Irodalom
„A kedvenc történeteimet szeretném megosztani” – Interjú Zalka Csenge Virággal
Zalka Csenge Virág mesemondóval képzeletbeli vándorlásról, történetek okozta ujjongásról és mesemondó-egyetemről is beszélgetett Ágoston Szász Katalin.
Átadták a Magyar Nyelvőr-díjakat az Akadémián
A Magyar Nyelvőr Alapítvány rangos elismerését idén Németh Mihály (Németh Michal) történeti nyelvész, a Jagelló Egyetem professzora, a londoni Európai Tudományos Akadémia rendes tagja; Lengyel Klára, az ELTE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója, valamint Szalóczy Pál újságíró, rádió- és tévébemondó kapta.
Google-ferdítő
„Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét” – írja a Teremtés könyve. Kicsiben és szimbolikusan minden fordítás egyfajta helyreállítás, a fent idézett bábeli átok ellensúlyozása. Ilyen szakrális helyreállítás történik a pünkösdi nyelvcsoda alkalmával, amikor mindenki a saját nyelvén hallja szólni az apostolokat.
Téli piknik: beszámoló a Felhőpárna – Versek léten innen és túl című kötet bemutatójáról
A Petőfi Kulturális Ügynökség Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrumának (IGYIC) rendezvényén Juhász Anna beszélgetett a megvalósult projektekről a szervezet munkatársaival.
Másfél millió forintért kelt el Mária Terézia lovagi oklevele
Másfél millió forintért kelt el Mária Terézia lovagi oklevele és egymillió forint felett talált gazdára egy Monarchiáról szóló, 21 kötetes sorozat, valamint egy 1534-es könyvritkaság a 20. jubileumát ünneplő antikvarium.hu 50. jubileumi aukcióján.
Új műalkotás született Kurt Vonnegut örök érvényű művéből
A kortárs amerikai irodalom kétségkívül egyik legnagyobb hatású alakja Kurt Vonnegut. Az ötös számú vágóhíd című regénye munkásságának talán legtöbbet olvasott, idézett és legjelentősebb darabja, amely a szerzőt világhírűvé tette. A regény idősíkok között ugráló, leírásokban, képekben bővelkedő, mondhatni szürreális világa szinte predesztinálja arra, hogy egy másik műfaj, egy képregény alapjául szolgáljon.
„Olyat is mondhatsz, hogy hóttig kenyeret adok”
Csipkés Vilmos Sándor tündérmesemondó emlékezete.
Hívjuk léleknek – Interjú Ronn Wieganddal
A Tokajban élő Ronn Wiegand Magyarország egyetlen Master of Wine-ja, és az első a világon, aki a Master Sommelier címet is begyűjtötte. Emellett pedig költő, nem is akármilyen. Kőrizs Imre kérdezte Kaliforniáról, a versíráshoz ideális borról, no meg Champagne és Dover ritkán emlegetett metszéspontjáról az 1749 oldalán.
Élő magyarórával egybekötött könyvbemutató
December 10-én, pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be a Jelentés a magyar nyelvről 2016–2020 című könyvet, amelynek célja, hogy ötévente elemezze és összegezze a magyar nyelv változásait.
„Megfulladnék, ha bezárnám magam egy formába” – Bartis Attilával beszélgettünk
Bartis Attila író, fotográfus szerint az alkotói pálya nem a megjelenéssel, hanem a munkával, azon belül is egy fordulattal kezdődik. A József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjjal kitüntetett szerzőt Jáváról hazatérve újság-nemírásról, műveinek átértékeléséről, felháborodott kritikáról is kérdeztük.
Egy szó mint száz – Nyaralás last minute-en
A nyelvhasználók közül sokan megállnak egy pillanatra gondolkodni, amikor azt a cikkcímet olvassák az újságban, hogy Városháza-gate. Ugyan mit jelenthet? Egy kissé távolabbról kell kezdeni a szó felfejtését.
Aránytévesztő vagy valószerű – A Nyugat magyarságképe az érdekek tükrében
A folyamatos hírversenyben hazánk kis, „köztes” európai országként rendkívül nehezen éri el a nemzetközi sajtó ingerküszöbét. Ha mégis, akkor legtöbbször felületes, sztereotip és leminősítő a rólunk festett kép. Ennek ellenére érdemes tudnunk, miként írnak rólunk Nyugaton, már csak azért is, mert 19–20. századi történelmünk megmutatta, hogy sorsfordító kérdéseinket gyakran Nyugaton válaszolták meg.
,,Nem a hit és a tudomány áll ellentétben egymással, hanem a hit és az álhit”
Hit és irodalom – hitről, vallásról, költészetről advent és karácsony jegyében Iancu Laurával, Zsille Gáborral, Lövétei Lázár Lászlóval Luzsicza István beszélget. A KMI idei záróestjére 2021. december 6-án került sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Adamik Lajos osztrák állami műfordítói díjat kap
Adamik Lajos magyar és Bernard Strobel osztrák műfordítónak ítélték idén az osztrák állam irodalmi fordítói díját.
Esterházy Péter: Semmi művészet
„Anyám művészete”: a titkos címe mintha ez lenne Esterházy Péter Semmi művészet című regényének, amely szívszorítóan őszintén tárja fel az anya-fiú kapcsolat minden mozzanatát: szeretetet, határokat, nevelést, zsörtölődést, elfogadást, tabukat és felismerést. Ahogy a szerző a saját bőrén tapasztalta, a saját szemével látta, és ahogy megélte.
Őrült beszéd – Interjú Farkas Wellmann Endrével
A közelmúltban mutatták be Farkas Wellmann Endre József Attila-díjas költő új verseskötetét. A Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz című munka megjelenése kapcsán a korábbi kötetekről, a Néró-versekről is kérdeztük a költőt. Mi köti össze az ókori és a modern pszichopatát? Mit mond az őrült orvos az elszánt FBI-ügynöknek? Farkas Wellmann Endre meglepő válaszokkal szolgált.