Irodalom
A magyar irodalom szabálytalan panoptikuma – László Ferenc Honi bestiáriumáról
Nem irodalomtörténeti munka, hanem „szenvedelmes” ismeretterjesztés László Ferenc új kötete, amely méltán és méltatlanul nem ismert vagy félreismert szerzők velős portréit tartalmazza.
„Amikor szent terekről beszélünk, közösségekre gondolunk” – Dejcsics Konrád fesztiváligazgató az Arcus Temporumról
Augusztus 26-a és 28-a között ismét várja vendégeit az Arcus Temporum: a bencés szerzetesközösség, valamint barátai és „üzletfelei”, a magyar és nemzetközi művészeti élet neves képviselői. Nem azért, hogy „kioktassák” a világot keresztény kultúrából, hanem hogy a hozzájuk látogatókkal együtt „vállvetve küzdő befogadókká” váljanak.
Ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter
Nyolcvan éve, 1942. augusztus 10-én született Hajnóczy Péter író, a modern magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Fábry Zoltán felvidéki magyar író 125 éve született
Az etika jobban érdekelte az esztétikánál. Mindenről tudott s mindenre reagált, Thomas Mann-nal és Romain Rolland-nal levelezett. 1966-os, Európa elrablása című kötete nemcsak a fasizmust, de a többi önkényuralmi rendszert is ábrázolja – ez a legmaradandóbb műve. „Európa: humanizmus… Európa: antinacionalizmus… Európa: kultúra” – írta.
Lackfi János: „Az extázis önmagunk meghaladása” – podcast
Mi lenne, ha... – játék a lehetőségekkel. A Kultúra.hu podcastjának e heti vendége Lackfi János József Attila-díjas magyar költő, író.
„Régebben a Csönd Hercege volt a becenevem” – Interjú Vjacseszlav Butuszovval
Vjacseszlav Butuszov, a Nautilus Pompilius zenekar frontembere Oroszország egyik legismertebb rockzenésze, igazi legenda. Kevesen tudják, de zenekara első és egyben legnépszerűbb lemezének dalszövegeit magyar költők, Ady Endre, Szabó Lőrinc verseire komponálta. Erről is beszélt a moszkvai Liszt Intézet munkatársának adott interjújában.
Menni vagy maradni? – Kritika a Félúton Berlinbe című könyvről
Schwechtje Mihály filmrendező – a díjnyertes Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :) című kamaszfilm alkotója – első könyve a Tilos az Á Könyvek aktuális témákat feszegető friss darabja.
Kesernyés harmónia – Hrabal, Neruda és Menzel kedvenc italáról
Ez elé az interjú elé sem korhatárkarikát, sem az „elmúlt 18 éves?” kérdést nem kell kitenni. Az arany folyam – A sör életrajza című könyv témája ugyan a buborékos ital, de legfőképp lenyűgöző kultúrhistóriai olvasmány. Bart Dániel szerzővel beszélgettünk.
Petőfi a fesztiválok Mona Lisája
Dübörög a fesztiválszezon, mi pedig eljátszottunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha Petőfi és kortársai egy napra fesztiválarccá változnának. A reformkor nagyjai leléptek a tankönyvek lapjairól, hogy lazuljanak kicsit a kapolcsi Művészetek Völgyében. Rendhagyó fesztiválkörkép a Petőfi-bicentenáriumra hangolódva.
Sorsüldözött költő a folyóparton
A szentendrei Ferenczy Múzeumban az 1910-ben született, a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó Vas István költő, író, műfordító emlékének szentelt, Az idő metszeteiben című kiállítás egy hosszú élet és egy nagy életmű legfontosabb állomásait mutatja be.
Csak üres retorika: „Aranyom, jöjjön, vegye már!”
A címbeli idézet a Tárkány Művek nevű együttes Krumpli boogie című számában hangzik el. A vidám hangulatú nóta a piaci kofák stílusát parodizálja, ahogyan – a közgazdaságtan szakkifejezését kölcsönözve − maximalizálni próbálják az eladásokat.
Sorsminták – Interjú Szarvas Ferenccel, a PesText írópályázatának nyertesével
Szarvas Ferenc az írói pályáját még éppen csak elkezdett szerző. Novellákat és verseket ír. A nevét egyelőre még kevesen ismerik, de biztosak lehetünk abban, hogy ez a helyzet a közeljövőben megváltozik. A számára fontos életanyagról, írói példaképeiről, terveiről faggattuk.
„Az elővigyázatosság nem tesz jót a művészetnek” – Interjú Totth Benedekkel
„Nem mondom, hogy javíthatatlan individualista vagyok, de nekem a regényírás – sokszor gyötrelmes – szabadságához hozzátartozik az is, hogy a munka nagy része magányos bozótharcból áll” – mondja Totth Benedek, a nagy sikerű Holtverseny című regény írója. Öncenzúráról, isteni sugallatról és a háborúról is kérdeztük őt.
„Én én vagyok magamnak” – Magunkról egyes szám második személyben
Mivel magyarázható az egyes szám második személyű alak terjedése az érvelő szövegekben és iskolai műelemzésekben?
A taxisok összeesküvése – Futaki Attila képregényalbumáról
A képregény műfajának eredetéről megoszlik a kutatók véleménye. Egyesek szerint már az őskori barlangrajzok is ennek a műfajnak a kezdetei voltak, ez azonban a kisebbségi vélemény.
„Belefáradtam a fellengzős nagyotmondásba” – Jenei Gyula költővel beszélgettünk
„Rájöttem arra, amit elvileg korábban is tudhattam, hogy egy lírikus igazából saját magából, az emlékeiből, hangulataiból, érzéseiből, gondolataiból tud dolgozni” – mondta a Kultúra.hu-nak Jenei Gyula költő. Az Eső folyóirat főszerkesztőjével epikus mozzanatokról és töredelmes vallomásokról is beszélgettünk.