Irodalom
Jókai Annára emlékezünk
Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők voltak. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta.
„Számomra az írás egyfajta rejtvénykészítés” – Interjú Drávucz Zsolttal
„A legváratlanabb és legabszurdabb helyzetekben is hatalmas erő lakozik az alkotótevékenységben, amibe érdemes kapaszkodni még akkor is, amikor látszólag az egész világ kifordul magából” – vallja Drávucz Zsolt költő, akinek a költészeten túli identitáskeresés meghatározó eleme a zene volt. A 2021-es KULTer stART-díjas szerzővel az irodalom és a zene szoros összefüggéseiről és első verseskötetéről is beszélgetett Ilyés Krisztinka a Helyőrség.ma oldalán.
„Átláttunk egymáson” – Szávai Gézával Mészöly Miklósról szóló kötetéről beszélgettünk
„Az élet ír, és egyszer befejez majd minket” – mondja Szávai Géza, akinek nemrégiben megjelent Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse című kötete. A szerzővel összehajló pillérek boltívéről és a Pont Kiadó történetéről is beszélgettünk.
Csak úgy mesélt – Kardos G. Györgyre emlékezve
Nem voltunk szoros barátságban, de ha találkoztunk utcán, szerkesztőségben, kocsmában, társaságban, mintha mindig ismertük volna egymást. Az írásai tették olyan ismerőssé.
Görgey és Görgei
1929. november 22-én született Görgey Gábor Kossuth-díjas író, költő, műfordító, dramaturg, rendező, aki 2002 és 2003 között a nemzeti kulturális örökség minisztere volt.
Csoda és Kósza, avagy két dinka, mókás ló kalandjai
Czigány Zoltán mesekönyvei olyan üdítő színfoltok a hazai gyerekkönyvek palettáján, hogy aki egyszer a bűvkörükbe kerül, biztosan örökre megszereti.
„Testben osztrák, de lélekben magyar vagyok” – 110 éve született Habsburg Ottó
Száztíz éve, 1912. november 20-án született Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár elsőszülött fia, az egységes Európa szószólója, a Páneurópai Unió alapítója.
Végtelenek – Michael Ende műveiről
Michael Ende kétségtelenül zseni volt. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémiára jártam, amikor Sántha Attila behozta A végtelen történetet, Ende leghíresebb művét a kurzusára. Már nem is emlékszem, hogy mi lehetett a fő témája az órának, főleg az maradt meg, hogy milyen elképesztő mélységei vannak ennek a műnek, és hogy léteznek olyan nagybetűs írógéniuszok, akik minden generációt le tudnak nyűgözni.
Mainstream és underground – Interjú Beck Zolival
Beck Zolit, a 30Y énekesét és alapítóját, egyetemi adjunktust a húszas évei legelején érte a rendszerváltás, az azóta eltelt éveket pedig a kortárs kultúrában aktív szereplőként élte végig. A korszak történelme számára személyes élettörténet is. Az irodalmi közélet problémáiról ezúttal őt kérdezte Farkas Wellmann Endre a Helyőrség.ma oldalán.
Laáramlás címmel megjelent Laár András önéletrajza
Mágikus tapasztalatok, szellemi felismerések, versek, monológok, festmények – avagy Laár szerint a világ.
„A vers emeljen fel, tépjen darabokra” – Bajtai András jó és rossz kritikákról
Bajtai András a legújabb költőnemzedék figyelemre méltó képviselője. A friss Babits-ösztöndíjas lírikust pályakezdésről, a költővé válás kínjairól, sikerekről és kudarcélményekről faggattuk.
Máshogy gondolkodni nem kell félnetek – Böszörményi-Nagy Gergely: Nonkonform
Mesterséges intelligencia, digitális forradalom, túlnépesedés, klímakatasztrófa. Címszavak, amelyekkel naponta találkozunk. De valóban annyira progresszíven gondolkozunk róluk? Vagy valójában a konformizmus csapdájában, önálló vélemények nélkül vergődünk?
Indulat, szenvedély és humor – Emlékezés Gyurkovics Tiborra
„Szenvedélyessége, humora lenyűgözte a hallgatóságát, bűvkörébe vonta a nőket, elragadtatta a férfiakat.” A 2008. november 16-án elhunyt Gyurkovics Tiborra Szakonyi Károly emlékezik.
„Az átmenetek termékeny, inspiráló állapotok” – Interjú Győrfi Kata költő-drámaíróval
Győrfi Kata folyamatosan kérdez és mindent megkérdőjelez. Gondolkodik, agyal, pörög – néha túlságosan is. Azt mondja, az otthonérzet képlékeny, ő útközben van otthon. Gyakran költözik. Minden város alakít rajta, mint az átmenetei is, amelyekből építkezik.
A bűn nélküli tragédia megteremtője: Gerhart Hauptmann
1862. november 15-én született Gerhart Hauptmann Nobel-díjas német drámaíró.
„A tematika adott volt: vidéken élők történetei a gyerekektől az idősekig” – Kiss Ottó költővel beszélgettünk
Nemrég jelent meg a József Attila-díjas Kiss Ottó A kék oroszlán bezár című, válogatott novellákat is tartalmazó kötete. A számos rangos díjjal kitüntetett gyerekkönyv mellett Kiss Ottó felnőtteknek is ír, novellái a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásai. Ezúttal az elbeszélésekről beszélgetünk vele, azaz újra kinyitottuk a Kék Oroszlánt.