Miért élnek általában tovább a macskák, mint a kutyák? Egy új kutatás szerint a hosszabb élettartam összefügghet az emlősök nagyobb agyméretével és összetettebb immunrendszerével – írja a ScienceDaily. A Bathi Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport 46 emlősfaj evolúciós különbségeit vizsgálta, és megállapította, hogy a hosszabb életű fajokban több immunrendszerhez kapcsolódó gén található. Ez azt sugallja, hogy a hosszú élet egyik kulcsa az immunrendszer genetikai megerősítése lehet.
A kutatók a fajok maximális élettartami potenciálját (MLSP) elemezték, vagyis azt, hogy egy adott fajból meddig élhet elméletileg a leghosszabb életű példány. Ez az érték nem az átlagos élettartamot tükrözi, amelyet a környezeti tényezők, például ragadozók vagy táplálékhiány is befolyásolnak. A tanulmány szerint az olyan fajok, mint a delfinek és bálnák – amelyek nagy aggyal rendelkeznek – akár száz évig is élhetnek, míg kisebb agyú állatok, például az egerek, csak egy-két évet.
Érdekesség, hogy bizonyos kisebb agyméretű fajok – például a csupasz vakondpatkányok vagy a denevérek – mégis hosszú életűek. Ezeknél a fajoknál szintén megnövekedett számú immunrendszerrel kapcsolatos géncsaládot találtak, ami alátámasztja, hogy
Dr. Benjamin Padilla-Morales, a tanulmány első szerzője szerint az evolúció során az agyméret és az élettartam kéz a kézben fejlődött, de a vizsgálatuk rávilágít az immunrendszer meglepő szerepére is: nemcsak a betegségek elleni védekezésben, hanem az öregedő sejtek eltávolításában, fertőzések kontrollálásában és a daganatképződés megelőzésében is központi szerepe lehet.
