szellemesen, ugyanakkor a könnycsatornákat sem kímélve, mindenki által átélhető módon beszél sikerről, tehetségről, művész és kultúrpolitika viszonyáról, a deviancia elfogadásáról, illetve hogy mennyire tudjuk elfogadni önmagunk tökéletlenségét. Ezúttal Szikszai Rémusz viszi színre Mozart és Salieri történetét, izgalmas, szenvedélyes, érzéki színházat ígérve.
Ki ölte meg az apámat?
Jurányi Ház, február 28.
Édouard Louis önéletrajzi regénye emléktöredékeken keresztül mutatja be az író és édesapja kapcsolatát: küzdelmeiket egymással, egymás megértéséért és elfogadásáért, illetve az egymás iránt érzett szeretet megéléséért és kimutatásáért. A szerző meghatározása szerint a szöveg apjához írt szerelmeslevelek összessége, vagy még inkább egy regény arról, hogy miért olyan nehéz kimondani egymásnak: szeretlek. A Ki ölte meg az apámat egy intim történet, mégis a politikai környezet és a társadalmi felelősség kérdése áll a középpontban. A FÜGE és az ESZME koprodukciója előadás arra tesz kísérletet, hogy ötvözze a bábszínházat a kortárs tánccal, a szövegkórust a politikai kiáltvánnyal és az alkotók személyes vallomásaival.
Nyitókép: Ki ölte meg az apámat. Fotó: Gordon Eszter
