Európában is egyedülálló tárlat nyílt a Magyar Nemzeti Galériában

Qi Baishi (Csi Paj-si) (1864-1957) a 20. századi kínai festészet egyik legkiemelkedőbb alkotója. A 110 festményt felölelő tárlat azért is különleges, mert ez az első alkalom, hogy Kínán kívül is megtekinthető a Pekingi Művészeszti Akadémia Qi Baishi gyűjteménye egy retrospektív kiállítás keretében. Témáit főleg környezetéből merítette: virágok, növények, állatok, azonban egyedi és merész technikai választásokkal mutatta be ezeket az egyszerű jelenségeket. Kortársaival ellentétben ő akkor kötelezte el magát a hagyományos kínai festészeti minták és motívumok mellett, mikor azok nyitottak az európai hagyományok felé a 20. század elején.

Az ünnepélyes megnyitót Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárának beszéde kezdte. Kiemelte, hogy Magyarország és Kína kapcsolata mindig is baráti volt annak ellenére, hogy földrajzilag távol helyezkednek el egymástól. Hosszú évek kihagyása után ez az első jelentősebb keleti kiállítás nálunk ? reméli, hogy még több követi, ezzel is erősítve a nemzetek közötti kapcsolatot. A Magyar Nemzeti Múzeum példának okáért szintén gondolkodik hasonló tárlaton.

Őt Li Wei, a Pekingi Városi Önkormányzat Főtanácsadója követte. Számára is fontos az országok közötti kapcsolatok erősítése, mert az ilyen kötődések mindkét fél kultúráját csak gazdagítani tudhatják. Elmondta, hogy az egész világ fejlődsésére kiható magyar találmányok, fejlesztések Kínában is közismertek: ?De tudjuk, hogy a magyarok jeleskednek az irodalomban és más művészeti ágakban is. Tele vannak romantikus érzelmekkel. Kínában széles körben ismertek Petőfi versei, Liszt zongoraművei és az okos Ludas Matyi története is.?

Wang Mingming, a Pekingi Művészeti Akadémia igazgatója a kiállítás érzelmi töltetét emelte ki. Qi Baishi festészetéről elmondta, hogy egyszerű technikákat és motívumokat alkalmazott, de azokhoz hozzáadta saját egyedi látásmódját. A végeredmény mégis mindig univerzális lett: nemzetségtől, műveltségtől függetlenül ugyanazokat az érzelmeket váltja ki a nézőkből.

A művészettörténeti kontextusadást Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Kelet Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója folytatta. Ő elsősorban Qi Baishi élettörténetét, valamint a művészethez való hozzáállását mutatta be a hallgatóságnak. Megtudtuk, hogy a művész élete nagy részében pecsétfaragóként dolgozott és csak idős korában fordult a festészet felé. A Hopp Ferenc Művészeti Múzeum Qi Baishi gyűjteményéből hat mű ezen a tárlaton is megtekinthető. A beszédeket Baán László, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatójának köszönetnyilvánítása zárta mindazok felé, akik részt vették a tárlat létrehozásában. Kínai szokásoknak megfelelően mind a kínai, mind a magyar hozzájárulók egyszerre vágták el a díszszalagot, ezzel hivatalosan is megnyitva a kiállítást.

A természet igézete ? Qi Baishi festmények a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből című tárlatot április 24. és június 28. között tekinthetik meg az érdeklődők a Magyar Nemzeti Galériában.

Fotók: Hajnal Ádám