Róluk biztosan nem gondoltad volna, hogy vegetáriánusok

Nincs könnyű helyzetben az, aki megpróbálná definiálni a számos alirányzattal rendelkező vegetarianizmust. Elégedjünk meg most azzal, hogy egy táplálkozási gyakorlatról van szó, melynek követője bármilyen állat megölését kívánó étel fogyasztását helyteleníti. Több formája is létezik, aszerint, hogy a húson kívül mely ételek (tejtermékek, tojás) fogyasztását mellőzik.

A Zentán született, de az erdélyi Fogarason felnövő Bicsérdy Béla volt az első, mai értelemben vett magyar életmódreformer, aki megfertőződött az abban az időben gyógyíthatatlan nemi betegséggel, a kankóval, ezért újabb és újabb gyógymódokat kutatva beutazta Európát. A századfordulón már vegetáriánus lett, főleg gyümölcsöt, zöldségféléket és kenyeret fogyasztott. Aktívan sportolt, elítélte a dohányzást és az alkoholt, rendszeresen böjtölt is. Számos táplálkozástani kutatást végzett, és kísérletek százait hajtotta végre magán.

Sokak szerint Bicsérdy szélhámos volt, aki hangoztatta, hogy számos világcsúcsot állított föl, de nincs egyetlen olyan teljesítménye sem, amit hivatalos szervek hitelesítettek volna. De azt a relatív hosszú élete is igazolja, hogy a természetes életmódjának köszönhetően a betegségét jórészt visszaszorította, és a kopasz Bicsérdy egy idő után még a haját is visszanyerte. Az viszont, hogy néhány kihullott foga is visszanőtt, nos, biztos, hogy nem igaz, és az sem tett jót a renoméjának, hogy magát Zarathustra és Krisztus utáni egyetemes mesternek nevezte, és a földi paradicsom megteremtéséről fantáziált.

A magyarul és románul megjelent könyveiben reformétrendet, koplalást és a nyers koszt fogyasztását javasolta, úgy, hogy mindezeknek sajátos filozófiai keretet adott, és a ma népszerű longevityt is megelőlegezte. Azt mondta, hogy az életünk a megfelelő életmóddal akár évtizedekkel meghosszabbítható. A húszas években afféle Bicsérdy-láz tombolt, a tanai iránt érdeklődött Baktay Ervin, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Bartók Béla és Kodály Zoltán is, miközben az orvosszakma kuruzslónak tartotta.

A román hatóságok zaklatásai miatt 1930-ban Pesterzsébetre költözött, de csak úgy kapta meg a magyarországi tartózkodási engedélyét, ha nyilatkozik arról, hogy leáll a tanai népszerűsítésével. 1945-ben Németországba költözött. Előbb Landshutban, később Münchenben élt, majd 1951-ben az Egyesült Államokban, a montanai Billings városában telepedett le, ahol pár hónappal ezután elhunyt.

A vegetarianizmus gyökereit a Krisztus előtti nyolcadik században, Indiában érdemes keresnünk, de már az óegyiptomi papok, Zarathustra perzsa hívei és buddhizmus követői is vegetáriánusok voltak. Az időszámításunk előtti 6. században élt görög filozófus, matematikus, Pitagorasz szerint az állatok az emberekhez hasonlóan lélekkel rendelkeznek, ezért nem szabad megölni és elfogyasztani őket.

A nagy görög gondolkodók, Platón, Szókratész, Püthagorasz, Epikurosz, Hippokratész és a tanítványaik szintén vegetáriánusok voltak. Platón Az állam című művében részletesen ír az étkezésről, és azt javasolja, hogy elsősorban növényi eredetű étel kerüljön az asztalra. A középkori Európában az aszkézisben élő szerzetesek mérsékelték a húsfogyasztást, a vegetarianizmus elterjedt a kolostorokban, de nem volt mögötte ideológiai megalapozottság.

A reneszánsz idején ismét divatos lett a vegetarianizmus, amit többek között Leonardo da Vinci is népszerűsített. De igazán csak a 19. században terjedt el, amikor olyan egyéniségek álltak a húsmentes életmód mellé, mint a költő, Shelley, George Bernard Shaw és Lev Tolsztoj. Richard Wagner azért állt ki a vegetarianizmus mellett, mert szerinte az ember erkölcsi fejlődéséhez hozzátartozik az állatok védelme is. Benjamin Franklin, az Egyesült Államok egyik alapító atyja egy ideig szintén vegetáriánus volt, nem csoda, hogy Amerikában már a múlt század fordulóján vegetáriánus szakácskönyvek is megjelentek.

A vegetáriánusok egy része támogatta a kibontakozó feminista törekvéséket és a rabszolgaság eltörlését is, ugyanakkor olyan ága is volt a húsmentes mozgalomnak, amely szimpatizált az eugenetikával, az emberi „fajnemesítéssel”. A nácik közül többen vegetáriánusok voltak, a városi legendák szerint maga Hitler is. A világ régen is bonyolult volt, így nem csodálkozhatunk azon sem, hogy az antiszemita Wagner vegetarianizmusa nagy hatással volt a nácikra, így részint talán ezzel összefüggésben vallotta magát sok náci vegetáriánusnak.

A vegetáriánus életmód nemcsak a történelem és az irodalom egyes szereplőit ejtette rabul, a popkultúra sem maradt ki a „hús vagy nem hús” vitából, olyannyira nem, hogy még a rajzfilmek is érintettek lettek a kérdésben. Ott van például A Simpson család Lisa, a vegetáriánus című 1995-ös epizódja, amelyben Lisa úgy dönt, hogy abbahagyja a hús evését, miután összebarátkozott egy báránnyal. Iskolatársai és családtagjai is kinevetik, de Paul és Linda McCartney segítségével elkötelezi magát a vegetáriánus életmód mellett.

De ott a 2004-es Cápamese című rajzfilm is, amelyben Lenny cápa a fajtatulajdonságai ellenére vegetáriánus lett. Dr. Szöszi (Reese Witherspoon) a 2001-es Dr. Szöszi című vígjátékban, aki úgy mutatkozik be a Harvard Law Schoolban, hogy magát és kutyáját (!) is vegetáriánusoknak titulálja. A Jóbarátok Phoebe-je (Lisa Kudrow) nemcsak vegetáriánus, de mint afféle nagyvárosi hippi a fákat is ölelgeti, és ott van a Jóbarátoknál karcosabb humorral rendelkező The Office-sorozat Angela Martinja (Angela Kinsey), aki szintén lelkesen hangoztatja, hogy vegetáriánus.

Ebből a szempontból az igazán nagy vad, Spock (Leonard Nimoy) a Star Trek sci-fi sorozatból, akit „a televíziózás első vegetáriánusának” tartanak. Spock az All Our Yesterdays című epizódban vegetáriánus karaktert alakít, aki visszarepül a „civilizáció előtti időkbe”, ahol a népek még fogyasztanak húst. A Fekete Párduc című képregénymoziban MʼBaku (Winston Duke) a Jabari törzs vezetője azzal vicceli meg a CIA-ügynök Everett Rosst (Marton Freeman), hogy azt mondja: „Ha még egy szót szólsz, eladlak a gyerekeimnek!”. Majd hozzátette, hogy csak tréfált, mert a törzsében mindenki, így ő maga is vegetáriánus.

A téma szinte kimeríthetetlen, hiszen Mary Shelley Frankensteinjének szörnye is vegetáriánus, makkokat és bogyókat eszik, de ott van a The Smith zenekar Meat is Murder (A hús gyilkosság) című albuma is, és hogy mást ne mondjunk, Han Kang Növényevő című regényéért 2024-ben nyerte el az irodalmi Nobel-díjat.