Irodalom
„Vagy ne született volna, vagy ha született, örökké élne” – Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király 490 éve született
1533. szeptember 27-én született Báthory István, az önálló Erdély első jelentős fejedelme, akiben a lengyelek is egyik legnagyobb királyukat tisztelik.
Módszer és lélek – beszélgetés Méhes Károllyal
Méhes Károly költő, író, irodalomszervező rendkívül termékeny szerző, idáig harminc önálló kötettel büszkélkedhet. Írásait kilenc nyelvre fordították le. Legutóbb A fikusz téliesítésének napja című verseskötetéről írtunk, most sok minden másról is kérdeztük.
Minden eddiginél több külföldi szerzővel és a Túl a Maszat-hegyen folytatásával jön az őszi Margó
Hatvan program, tizenegy külföldi író, több mint ötven könyvbemutató négy napon át – ez várható az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron októberben.
Az az abnormális, amit normálisnak tekintünk – Dr. Máté Gábor és Máté Dániel: Normális vagy
Klímaváltozás, természeti katasztrófák, Covid, társadalmi egyenlőtlenség, politikai megosztottság, háborúk – divatos szóval a polikrízis korát éljük. Hát csoda, hogy nem vagyunk jól? Máté Gábor szerint valójában az a normális, hogy mindezen hatásokra fizikális és mentális betegségekkel válaszolunk.
A vágány mellett, kérjük, vigyázzanak!
Vonat – a Magyar Kultúra magazin szeptemberi lapszáma nyomán dr. Balázs Géza nyelvésszel, kulturális antropológussal zakatoltunk a vasútrajongó kisgyermekkortól a kötöttpályás közlekedésről írt tanulmánykötetek felé…
Elindult az első Prózamaraton
Elindult az első ízben megszervezett Prózamaraton csütörtökön délelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A hét órán át tartó eseményen Az év novellái 2023 antológia 27 szerzője olvas fel műveiből, és beszélget újságírókkal.
Világhírű dán írónő, könyvillusztrációs workshop és zenés irodalmi performansz a PesTexten
Az ötödik alkalommal megrendezett PesText irodalmi fesztiválon szeptember 20. és 30. között nemzetközileg elismert írók, illusztrátorok, valamint zenei és irodalmi performanszok váltják egymást a színpadon. A sűrű programból szemezgetve listába szedtük, mely előadásokat nem szabad kihagyni.
Márpedig a könyvek nem mennek ki a divatból
A tipikus olvasó fiatal, diplomás, jó anyagi körülmények között élő városi nő, míg a skála másik végén az idősebb, kevésbé iskolázott, rosszabb anyagi körülmények között, kisebb településen élő férfiak állnak – derül ki egy átfogó kutatásból. A magyarok több mint fele pedig semmit sem olvas.
Könyvtár a magasban – szétszóratott kincsek
Hunyadi Mátyás (1443–1490) legendás könyvtárának kötetei külföldön is híresek. De vajon hogy bizonyítható be egy régi, kézzel írott könyvről, hogy a királyi könyvtárba tartozott? És miért vásárol valaki méregdrága könyveket olyan nyelven, amelyen olvasni sem tud?
Bicskám és szívem kinyitva – Szécsi Margit válogatott versei
„A világ női vagánya” – de miért nevezhették így kortársai Szécsi Margit háromszoros József Attila-díjas költőnket?
Aki ismerte Józsefváros népét – 100 éve született Fejes Endre
Itta a dupla feketét, szívta a cigarettát, füstjétől hunyorogva, kemény szavakkal mesélt, ahogy Józsefváros lakóiról is, embereiről, akik között élt, akiket olyan jól ismert utcákról, terekről, mesélt róluk szóban és mesélt novelláiban, regényeiben. Ma lenne 100 éves Fejes Endre író.
„Régóta őrzik a közösségeink ezt a kincset" – Daróczi Ágnes a Valaha madarak voltunk című kötetről
„A nyelv valami csoda folytán ezer év után is él még, pedig nincsen nyoma annak, hogy lett volna Cigányország” – mondja Daróczi Ágnes előadóművész, újságíró, kisebbségkutató., akit Valaha madarak voltunk című kötete kapcsán kérdezett Kalla Éva a Mesecentrum oldalán.
Kortárs korképek – tíz kortárs irodalmi mű az őszkezdéshez
Regényes családtörténet, régre nyúló és friss traumák, Los Angeles-i lázálmok, súlyos örökségek és filozófiai elmélkedések – listánkban tíz kortárs kötetet ajánlunk a nyárbúcsúztató-őszkezdő elmélyülés jegyében.
„A tehetség a legdemokratikusabb dolog, ami még megmaradt ebben az országban” – Beszélgetés Fran Lebowitzcal
Fran Lebowitz amerikai író és szónok már a hetvenes évek óta New York ikonikus alakja, aki sosem félt kimondani a véleményét a nagyvárosi létről, a technológiáról és a politikáról a maga utánozhatatlanul fanyar humorával. Keresztes Balázs kérdezte őt a Continental Literary Magazine oldalán.
Bomló húsban a burjánzó természet – Fehér Csenge: A kibomló test című kötetéről
Fehér Csenge első könyve novelláskötetnek mutatja magát, holott sötét, de régről ismerős világában sokkal több rejlik egyszerű elbeszéléseknél. Szürreális és mágikus realizmus keveredik a sűrű szövésű lírai nyelvvel, olyan kontextusba helyezve az emberi testet, amelyre kevés példa mutatkozik.
Nyáry Krisztián: sok embernek az érettségi az utolsó pillanat az életében, amikor szépirodalmat olvas
Hogyan hat a közösségi média a történetmesélés képességére? Mennyire időtálló eszköz a könyv? Miért csökken az emberiség átlagos intelligenciahányadosa? Honnan tudta Morcsányi Géza, hogy háború lesz? – ezekre a kérdésekre is választ kaptunk Nyári Krisztiántól.