Elhunyt a lengyel irodalom fontos magyar fordítója

Hatvanhat éves korában elhunyt Pálfalvi Lajos József Attila-díjas műfordító, irodalomtörténész, egyetemi docens. A hírt a családja közölte az MTI-vel.

Pálfalvi Lajos az Eötvös Loránd Tudományegyem Bölcsészettudományi karán (ELTE BTK) tanult magyar–lengyel–orosz szakon. 1984-től 1999-ig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott, óraadóként lengyel irodalomtörténetet tanított az ELTE BTK Lengyel Tanszékén, magyar irodalomtörténetet a krakkói Jagelló Egyetemen, lengyel irodalom- és művelődéstörténetet a Pécsi a JPTE Janus Pannonius Tudományegyetem Szláv Filológiai Tanszékének Lengyel Szekciójában.

1999-től Piliscsabán, a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán dolgozott, 2000-től több mint húsz éven át a Lengyel Tanszék vezetője volt, 2014-ben habilitált. Élete utolsó éveiben a Debreceni Egyetem Szlavisztikai Intézetében tanított.

Műveivel és műfordításaival elsősorban a lengyel irodalmat és kultúrát ismertette meg a magyar olvasókkal. A legnevesebb lengyel szerzők, köztük Władysław Reymont, Sławomir Mrożek, Czesław Miłosz, Witold Gombrowicz, Kazimierz Brandys, Andrzej Stasiuk, Olga Tokarczuk, Krzysztof Varga, Józef Mackiewicz és Wiktor Woroszylski műveit fordította magyarra.

Pálfalvi Lajos magyar irodalomtörténész, műfordító, mielőtt átveszi a lengyel irodalom kiemelkedő népszerűsítőinek szánt Transatlantyk életműdíjat a lengyel nemzeti kulturális intézményként működő Lengyel Könyvintézettől a krakkói Julisz Slowacki színházb
Pálfalvi Lajos magyar irodalomtörténész, műfordító, mielőtt átveszi a lengyel irodalom kiemelkedő népszerűsítőinek szánt Transatlantyk életműdíjat a lengyel nemzeti kulturális intézményként működő Lengyel Könyvintézettől a krakkói Julisz Slowacki színházban

Munkásságát 2003-ban Wessely László-díjjal, 2013-ban a Lengyel Kultúráért Alapítvány díjával, 2014-ben József Attila-díjjal, 2017-ben pedig Transatlantyk-életműdíjjal jutalmazták.

Pálfalvi Lajos 2026. május 3-án hunyt el súlyos betegségben.

Ez is érdekelheti

Hogyan szólal meg magyarul A Dűne? – A FORDÍTVA harmadik epizódja Frank Herbert világhírű sci-fijét veszi górcső alá

A Kultúrapont FORDÍTVA című minisorozatának következő részében Békés András műfordító, Takács Gábor szerkesztő és Jéger Zsombor színművész mesélnek a mű nyelvi sokszínűségéről, a filmes adaptációkról és a szinkronizálás nehézségeiről.

Hogyan szólal meg magyarul Momo? – A FORDÍTVA második epizódjának fókuszában Michael Ende időtlen története

Michael Ende Momo című meseregénye megmutatja, hogy az idő igazi értéke annak megélésében rejlik, a Kultúrapont FORDÍTVA című minisorozatának második epizódja pedig arra keresi a választ, hogyan szólal meg a történet magyarul, és mi változik, amikor a regény lapjairól a filmvászonra kerül.

Angol sci-fi, kortárs olasz irodalom és ukrán illusztrátorok az őszi PesTexten

Novemberben érkezik a PesText fesztivál őszi kiadása, amelyen Didier Eribon, Guzel Jahina, Federica Manzon, Tankó Timea és qntm mellett izgalmas ukrán, szlovák és lengyel szerzők lépnek fel november 12–14. között a Három Hollóban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Hogyan szólal meg magyarul A nagy Gatsby? – A FORDÍTVA első epizódja Fitzgerald klasszikusát járja körül

Fényűző partik, pezsgő, jazz és egy titokzatos milliomos, aki mindent megtenne azért, hogy visszaszerezze a szerelmet, amelyet egyszer már elveszített. F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című regénye a húszas évek Amerikájának csillogó felszíne mögött a társadalmi különbségek, az önáltatás és az elérhetetlen álmok történetét meséli el. De hogyan szólal meg ez a világ magyarul, és mi változik, amikor a regény lapjairól a filmvászonra kerül? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Kultúrapont FORDÍTVA című minisorozatának első epizódja.