Harc és diadal – a Budapesti Vonósok koncertje

Három ritkán hallott, különleges művet tűztek műsorra a Budapesti Vonósok Harc és diadal című hangversenyükön, ahol Perényi Miklós csellóművész és Tompos Kátya színművész közreműködik az együttes meghívására.

Talán nincs olyan helyzet, érzelem, lelkiállapot, amely ne inspirált volna valamilyen zeneművet az elmúlt századok során, azonban a „harcias” és a „diadalittas” igencsak gyakori jelzők energikus muzsikák jellemzésekor. A Budapesti Vonósok soron következő koncertjét igazi kuriózummal indítja, hiszen az izgalmas hegedűdarabjairól ismert barokk mester, Biber Battalia à 10 című művét szólaltatja meg, a Bacchusnak dedikált darabban pedig a jókedvű katonákkal, harcias indulóval, magával a csatajelenettel, valamint a sebesült katonákkal is találkozhatunk.

Farkas Ferenc a 20. század meghatározó magyar zeneszerzője volt, aki Weiner Leónál és Siklós Albertnél folytatott tanulmányai után Olaszországban Ottorino Respighi növendéke lehetett. Nem véletlen tehát, hogy az olasz kultúra számos művére rányomta bélyegét. Farkas, aki a legnagyobb ma élő, és közelmúltban elhunyt magyar zeneszerző tanára is volt – köztük Kurtágnak, Ligetinek, Jeneynek, Kocsárnak, Petrovicsnak és Vidovszkynak –, 1964-ben két versenyművet is komponált csellóra és vonószenekarra. Jobban mondva egyet, a Trittico concertatót eredetileg is csellóra, Gaspar Cassadó világhírű gordonkaművésznek – melynek lassú tételében az előadó nevét is elrejtette a komponista –, egyet pedig Concertino all’antica címmel Liebner Jánosnak, és valójában nem is csellóra, hanem barytonra, arra a hangszerre, amelyen Esterházy Miklós herceg – Haydn egykori kenyéradója – is játszott. A versenyművekben persze leginkább „csak” a szólóhangszer és a zenekar „harca” jelenik meg, ebben a barátságos versengésben pedig nem kisebb muzsikus lesz a Budapesti Vonósok partnere, mint a világhírű Perényi Miklós.

Az est diadallal ér véget, de nem egy harchoz kapcsolódóval, ugyanis a Richard Dehmel költeménye, a Megdicsőült éj által inspirált Schönberg-kompozíció – a zeneszerző leggyakrabban előadott műve – egy más gyermekével várandós asszony és férje párbeszédét ábrázolja a késő romantika tobzódó zenei eszközeivel.

Fotó: Budapesti Vonósok