Beethoventől kapott zongoraleckét az első magyar óvoda alapítója

Korompai Brunszvik Teréz Jozefa Anna Johanna Alojzia grófnő Pozsonyban született, keresztanyja Mária Terézia királynő volt. Anyanyelve a német volt, magyarul beszélni soha nem tanult meg tökéletesen, bár nyelvünket írásban tökéletesen használta.

Apja, Brunszvik Antal felvilágosult nézeteket vallott, ezért lánygyerekeinek is jóval szélesebb körű oktatást biztosított, mint az a korban szokás volt. Testvéreivel az esztendő egy részét Bécsben töltötte, ahol Jozefin húgával zongoraleckéket vett Ludwig van Beethoventől, akit később martonvásári kastélyukban is vendégül láttak. A zeneszerző Teréznek ajánlotta Fisz-dúr zongoraszonátáját, és korábban azt feltételezték, hogy ő volt a „halhatatlan kedves”, akinek több levelet címzett.

Teréz apja halála és egy felbomlott eljegyzés után megfogadta, hogy nem megy férjhez, életét hazájának és a gyerekek oktatásának szenteli. Megözvegyült húga gyerekei számára nevelőintézetet keresve Svájcban megismerkedett Johann Heinrich Pestalozzival, a neveléstörténet egyik legnagyobb alakjával, akinek intézetében több hetet töltött. Pestalozzi beszélt neki a gyermek értékeiről, méltóságáról, tudatos nevelésének fontosságáról, és arról, hogy az intézményes neveléshez minden gyermeknek joga van. Hazatérve haladéktalanul tervei megvalósításához látott, de falakba ütközött, közöny, sőt meg nem értés, gúny fogadta, sem az arisztokrácia, sem a helytartótanács támogatását nem sikerült megszereznie.

Brunszvik Teréz az első magyarországi óvodát (akkori nevén kisdedóvót) Angyalkert néven 1828. június 1-jén Budán, anyja krisztinavárosi bérházában nyitotta meg saját költségén és gyűjtéssel előteremtett pénzből, a Mikó utca és Attila út sarkán álló ház falán emléktábla látható. A három-hét éves korú gyermekek a német nyelven folyó nevelés során többek között olvasni, számolni, énekelni tanultak, erkölcs- és illemtan órákat kaptak, az intézmény vezetője azonban a korban csak férfi, Kern Máté lehetett.

Brunszvik Teréz megalapította az óvodából kikerülő kisleányok számára a krisztinavárosi ipariskolát, ahol azok további oktatást kaptak, 1829-ben a cselédlányok nevelésére is intézetet hozott létre. Munkájában fontos segítőtársa volt unokahúga, Teleki Blanka (Karolina húga és Teleki Imre lánya), aki az ő hatására választotta a leánynevelést hivatásául. A grófnő 1836-ra 14 kisdedóvót működtetett országszerte, ugyanebben az évben a köznemesi haladó szellemű ellenzék képviselőivel – Kossuth Lajossal, Bezerédj Istvánnal, Szentkirályi Móriccal – megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesületet. Az egyesület keretei közt további 11 kisdedóvó jött létre, és a birodalom más területein is alakultak ilyen intézmények.

Törekvését a hatóságok nem nézték jó szemmel, mert attól tartottak, „kis carbonarikat”, azaz lázadókat nevel ki, Kossuthék pedig a német nyelvű oktatást kifogásolták. A hazai kisdedóvók felügyelete ezután a Jótékony Nőegylethez került, és bevezették a magyar nyelvű képzést.

Teréz a viták ellenére

Teleki Blankát elítélték, ő hat év rabság után súlyos betegen szabadult. (Rabsága helyszínét, Kufstein várbörtönét ebben a cikkünkben mutattuk be.)

Brunszvik Teréznek hihetetlen munkabírása volt, hajnalban kelt és az éjfél még az íróasztalánál találta. 1861. szeptember 23-án, 86 évesen halt meg unokahúga, Brunszvik Júlia grófnő dukai (ma Vácduka) birtokán, Martonvásáron a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Brunszvik Terézt a reformkor nagyjai között tartják számon, aki az oktatás és nevelés kérdését a haza boldogulásának, kulcsfontosságú tényezőjének tekintette. Emlékiratai, kiterjedt levelezése, pedagógiai feljegyzései nemcsak forrásértékű neveléstörténeti dokumentumok, hanem társadalomtörténeti korrajzok is. Kiadásukra 1994-ben jött létre a martonvásári székhelyű Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, amelynek gondozásában 1999-ben jelentek meg naplófeljegyzései 1848–49-ből Magyarország, Veled az Isten! címmel.

Emlékére díjat alapítottak, amellyel az óvodapedagógusokat ismerik el. Szobra áll Budapest I. kerületében, Martonvásáron és Szarvason. A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara idén márciusban róla elnevezett módszertani központot alapított. Születésének 250. évfordulója alkalmából Martonvásár emlékévet hirdetett, a jubileumot az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának kezdeményezésére országszerte megünneplik. Életéről dokumentumfilmet készít Bárány Krisztián Angyalkert – Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója címmel.