Irodalom
„Mit szólna ehhez Desiré?"
Kosztolányi Dezső Nyelv és lélek című kötete az anyanyelvhez való sorsszerű kötődésről, a magyar nyelv birtoklásának katartikus élményéről, korának hétköznapi vagy bizarr nyelvi jelenségeiről tartalmaz szellemes, szórakoztató, bár több esetben tudományosan megkérdőjelezhető esszéket. Vajon milyen nyelvi jelenségek foglalkoztatnák ma, a XXI. század első évtizedeiben?
PSofficial, azaz mit kezdett a Petőfi Irodalmi Múzeum a TikTokkal?
Mivel lehet egy 200. születésnapra készülni? Főleg egy olyan ünnepelt esetében, akinek a nevét már akkor is tanulja az ember, amikor még nem érti, mi is a jelentősége és a szerepe a hordozójának?
Két győztes a Nemzeti VERSeny dupla szuperdöntőjén
Két győztest hirdettek a Nemzeti VERSeny dupla szuperdöntőjén, amelyet a hétvégén követhettek az érdeklődők a Nemzeti Színházban és online. Az V. és a VI. Nemzeti VERSeny fináléján 70 versklipet vetítettek le, és ugyanennyi verset hallhatott a közönség.
„Egyelőre meglehetősen magányos Don Quijote vagyok” – Interjú Majoros Sándorral
A Bácska írójaként ismertük meg, de Majoros Sándor jóval több ennél: korát meghaladó – vagy éppen megelőző – módon kalandozik az online térben, virtuális világot teremt, az irodalmat multimédiás eszközökkel viszi közelebb a közönségéhez. De klasszikus írói feladatait sem hanyagolja el: még nyomdaszagú, pár hete megjelent novelláskötete után novemberre új regénye végére is kikerül az utolsó pont. A hét szerzőjét kérdeztük.
Klasszikusok digitálisan – Interjú Radics Péterrel
Mostantól Ady, Arany, Babits, Jókai, Mikszáth, Móricz és Petőfi művei online is elérhetők a Petőfi Irodalmi Múzeum által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) oldalán. Az Osiris Klasszikusok sorozatról Radics Pétert, a projekt vezetőjét kérdeztük.
Az időtlenség lírája – Iancu Laura belső világa
Iancu Laura munkássága nehezen besorolható bármely pillanatnyilag elfogadott irodalmi kánonba. Közelítési módja – legyen az akár versbeszéd vagy a néprajzkutatói munkásságából fakadó tanulmány, próza, vagy éppen drámakötet – kivétel nélkül a lélek tájainak befelé mélyülő végtelenjébe tereli olvasóját.
Az ország legnagyobb szamizdatgyűjteménye jöhet létre Veszprémben
Szamizdat – Erjedés a felszín alatt címmel új projektet indított a Laczkó Dezső Múzeum a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program támogatásával. Cél a rendszerváltás történetét és korszakát bemutató kiállítás anyagának gyűjtése és feldolgozása.
Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat
Mély levegő című regényével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon.
Portréfilm Iancu Laura költőről
A portréfilmet nézve újra meg újra elcsodálkozunk, hogyan lehet valaki ennyire áttetsző, gyermeki, védtelen. Hogy Iancu Laura szellemi rokonai közé sorolja Hervay Gizellát és Pilinszkyt, az ennek alapján már teljesen érthető.
Betűbirodalom lakói
Pataki Mónika Lilla kritikája Révész Emese könyvéről a MeseCentrum oldalán jelent meg.
Iancu Laura: Párhuzamok
A József Attila-díjas költő megzenésített verse az Eleven Költők Társasága előadásában.
„A színház mindig alapkérdéseket tesz fel” – Íme a legújabb Károli Könyvek
Öt színháztudománnyal és poétikával foglalkozó könyvet mutattak be nemrégiben a Károli Gáspár Református Egyetem és a L’Harmattan Kiadó közös sorozata, a Károli Könyvek gondozásában. Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, a Művészeti és Szabadbölcsészeti Intézet vezetője, a Károli Könyvek sorozat szerkesztője elmondta, hogy a sorozat darabjai az egyetemi misszióhoz is szorosan kapcsolódnak.
Életre keltett hagyaték
Nem lettem Baka István-rajongó. Baka István rajongóinak viszont rajongója lettem. Igen, szerintem is nehezen érthető, de mindjárt elmagyarázom: a közelmúltban beleakadtam egy irodalmi társaságba, amelynek tagjai Baka költészetét szeretnék szélesebb körben megmutatni, népszerűsíteni. Tetszett, amit csináltak, így közelebbről is szemügyre vettem Bakát is, a kompániát is. Egyik tetszett, a másik nem győzött meg. De talán önök éppen fordítva lesznek vele. Kövessenek!
Nyelvi tévhitek: Alanyi jogon
Ez nekem túl elvont! – hangzik el az ember szájából akkor, ha egy ügyet, problémát nagy erőfeszítésünkbe kerül megoldani, megérteni. Ilyenkor valójában referenciahiányban szenvedünk: tárgyi tudás híján nem feltétlenül tudjuk összekapcsolni az összetartozó fogalmakat, viszonyokat, és minden erőfeszítésünk ellenére a siker távolinak tűnhet. A nyelv is szolgáltat példát olyan esetekre, amelyekben – gyakorlat és elemzés ide vagy oda – elvontabb jelentésekkel találkozunk.
„Abdulrazak Gurnah klasszikus író” – Interjú az irodalmi Nobel-díjas művészről
„Abdulrazak Gurnah műveiben olyan keveset látott és irodalomban ritkán megjelenített közösségek sorsán keresztül rajzolódnak ki Kelet-Afrikánál jóval távolabb mutató, univerzális emberi problémák, ami érdekessé teheti őt bármilyen származású olvasó számára” – mondta Gyuris Kata irodalmár, kutató az idén irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett, tanzániai születésű íróról.
„Boldogan tolvajkodtam” – Iancu Laura írásról és olvasásról
A hét szerzője rovat e heti vendége a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága KMI 12 programjának 12 alkotója közül a József Attila-díjas költő, író, néprajzkutató Iancu Laura.