Jeles napok
A rabszolgaság felszámolásának világnapja
A RABSZOLGASÁG FELSZÁMOLÁSÁNAK VILÁGNAPJÁt december 2-án tartják, emlékezve arra az 1949-es ENSZ-határozatra, mely az emberkereskedelem és mások kizsákmányolása ellen született.
Posewitz Tivadar születésnapja – 1850
POSEWITZ TIVADAR (Szepesigló, 1850. december 2. – Budapest, 1917. január 14.) orvosdoktor, geológus kutató orvosi tanulmányait Budapesten végezte, majd három évig geológiát tanult a freibergi bányászati akadémián. 1879-ben katonaorvosként alkalmazták Holland Kelet-Indiában, ahol főként Borneó szigetén öt éven át jelentős földtani-geológiai kutatásokat végzett. Erről a munkájáról számos közleményben és egy 1889-ben Berlinben kiadott könyvben számolt be. Hazatérve 1887-től a magyar királyi Földtani Intézetben dolgozott; a ranglétrán fokozatosan emelkedve 1908-ban a főgeológusságig vitte. Legjelentősebb alkotásának a Petróleum és aszfalt Magyarországon című tanulmányát tartják, de a tudományos dolgozatok – például az iglói harmadkori medencéről és a Máramaros vidéki homokkőterület geológiai elemzéséről közölt tanulmányok – mellett szenvedélyesen kutatta a Tátra magyar és lengyel oldalát is; figyelemmel kísérte a turistaforgalmat, a menedékházak és csúcsok látogatottságáról statisztikai adatokat közölt, továbbá írt a tátrai földrajzi nevekről, a zergékről, a régi kincskeresőkről fennmaradt legendákról.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon)
December 2-án történt
1933. december 2-án született – és 2025-ben hunyt el – Komjáthy György eMeRTon-díjas és Fonogram szakmai életműdíjas zenei szerkesztő. A magyar rádiózás legendás alakja egyházi orgonistaként, a klasszikus zene elkötelezett híveként került a Magyar Rádióba, ahol 1958–1993 között technikai rendező, majd zenei szerkesztő volt, és olyan emlékezetes műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Vasárnapi koktél, a Csak fiataloknak, A beat kedvelőinek és a Töltsön egy órát kedvenceivel.
December 2-án történt
1804 Bonaparte Napóleon a párizsi Notre-Dame-székesegyházban a pápa jelenlétében császárrá koronázta magát.
1805 Napóleon az austerlitzi síkon vívott „három császár csatájában” egyik legfényesebb győzelmét aratta az egyesült orosz–osztrák csapatok ellen.
1823 James Monroe amerikai elnök közzétette „Monroe-elvként” ismertté vált elnöki üzenetét, amely szerint „Amerika az amerikaiaké”, azaz az Egyesült Államok nem fogja eltűrni európai hatalmak gyarmatosítását a kontinensen.
1848 V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király lemondott trónjáról, a korona a 18 éves I. Ferenc Józsefre szállt.
1869 Megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet.
1913 Megalakult a Budapesti Sport Egyesület (BSE).
1933 Átadták a lakihegyi adótornyot, Magyarország legmagasabb építményét.
1942 Chicagóban üzembe helyezték a világ első atomreaktorát.
1956 Fidel Castro és 80 társa partra szállt Kubában, és megkezdte a harcot a Batista-diktatúra ellen.
1971 Az Arab-félsziget déli részén hat sejkség egyesülésével megalakult az Egyesült Arab Emírségek.
1975 Kikiáltották a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságot.
1988 Pakisztánban beiktatták hivatalába Benazir Bhuttót, az iszlám világ első női miniszterelnökét.
1989 Máltán rendezték meg George Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár találkozóját, amellyel véget ért a Szovjetunió „Jaltától Máltáig” tartó kelet-európai befolyása.
1990 A második világháború utáni első össznémet választásokon a Helmuth Kohl vezette jobbközép koalíció diadalmaskodott.
1993 A kolumbiai Medellínben egy elit alakulat végzett Pablo Escobarral, a legkeresettebb kábítószer-kereskedővel, a világ leggazdagabb bűnözőjével.
1994 A szajoli állomáson kisiklott a Nyíregyházáról Budapestre tartó gyorsvonat, a balesetben 31 utas meghalt.
2016 A népzene Kodály-módszer szerinti megőrzése felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára.
2023 Magyarországon először hajtottak végre olyan májtranszplantációt, amely a donorszerv kettéosztásával két ember életét mentette meg.
December 2-án született
1761 Nicolas-Louis Robert francia feltaláló, az első síkszitás papírgyártó gép létrehozója
1769 Schallhas Károly Fülöp magyar festő, grafikus
1838 Beniczky Emil magyar költő
1839 Grünwald Béla magyar politikus, történetíró
1859 Georges Seurat francia festőművész
1868 Francis Jammes francia költő
1873 Nyilasy Sándor magyar festőművész
1891 Otto Dix német festőművész
1906 Goldmark Péter Károly magyar mérnök, fizikus, az amerikai Columbia Records mérnöke
1909 Garay György Liszt Ferenc-díjas hegedűművész
1923 Maria Callas görög opera-énekesnő, minden idők egyik legnagyobb szopránja
1923 Nádassy Anna magyar színésznő
1925 Paulus Alajos Balázs Béla-díjas filmrendező
1928 Sáringer Gyula Ede Széchenyi-díjas agrármérnök, akadémikus
1930 Eck Imre Kossuth-díjas balettművész, koreográfus
1931 Garay Attila magyar jazz-zongorista, zeneszerző, énekes
1933 Komjáthy György, a Magyar Rádió zenei szerkesztője
1934 Györe Imre magyar költő, drámaíró, publicista
1935 Turi-Kovács Béla ügyvéd, politikus, 2014 és 2023 között az Országgyűlés korelnöke
1937 Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikus
1944 Sallai Virág Aase-díjas magyar bábművész, színésznő
1946 Bálint Márta Kossuth-díjas színésznő
1946 Gianni Versace olasz divattervező
1948 Tildi Béla Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész
1952 Rupnik Károly magyar színész
1958 Tóth Tamás magyar színész
1959 Pál Attila magyar színész
1960 Herendi Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező
1968 Lucy Liu amerikai filmszínésznő
1973 Szeles Mónika kilencszeres Grand Slam-győztes teniszezőnő
1977 Vizy Márton zeneszerző, dalszerző, énekes
1981 Britney Spears amerikai popénekesnő
1983 Aaron Rogers Super Bowl-győztes amerikai futballista, irányító
1984 Kiss Ramóna magyar színésznő
1986 Lábodi Ádám magyar színész
1987 Molnár Tamás, az Anti Fitness Club énekese
December 2-án halt meg
1547 Hernán Cortés spanyol konkvisztádor, az Azték Birodalom meghódítója
1594 Gerardus Mercator flamand térképész, a róla elnevezett vetület kifejlesztője
1801 Vályi András, Magyarország első helységnévtárának elkészítője, a pesti egyetem első magyarnyelv-tanára
1814 Donatien Alphonse François de Sade márki francia író, filozófus, nevéből ered a szadizmus kifejezés
1886 Ipolyi Arnold művészettörténész, püspök, a rendszeres műemlékvédelem magyarországi megalapítója
1888 Lenhossék József anatómus, akadémikus
1918 Széchenyi Béla utazó, akadémikus, Széchenyi István fia
1944 Filippo Tommaso Marinetti olasz író, a futurizmus legjelentősebb képviselője
1958 Török István, az 1956-os forradalom mártírja
1980 Romain Gary, az egyetlen kétszeres Goncourt-díjas francia író, aki a díjat másodszor Émile Ajar álnéven nyerte el
1987 Jakov Zeldovics szovjet fizikus, csillagász, fontos szerepet játszott a szovjet nukleáris és termonukleáris fegyver kifejlesztésében
1990 Aaron Copland amerikai zeneszerző
1991 Kalocsay Miklós színművész
1991 Tatay Sándor Kossuth-díjas író
1998 Vörös Sári magyarnóta-énekes, dalénekes
2002 Marx György Kossuth-díjas fizikus, akadémikus
2004 Újhelyi Olga magyar színésznő
2006 Veres Mariska magyar származású holland énekesnő, dalszövegíró, a Shocking Blue énekese
2013 Bächer Iván Táncsics Mihály-díjas újságíró, író
2015 Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze
2019 Bónis Ferenc Széchenyi-díjas zenetörténész
