Irodalom
Kétnapos irodalmi piknikkel ünnepelték a 100 éve született Pilinszky Jánost
Könyvbemutatók, felolvasószínház, filmklub, koncert, tárlatvezetés, beszélgetés, irodalmi séta és érdeklődők százai – két nap koncentráltan a 100 éve született és 40 éve elhunyt Pilinszky János költő tiszteletére. Ez a hétvégén megrendezett Pilinszky Piknik mérlege.
Markó Béla, Szarvas Melinda és Cserkuti Dávid kapták a Szépirodalmi Figyelő-díjakat
2021. november 26-án, a budapesti Magyar Műhely Galériában adták át a 2019‒2020-as Szépirodalmi Figyelő-díjakat. A száz éve született Pilinszky János előtt tisztelgő kiadvány bemutatójával egybekötött ünnepségen Markó Béla költő, Szarvas Melinda irodalomtörténész, kritikus és Cserkuti Dávid képregénykészítő részesült az elismerésben.
Eleven Költők Társasága – Bék Timur: Nihil
Az Eleven Költők Társasága versklipje a Gérecz Attila-díjas költő Nihil című műve alapján.
A pokolban vidáman élni – Müller Péterrel beszélgettünk
Falakról, határátlépésekről, hitről, családról, de mindenekelőtt a szeretetről mesélt Müller Péter az új könyve kapcsán. Az anyám titkos könyve az író és édesanyja közös műve, melynek hanganyagára a szerző két gyermeke bukkant rá egy ládában, a régi családi ház padlásán.
Alanyi jogon: Túlbonyolított szövegek csapdájában
Avagy mit tegyünk, ha hivatali levelet kell értelmeznünk?
Nevet adok magányomnak
Egy kézen meg lehet számlálni, hogy az utóbbi harminc évben debütáló költők közül hányan tettek le az asztalra olyan erős, egységes, kiforrott verseskötetet, mint Bék Timur Aszterión című munkája.
100 éve született Pilinszky János
„Mi törjük és repesztjük ketté mi egyedül azt ami egy és oszthatatlan.”
Lőrincz György prózakötete lett Az év legjobb könyve 2021-ben
Lőrincz György Ma éjjel eljövök érted című prózakötete kapta a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját.
Katarzis és kötelesség – Bemutatták Szentmártoni János új könyvét
A Magyar Napló könyvesboltban november 18-án bemutatták Szentmártoni János új könyvét, A katarzis nyomábant. És ahogyan a kötet rendhagyó, az volt az alkalom is. Sokkal líraibb, személyesebb, mint az Írószövetség volt elnökéhez, a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei igazgatóságának vezetőjéhez illik. Inkább az alkotót, mint a irodalomszervezőt megszólító, a kétféle szerep örök konfliktusára rákérdező.
„Embernek tekintjük egymást” – Találkozás Szabó Borbálával és Nényei Pállal
Egy esős délelőtt találkozom a házaspárral, akikkel irodalom és iskola témában egyeztettem interjút. A helyszínt ők javasolták, egy kisbaba mellől elszakadni nagyobb kihívás, mint nekem odaérni bárhova. Noha épp költöznek, és sajátos ritmust diktál a baba napirendje is, időt szánnak rám, bár a témafelvetéskor a válaszként érkező sóhajból érzem a „jaj, hányszor beszéltünk már erről” fáradtságát. De ha kortárs ifjúsági irodalomról és az iskoláról van szó, őket mindenképp érdemes kérdezni.
Tandori-hagyaték az Aporon
6413 kötetet adományoztak az örökösök Tandori Dezső és felesége, a szintén író-műfordító Ágnes könyvtárából az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának.
Portré Bék Timur költőről
A legtermészetesebb módon beszél költő voltáról és az alkotásról, mégis mintha volna benne némi elfogódottság. Mintha szabadkozni akarna, és így mentegetőzne: „Nincs ebben semmi különös, a költészet egyszerűen hozzám tartozik.” Ahogyan ezt a témát taglalja, mégis arról gondolkodtatja el az embert, milyen rejtélyes folyamat a költővé válás, és hogy valami sorsszerűnek mégiscsak lennie kell benne.
Fantázia és üzlet, azaz a magyar irodalom két útja germán földön
Cseri Anna Flóra a frankfurti és a bécsi könyvvásáron járt. Beszámoló.
Eleven Költők Társasága – Bék Timur: Entrópia XI
Vers csészére, kulcscsomóra és világegyetemre.
Megújult a Magyar Művészet folyóirat
Ezentúl kéthavonta jelenik meg a Magyar Művészeti Akadémia tudományos folyóirata, amelynek lapszámbemutatóján – az írásokból szemezgetve – szó esett az 1956 utáni irodalmi életről és Dante 21. századi alkotókat is megihlető hatásáról.