Rakovszky Zsuzsát az „új érzelmesség” képviselőjeként is szokták emlegetni
December 4-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Rakovszky Zsuzsa Kossuth-, Graves- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Jóslatok és határidők, a Fortepan, a Délutáni éjszaka, A kígyó árnyéka és A hullócsillag éve című kötetek szerzője.
Sopronban született, jogász édesapját kétévesen veszítette el. Édesanyja újból férjhez ment, Zsuzsa nevelőapja is jogot végzett, de a háború után raktárosként dolgozott. Rakovszky érettségi után Debrecenben kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahonnan egy év után átiratkozott az ELTE bölcsészkarának magyar–angol szakára.
Diplomájának megszerzése után az Állami Gorkij Könyvtárban (ma Országos Idegennyelvű Könyvtár) dolgozott. 1978-tól az ELTE angol tanszékén volt könyvtáros, majd 1982 és 1986 között a Helikon Kiadó szerkesztője volt. 1987-től szabadfoglalkozású író, műfordító, 1997-98-ban részt vett a Beszélő című folyóirat szerkesztésében is. Az 1989-ben induló Holmi című folyóiratnak a kezdetektől fontos szerzője volt, a lap megszűnéséig, 2014-ig elsősorban itt közölte verseit, elbeszéléseit.
A csendes, visszahúzódó lány első verseit Vas István telefonkönyvből kilesett címére küldte el, és nem kevés izgalommal várta a kritikáját, amely igen kedvező volt. Első folyóiratközlése 1976-ban az Új írásban jelent meg. Vas István segítette abban is, hogy 1979-ben megjelenhessen a pályakezdő költőket bemutató Madárúton című antológiában is.
Még első önálló kötete megjelenése előtt, 1980-ban Strand című verséért megkapta a Graves-díjat. A versírással párhuzamosan műfordítói pályája is elindult, elsősorban angolszász szerzők alkotásait ülteti át magyarra. Első verseskötete, a Jóslatok és határidők 1981-ben látott napvilágot, majd egy évvel később első fordításkötete, az ír népmeséket tartalmazó A megbabonázott puding is megjelent.
Rakovszkyt az úgynevezett „új érzelmesség” képviselőjeként is szokták emlegetni, és minden verseskötetét általános kritikai elismerés övezi. 2006-ban publikálta Visszaút az időben című gyűjteményes kötetét, amelyben addig megjelent versei mellett egy új ciklus is helyet kapott. 2015-ben jelent meg a múltunk közös emlékeire reflektáló Fortepan című kötete, 2018-as Történések című könyvének költeményei azonban már inkább a jelen történéseire koncentrálnak. Legutóbb idén ősszel jelent meg verseskötete Délutáni éjszaka címmel, amelynek szabadversei és szonettjei az álom és ébrenlét, a délután és éjszaka határain mozognak. 1994-es angol nyelvű kötete, a New Life, amely George Szirtes fordításában Londonban jelent meg, külföldön is ismertté tette nevét.
Fordított angol romantikus, modern angol és amerikai költőket, Ibsen drámáit (Kúnos Lászlóval), Alice Munro elbeszéléseit, regényeket, többek között Charles Frazier Hideghegy című művét, valamint Stephenie Meyer könyveit, és neki köszönhető a gyereknevelés klasszikusának számító Bruno Bettelheim-mű, Az elég jó szülő magyar kiadása is.
A fordulatokban és rejtélyekben gazdag 17. századi történetért 2002-ben ő kapta a Magyarország Európában Alapítvány által odaítélt Magyar Irodalmi Díjat. Még A kígyó árnyéka írása közben újabb prózába kívánkozó, immár a közelmúlthoz, az „ötvenes évek szűk levegőjéhez” kötődő téma foglalkoztatta, amiből 2005-re készült el egy új regény, A hullócsillag éve. A regényt a kritika és az olvasók is kedvezően fogadták.
2009-ben újabb prózakötettel jelentkezett; A Hold a hetedik házban lélektani novelláiban női sorsok, jellegzetes élettörténetek jelennek meg. 2011-es VS című regénye a 19. és 20. század fordulóján élt, nőnek született, de férfiként élő és viselkedő gróf Vay Sarolta/Sándor író alakját elevenítette meg. A 2014-es könyvhétre jelent meg egy képzeletbeli kisvárosban játszódó Szilánkok című regénye, amely a történelmi Magyarország végnapjait dolgozza fel az 1890-es évek közepétől az 1920-as évek közepéig. 2017-ben publikálta különleges családregényét Célia címmel, 2020-as történelmi regénye, Az idők jelei az 1530-as évek Németországába (pontosabban Münster városába) kalauzolja az olvasót.
Egyetlen drámáját, Ibsen Nórájának egyfajta változatát A nyolcadik címmel írta a Nemzeti Színház Tízparancsolat nevű drámapályázatára, és 2010-ben felolvasószínházi formában be is mutatták. Gyermekeknek írt verseskötetét az Ismered-e? Füvészkönyv gyerekeknek címmel 2007-ben publikálta.
Rakovszky Zsuzsa munkásságát több rangos díjjal is elismerték, a többi között 1980-ban Graves-, 1988-ban József Attila-díjat kapott, 1989-ben elnyerte Az Év könyve jutalmat, 1992-ben a Soros Alapítvány Életműdíját, 1997-ben a Soros Alapítvány Alkotói Díját és a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat, 1999-ben pedig a Salvatore Quasimodo-díjat. 2003-ban Márai-díjjal ismerték el. 2010-ben jelentős költői és figyelemre méltó prózai munkássága elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki. 2015-ben vette át a Babits Mihály Alkotói Díjat. 2016-ban Sopron díszpolgára lett. 2017-ben Hazám-díjat kapott. 2020-ban a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Életműdíjával, 2021-ben Szinva Irodalmi Díjjal jutalmazták. 2024-ben a Vita élő időben című verseskötetéért, valamint teljes életművéért Artisjus Irodalmi Nagydíjat kapott, és ugyanebben az évben átvehette a Bertók Lászlóról elnevezett költészeti díjat is.
Címlapfotó: Rakovszky Zuzsa. Fotó: Szilágyi Lenke / MTI
