Irodalom
Egy szó, mint száz ‒ Bittarisznya, bitbatár, pendrájv
A szómagyarító honlap immár 11 éve működik, és eddig 15 717 magyarítás érkezett 13 439 idegen szóra. A kezdeményezés hazánkban egyedi és igen népszerű. Hogy miért? Nos azért, mert ha megkérdezünk egy átlag nyelvhasználót, hogy mit tart napjainkban a legnagyobb nyelvművelő feladatnak, akkor nagy valószínűséggel százból kilencven azt fogja válaszolni, hogy az idegen szavak elleni küzdelmet.
88 és fél – Szinetár Miklós új könyvéről
Terjedelemben egy fejezettel több ez az új könyv, vagyis azzal a féllel, amennyivel írója is idősebb lett tavaly óta. Formátumra is hasonló: az előző könyv borítóján szemüvegét levéve áll, mint egy tanár, aki éppen befejezte az órát, a mostanin szemüvegesen, mutatóujját figyelmeztetőn tartva, komolyan néz ránk, mint az a tanár, aki éppen tanít.
„Arra jöttem rá, hogy otthon itt vagyok”
„Habár Portugália is többször helyszíne a novelláimnak, úgy érzem, írás terén is Erdély, ez a két kultúra ütközőpontján levő térség, kicsit kaotikus, néha abszurd világ érdekel igazán, ahol a balkáni, ügyeskedő mentalitás keveredik a Nyugathoz való felzárkózás hajszolásával.” A Móricz-ösztöndíjas, Kézdivásárhelyen élő Borcsa Imolával beszélgettünk.
Egy sötét korszak drámai lenyomata – Beszélgetés Radnóti Zsuzsa dramaturggal
Az elmúlt évtizedek tanulmányait, írásait összegző kötet, a Megmozdult irodalom apropóján beszélgettünk a művésszel.
„Velence olyan, mint az ópium” – Bánki Éva írónővel beszélgettünk
Bánki Évával a Három Holló kávézóban beszélgettünk; ott, ahol nemrégiben a Telihold Velencében című könyvéért Szépíró díjban részesült.
Séta sírkövek között – Lanczkor Gábor Sarjerdő című könyvéről
Lanczkor Gábort költőként, prózaíróként ismerte meg az olvasóközönség, majd nívós gyerekirodalmi alkotásokat publikált, és a drámaírásba is belekóstolt, emellett műfordítóként is letette a névjegyét.
Grecsó-könyvbemutató a Radnótiban
Immár hagyományosan – 2022-ben február 8-án és 9-én – a Radnóti Színházban mutatják be Grecsó Krisztián soron következő kötetét.
Időszámításunk születése
Ha időszámításunkat emlegetjük, értelemszerűen a modern európai kronológiára gondolunk, amely Krisztus születésétől számolja az éveket. Ám ezt a naptárat csak viszonylag későn, a 11. század után vette használatba Európa, Kelet-Európában pedig csak a 18. században terjedt el. De akkor hogyan számolták az esztendőket korai őseink? Mit gondoltak például arról, hogy hányban történt a honfoglalás, a niceai zsinat vagy Róma bukása?
„Iróniámat anyámtól örököltem, ő pedig az apjától, Molnár Ferenctől” – Sárközi Mátyással beszélgettünk
A Kossuth-díjas író a Budapesten és Dél-Franciaországban töltött nyár után ősztől hampsteadi otthonában tartózkodik. Most is alkot, az előző század legnagyobb íróinak sorsa foglalkoztatja. Sárközi Mátyással, a nyugati magyar emigráció egyik utolsó mohikánjával az emigránssorsról, valamint prózaírói, kritikai, publicisztikai életművéről beszélgettünk.
Nemes Nagy Ágnes 100 éve született
Száz éve, 1922. január 3-án született Budapesten Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista.
„A szellemesség számított” – Mészáros Ákos a Ludas Matyi nagy korszakáról
Alig-alig értjük már azt a világot: Hofi, a Rádiókabaré vagy a tévé bohózatainak elképesztő népszerűségét. A humor akkori kivételes, felszabadító erejét és pontos jelentését, „sorok közötti üzeneteit”, művelőinek pozícióját. Mészáros Ákost, a profi lapkészítőt, a Ludas Matyi egykori munkatársát kértük múltidézésre, titokfejtésre.
Költő a nyelvek határán – Kalász Márton halálára
Kalász Márton, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia tagja ma reggel elhunyt. Rá emlékezünk.
Nyelvi tévhitek: Kati és az orrfúvászati négyzetrongy
A nyelvi tévhitek olykor jópofa és hitelesnek tűnő eredettörténetekben öltenek testet. A közszájon forgó magyarázatok azonban sokszor csupán egy azonosíthatatlan kreatív elme találmányai. Az igaznak vélt gondolatok hangzatosságuk miatt gyorsan terjednek, forrásukat senki sem kutatja ki, és éppen emiatt makacsul tartják magukat. Ez a helyzet Katival és az orrfúvászati négyzetronggyal is.
Vakok világa
Sok látássérült ember mérges, ha őt és sorstársait világtalannak nevezik. Hiszen nekik van világuk, érvelnek (noha a világtalan szóban a fényt, és nem a közös földi életünket jelenti a világ). Azt mondják, az ő világuk néha még szebb is, mint a látóké. Amit persze mi, látók nem tudhatunk, azt viszont nagyon is, hogy a vakok és gyengénlátók világa komoly együttműködés, derék segítségnyújtás és erős szolidaritás alapján álló igazi közösség.
Ők kapnak Térey-ösztöndíjat 2022-ben
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által 2020-ban alapított Térey János irodalmi alkotói ösztöndíj első kétéves időszaka 2022. január 31-én lejár. Az ösztöndíjbizottság döntést hozott az eddigi díjak meghosszabbításáról, illetve az új ösztöndíjasok személyéről.
Híres magyarok – A művek mögött megbúvó emberi lélek
Híres magyarok címmel alapvető fontosságú kiadványt jelentetett meg a Kossuth könyvkiadó. Az igényes kiállítású, testes kötet alcíme: Beszélgetések nemzetünk nagyjaival.