Így olvastok Ti

Lassan
másfél éve szerepel a Top 50-es listán – egy ideje az élén – Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve, amely a
generációról generációra továbbadott traumákról mesél, történetekkel
alátámasztva a jellegzetes töréseket, megtorpanásokat.

A második helyen Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon című kötete szerepel. A mű elsősorban az alacsonyabb státuszú társadalmi csoportok szemszögeit vizsgálva veszi számba a békediktátum következményeit, és választ keres a „mi lett volna, ha…” kezdetű kérdésekre is. A történész a könyvbemutatón elmondta: „Azt láttam, hogy 1918 és 1920 között a magyar politikai elit egyetlenegyszer került valós döntési pozícióba. Amikor azt mérlegelte, hogy megtagadja-e a békeszerződés aláírását. Az volt a benyomásom, hogy korábban nem volt igazán ura a helyzetnek.”

Ablonczy Balázs korábbi, Trinanon legendák című kötetének második kiadása – vélhetően a századik évfordulót övező figyelem miatt is – ugyancsak szerepel a Top 50-ben.

Júniusban került fel a listára – s annak rögtön élvonalába – Szentesi Éva A legfontosabbat utoljára hagytam című könyve. Szentesi Éva évekkel ezelőtt online naplóban dokumentálta a rákkal folytatott küzdelmeit. Tabuk nélkül, nyíltan írt a betegségről, s bátor, szellemes stílusa hamar közismertté tette írásait. 2015 májusában kiderült, hogy a betegség teljesen eltűnt a szervezetéből. Ez a könyv – mint írja – részben ennek ünneplése, másrészt az ezzel kapcsolatos tudás- és élményanyag átadása.

Hol a haza, és hol van az otthon? Az az otthon, amit évtizedek alatt épített fel az ember felnőtt élete során, vagy ahol megszületett, ahonnan eljött, amit talán mégsem hagyott maga mögött egészen? – teszi fel a kérdést Haza című regényében Tompa Andrea. Az író harmadik kötete, az Omerta 2018-ban Libri irodalmi díjat nyert. Idén megjelent új regénye pedig a két világ közé szorult főhősével keresi az utat hazulról haza.

Az idei Libri irodalmi díjas kötet is előkelő helyen szerepel a listán. Láng Zsolt Bolyai című regényében a 19. század kivételes tehetségű, ám kallódó gondolkodójának története és az ő életére kíváncsi író mindennapjai keverednek.

„Ahogyan haladtam ezekkel a feljegyzésekkel, úgy kezdtem megkedvelni Bolyai Jánost. Akivel korábban Marosvásárhelyen „találkoztam”, az egy szoborszerű alak volt, idegenkedtem tőle. Felszínes dolgokat mondtak az életéről, az arcukon megjelent valami máz, amikor Bolyairól beszéltek, nem találtam szimpatikusnak és nem is voltam különösebben kíváncsi rá. Ebben állt be fordulat, amikor olvastam a leveleit, láttam, miként beszélt másokkal, és elkezdtem kedvelni, bár ez nem is jó szó, ez több mint megkedvelés” – mondta a szerző a Kultúra.hu-nak adott interjúban.

A Libri irodalmi közönségdíját elnyerő Grecsó Krisztián Vera című regénye a felnövés kiszámíthatatlan, nehézkes folyamatát mutatja be egy tizenéves kislány szemszögéből. Ezzel a könyvvel Grecsó prózai életműve tematikus fordulóponthoz ért. A korábbi művek az identitáskeresésről, a vidék és város viszonyáról, a felnőtté válás mikéntjéről meséltek. „Verát a saját személyiségemből építettem fel: benne is ott van a szorongásra való hajlam, a szeretetéhség és a túlteljesítés” – fogalmazott az online könyvbemutatón.

Spiró György esszékötete, a Malaccal teljes éveink az Eötvös Collegiumban töltött éveket idézi meg, amely egy rendszerváltásról és egy napjainkról szóló eszmefuttatással egészül ki. „Nem magamat akartam megtalálni, hanem azt a világot akartam felidézni, amelyben éltem, hogy milyen is volt a ’60-as évek második fele. Az emlékeim – valamint a kutatásaim és az interjúk is – arra mutattak, hogy más volt, mint ahogyan utólag láttatják. Például – ami nekem nagyon fontos – nyoma sem volt a népi–urbánus ellentétnek. Fel sem merült, hogy szellemi, lelki ellentét lenne a hagyományokhoz így vagy úgy viszonyuló emberek között” – hangsúlyozta a könyvbemutató beszélgetésen.

Nádasdy Ádám több kötetet publikált az év első felében. Milyen nyelv a magyar? című könyve az anyanyelvünk iránt érdeklődőknek szól. Az elismert költő, nyelvész és műfordító bevallása szerint alkotása se nem tankönyv, se nem kézikönyv, inkább bevezetés a magyar nyelv rejtelmeibe. A nyelv a gondolkodás lenyomata – szól a közkeletű vélekedés, Nádasdy azonban a könyvbemutatón hangsúlyozta: a kutatók ezt nem tudják biztosan. „Aki magyar, az azt fogja gondolni, hogy az őszibarack és a sárgabarack ugyanannak a növénynek a két változata, noha a botanika egyáltalán nem így tartja. Más nyelvekben a két gyümölcs neve egészen eltérő. Magyarban lehet olyat kérdezni, hogy milyen barackot vettél? Őszit vagy sárgát?”

A szakállas Neptun című novelláskötet arról szól, milyenek a „melegek”. Épp’ olyanok, mint bárki más, azonban igen különös helyzetekbe keveredhetnek – ezekről mesélnek a rövid prózai írások.

Háy János „karatén naplója”, a Ne haragudj, véletlen volt a szerző személyes terébe engedi be az olvasókat. Közben ír országról-világról, múltról-jövőről és a szűk, személyes mezsgyén is átütő történelemről.

„A semmi vonzott, mert az volt az én titkom, hogy semmit sem akartam, csakis a teljes zavartalanságot. Hogy hagyjanak engem békén olyannak, amilyen vagyok” – írja Magyar Copperfield című regényében Bereményi Géza. Az író gyermekkorát felölelő történet a Teleki téri „piacos” nagyszülőktől az iskolás éveken át a fiatal felnőttkori kalandokig vezeti az olvasókat.

Kétségtelenül megosztó kötet Molnár Gál Péter Coming outja, amelyből legtöbbet a nyíltságot és önkritikát hiányolják. Mégis érdekes olvasmány, egy történet vállaltan személyes olvasata. „MGP többször utal arra, hogy ha van elrendezetlen, szégyellni való dolga, az inkább a Népszabadságban való működése, nem a jelentései” – jegyezte meg a könyvbemutatón László Ferenc kritikus.

Az Akiknek két anyja van című könyv az örökbefogadás érzékeny témáját dolgozza fel, melyet – noha tízezreket érint Magyarországon – évtizedekig az elhallgatás övezett. Mártonffy Zsuzsa írása empátiával és éleslátással felszerelkezve tárja fel az örökbefogadás magyarországi történetét és emberi oldalait.

„Mint minden igazán vidám gyerektörténet, ez is egy csengőszóval kezdődik.” Csukás István nagymestere volt az ifjúságot – s felnőtteket – szórakoztató történeteknek. A Nyár a szigeten című ifjúsági regényéből annak idején tévéfilm is készült, igazi vakációs olvasmány kicsiknek és nagyobbaknak is.

A Bookline Top50 teljes listája itt olvasható.