Alamizsnás Szent János

Alamizsnás Szent János Alexandria pátriárkája volt.
A Legenda Aurea nyomán járó Debreczeni-kódex előadása szerint éjszaka, imádság közben láta égi szépségű leányt előtte megállani: olajfa koszorú vagyon fejében. Mely szüzet látván e szent embör, elcsudálkozék rajta és megkérdé őtet, ki volna. Amaz azt rnondá: én vagyok az ergalmasság, ki az élő Istennek fiát mennyországból e földre hoztam. Ha engömet kegyösül vész, jól leszön dolgod. Ezt mondván, elenyészék.
János e napságtól fogva oly ergalmas kezde lenni, hogy Eleimon-nak, azaz Alamizsnás Jánosnak neveztetnéjék. Csakugyan mindenét a szegények között osztotta szét.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Mária eljegyzése (menyegzője)

Mária menyasszonyságának ünnepe – mintegy az asszonyi sors megdicsőülése, a parasztlakodalom égi mása – részben udvari arisztokrata példa, nagyobb részben azonban a franciskánizmus nyomán bontakozik népi jámborságunkban. Legfőbb forrása alighanem a Makula nélkül való Tükör:
Midőn a Szentséges Szűz tizenegy esztendőt töltött volna a templomban, és idejében tizennégy esztendős lött volna... a szentek szent helyéből szózat lett a főpaphoz, mondván: parancsold meg, hogy a Dávid nemzetébül való házasulandó férfiak egybegyűljenek és ki-ki egy ágat tartson kezében, és akinek megzöldellik, azé légyen a Szűz. Azért aszerént egybegyűlvén, mindenik a maga vesszejére nevét fölírta.
Midőn azért mindnyájan az ő vesszejeket a főpapnak adták volna, a főpap a szentek szent helyére bévitte, ahová csak egyszer esztendőbe mert bemenni, és tévé a vesszőket a frigyszekrény eleibe. És ismét kiméne és a néppel imádkozék. Kevés idő múlva beméne, hogy megtekintse, ha valamelyik megvirágzott-e, de egy sem virágzott meg. Azért megkérdezvén az istent, mi oka annak. Szózat lett, mondván: egy ág híjával vagyon...
Azért a városban és Juda nemzete között szorgalmatosan kérdezkedtek, ki volna az aki elmaradott volna. És imé megtudták, hogy az ájtatos József híjával vannak. Azért mindjárt érte küldének. A főpap eleibe hozván, e főpap keményen szóla néki, hogy parancsolatjára a többivel el nem jött. Mondá szent József: tisztelendő uram, méltatlannak ítélem, hogy oly szent szüzet én házastársul vegyem. Mivel ugyis ő gazdag szülék leánya, én pedig együgyű ács vagyok, kérlek azon alázatosan, hogy engem azon házasságra ne tarts. Felele a főpap: Isten parancsolatja, hogy te jelen légy. Azért végy vesszőt kezedbe, és írd rá nevedet, és amint Istennek fog tetszeni, úgy történik Veled.
Vévén azért kezébe a vesszőt, és reá írá nevét. A főpap a többivel ismég bevivé a szentek szent helyébe, és újabban a néppel imádkozék... A főpap ismét beméne a szentek szenthelyébe és Szent József vesszejét éppen megzöldelve találá és szép virágok virágoztak ki rajta. És kivivén a népnek, a nép elcsudálkozék rajta, dicsérvén az Istent, hogy a régi csudát, kit Áronnal tett, megújította. De ez nem volt elég, hanem midőn a főpap Szent Józsefnek kezében adta volna a vesszőt, imé a Szentlélek galamb képében a vesszőre szállott, az emberek nagy csudájára...

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Polányi, John Charles születésnapja – 1930; kémiai Nobel-díj

POLANYI, JOHN CHARLES (Berlin, 1930. január 23. – ): Polányi Mihály természettudós és Kemény Magda fia. Egyetemi tanulmányait Manchesterben végezte, ezt követően angliai, amerikai és kanadai egyetemeken dolgozott, 1962 óta a Torontói Egyetem professzora. Az 1986. évi kémiai Nobel-díjat – D.R. Herschbachhal és Yuan T. Leevel megosztva – „az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos kutatásokért” nyerte el. Sajnos a magyar kultúrával nincs kapcsolata, magyarul legfeljebb néhány szót tud. Kanadában él. A Magyar Tudományos Akadémia 2001-ben választotta tiszteletbeli tagjává.

Valero Jakab születésnapja – 1725

VALERO JAKAB (Baja, 1725. január 23. – Pest, 1798. szeptember 10.) piarista pedagógus, 1764-től az első magyar gazdasági főiskola, a szenci kollégium igazgatója volt, majd az 1776-ban Tatára került intézmény vezetője. Ő építtette a tatai piarista gimnázium épületét is.

Magyar Tudománytörténeti Intézet

Maurer Gyula születésnapja – 1872

MAURER GYULA, (Kassa, 1872. január 23. – Budapest, 1948. július 8.): műtárgyépítő mérnök, a Csepel-szigeti szabadkikötő építésének vezetője. A budapesti műegyetemen végzett tanulmányai után (1893) előbb a vízépítési tanszék tanársegédeként működött (1894). Külföldi tanulmányútja során Németországban a Rajna-szabályozásnál dolgozott, majd hazatérve a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Szolgálatának munkatársaként a Bega-szabályozási Kirendeltséghez került, 1912-ben ennek főnöke lett. Itt építette az écskai vízlépcsőt. 1915-ben a Sajószabályozási Kirendeltséghez került, 1919-től kerületi felügyelő, 1921-től a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő Kormánybiztosság helyettes vezetője lett, majd Zielinski Szilárd halála után, 1924-től 1932-ig kormánybiztosa. A szaklapokban több tanulmánya jelent meg a Bega-szabályozással és a budapesti szabadkikötő építésével kapcsolatban.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ, Magyar életrajzi lexikon, MEK)

Kempelen Farkas születésnapja – 1734

KEMPELEN FARKAS (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26) nevét mindenütt szinte kizárólag sakkozógépéről ismerik, pedig nagyon sokoldalú, korát több tekintetben megelőző műszaki alkotó volt. Filozófiát és jogot tanult Bécsben; karrierje Mária Terézia törvénykönyvének latinról németre fordításával indult. Az udvarban gyorsan emelkedett a ranglétrán, 25 éves korában már a magyarországi sóbányák igazgatója. 1767-től mint kormánybiztos Bácska betelepítésével foglalkozott, faluközösségeket szervezett, gyárakat létesített. Egész élete során foglalkozott műszaki és művészeti kérdésekkel. 1769-ben szerkesztette meg sakkgépét, amely az egész világon ismertté tette a nevét. A szerkezet az Egyesült Államokba került és ott egy tűzvész során megsemmisült, így csak a leírásokból alkothatunk képet róla. Nyilvánvalónak látszik, hogy egy ember volt elrejtve benne, ő volt a tulajdonképpeni játékos, aki a török bábot mozgatta. De így is csodálhatjuk azt a szellemes és bonyolult mechanikai szerkezetet, amellyel a szemfényvesztés megvalósítható, a játék elhitető erejű volt. Hasznosabb és komolyabb munkái is szép számmal akadtak Kempelennek. Részt vett a pozsonyi hajóhíd építésében, megtervezte a pozsonyi vár vízvezeték rendszerét, a schönbrunni kastélypark szökőkútjainak működtetését, mozgatható betegágyat készített a himlőben betegeskedő Mária Teréziának. 1772-ben írógépet tervezett egy vak zongoraművésznő számára. Gőzgépeinél először alkalmazott forgattyút, megszerkesztette a gőzturbina ősét, csatornát tervezett az Adriához. Részt vett a budai vár építésében, elkészítette a budai Várszínház terveit, emellett verseket, színdarabokat írt és fordított, festett, rajzolt, rézmetszeteket készített.
Legjelentősebb tudományos munkája az emberi beszéd mechanizmusáról írt tanulmánya, amely a modern fonetika egyik első vállalkozása volt. Munkája alapos fizikai, élettani, nyelvtudományi és anatómiai ismereteken alapul. Beszélőgépet szerkesztett, amely egy kisgyermek hangját utánozva ejtette ki a szavakat. A gép a beszélőszervek mechanikus eszközökkel való utánzásán alapult. Célja – elméletének gyakorlatba való átültetése mellett – a siketnémák és beszédhibások gyógyítása volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)

Lajta Béla születésnapja – 1873

Sokoldalú, munkáiban sokféle stílusirányzatot ötvöző építészünk, LAJTA BÉLA (Óbuda, 1873. január 23. – Bécs, 1920. október 12.) oklevelét Budapesten szerezte, majd hosszabb ideig ösztöndíjjal külföldön bővítette ismereteit. Művészetének meghatározó elemei részben az utazásai során szerzett benyomások voltak, főként a középkori és reneszánsz alkotásokról szerzettek, másrészt hatott rá a magyar népművészet, amelynek tudatos kutatója volt és szenvedélyes fényképészként motívumokat gyűjtve járta az országot. A pályára való felkészülésről ő maga így írt: „Hazajöttem azzal a fogadalommal, hogy életemet annak az ideálnak megvalósítására szentelem, hogy itthon az építészetet magyarrá tenni segítsem.” Itthon Lechner Ödön volt meghatározó mestere; vele néhány munkán együtt is dolgozott. Később a népies és szecessziós elemek ötvözése helyett a finn és angolszász építészet letisztult stílusát, a nemes anyagokat előtérbe helyező példáját követte. Legfontosabb munkái 1908 és 1912 között készültek: első kiforrott alkotása a Kereskedelmi Iskola volt a Vas utcában; ez az alkotás világviszonylatban is jelentősen újat adott. Fő művének tekintik a Rózsavölgyi üzletházat a Szervita téren: tiszta, kiegyensúlyozott arányaival, kerámia burkolatú homlokzatával, szerkezetének megmutatásával a modern építészet egyik első remeke.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)