Irodalom
„a városok nem térben léteznek, hanem inkább időben...” – Beck Zoltán Pécsről
a városok nem térben léteznek, hanem inkább időben. az idő hagyja a nyomát a téren, így értem, azt hiszem. és még csak nem is a városhoz kapcsolódó események idejéről beszélek, amiként az éppenséggel van egy háborúban – abban, mondjuk, ami éppen zajlik. hanem a bennünk lévő időre gondolok, a mi szűkre szabott emberi létezésünk által kijelölt időről.
Olasz hatás
Magyar–olasz irodalmi és művelődési kapcsolatok a 18. században címmel hirdetett konferenciát az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Lendület Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Nyugat-Magyarországon, 1770–1820 kutatócsoportja. Ha azt mondják, hogy ez a szűk, szaktudományos terület bizonyára csak néhány, talán néhány tucat embert érdekel Magyarországon, valószínűleg igazuk van. Amikor az online konferenciába bekapcsolódtam, én is úgy éreztem magam, mint egy kém, aki valamilyen titkos társaság után nyomoz, hogy a rejtelmes összeesküvésük szálait mozgató erőket kifürkéssze.
Bagdy Emőke: Minden álomképhez elemi közöd van, ezért álmodod
Az álmok tényleg nem hazudnak? De milyen igazságokat ismernek? Üzennek valamit? Ha a pszichológus számára az álom egy eszköz, mihez kezd vele? – ezekről beszélgettünk dr. Bagdy Emőkével. A professzor asszony – ahogy az előadásaiból és könyveiből is megszerettük – most is közérthetően, a rá jellemző csodálatos derűvel osztotta meg velünk több évtizednyi klinikai szakpszichológusi pályájának idevágó tapasztalatait. Mellette biztonságban érzi magát az ember akkor is, ha az álmok sötét erdejébe merészkedik.
Megújulva vissza a hagyományokhoz – Interjú Balázs Gézával
A 150 éves Magyar Nyelvőr újjászületéséről beszélgetünk Balázs Gézával.
Új művek születnek a PKÜ írórezidenciáin
Óriási érdeklődés övezi a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Írórezidencia Programját, melynek köszönhetően novemberben Stefan Çapaliku albán író egy egész regényt megírt Pécsen.
Keményre kalapált versek egy keményre faragott nőtől
Nemes Nagy Ágnes Babits Mihályhoz fűződő viszonyáról beszélgetett Juhász Anna irodalmár Szabó T. Anna költővel és Kelevéz Ágnes irodalomtörténésszel a Kossuth-díjas költőnő centenáriumi programsorozatának február 23-i estjén.
Sikerrel ért véget a magyar irodalom amerikai turnéja
Sikeres rendezvényeken és az ország egészére kiterjedő médiareprezentációval mutatkozott be az Amerikai Egyesült Államokban a The Continental Literary Magazine, a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában megjelenő angol nyelvű irodalmi-közéleti folyóirat. A lap célja, hogy a magyar és a közép-európai irodalmat eljuttassa az amerikai piacra.
Nyelvműhely: Csak üres retorika?
Ki gondolná, hogy a járványügyi tájékoztatók igazi médiaszövegek és retorikai alkotások lehetnek? És belegondolt-e bárki abba, hogy ezeket a szövegeket valójában a kényszer hozta létre?
Hangoskönyv készült Cieplinski ezredes börtönleveleiből
Hangoskönyv készült Lukasz Cieplisnki ezredes, a lengyel függetlenségi harc szimbóluma börtönleveleiből. A feleségének és fiának írtakból született, Istenért és hazáért halok meg című mű bemutatója március 1-jén lesz a budapesti Lengyel Intézetben.
Quasimodo és Jean Valjean „atyja”, Victor Hugo
Kétszázhúsz éve, 1802. február 26-án született Besanconban a francia romantika legnagyobb alakja, Quasimodo és Jean Valjean „atyja”, Victor Hugo.
Irodalom háború idején – Interjú
Farkas Wellmann Endre interjúja Lőrincz P. Gabriellával és Kertész Dáviddal a Helyőrség.ma oldalán jelent meg.
„Én nem védem a környezetet, hanem igyekszem a saját érdekemben minél jobban együttműködni vele”
Agócs Írisszel a MeseCentrum oldalán jelent meg interjú.
Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjakat
„Ez nem csak egy színházi díj, amit különféle teljesítményekért lehet kapni lehet, mert ez a legfontosabbról szól, ami egy adott színházi kultúrában díjazható: a kortárs dráma ügyéről” – mondta Dömötör András rendező a Kortárs Magyar Dráma idei díjátadóján, amelyet a Rózsavölgyi Szalonban tartottak.
Élő irodalomtörténet
Miért vakult meg a fél szemére Kölcsey? Tényleg extravagánsan öltözködött Szendrey Júlia? Petőfi orosz kém volt? Valóban Berzsenyié az irodalomtörténet egyik legbunkóbb beszólása? Ilyen kérdésekre keresi a választ Milbacher Róbert legújabb kötete, a Legendahántás, melyet Kolozsi Orsolya tanároknak éppúgy ajánl, mint a diákoknak.
„Az élet teljesen értelmetlen” – Hazai Attila elbeszéléseinek világa
Az 1967-ben született Hazai Attila író tíz évvel ezelőtt, 44 éves korában vetett véget az életének. Korosztályának talán legjelentősebb prózaírója volt. Műveinek ismételt kiadását a Magvető Kiadó vállalta magára. Ennek a sorozatnak a záródarabja, a Szex a nappaliban című novelláskötet most látott napvilágot.
Hogyan sütünk „zalaiul” rétest?
Harminc-negyven évvel ezelőtt az tűnt valószínűnek, hogy a tájnyelvek lassan-lassan elsorvadnak. Nem is számítottunk arra, hogy a közösségi oldalak – bár sok van a rovásukon is – a tájnyelvi szavak legbiztosabb megőrzői és népszerűsítői lesznek.