Irodalom
Könyvek a fa alá – Írók, költők ajánlják
Írókat, költőket kértünk fel, hogy ajánljanak könyveket a karácsonyfa alá. Arra voltunk kíváncsiak, nekik miért értékes és fontos az általuk választott könyv, illetve mit gondolnak, milyen embernek volna érdemes ezt odaajándékozni.
Ünnepre és minden egyéb napra – Csukás István Diótörőcskéje
Csukás István Diótörőcske című mesejátéka a székesfehérvári Vörösmarty Színház felkérésére született 2017-ben. „Csukás István műve nem kortárs átirat, nem is csupán karácsonyi történet, hanem egy varázslatos utazás az eltűnt gyermekkorba. Szereplői gyermekek, életre kelt játékok és képzeletbeli lények” – írja róla a kötet szerkesztői utószavában Perczel Enikő, aki egyébként az előadás dramaturgja is.
„A tápláló, a gyógyító, a növelő, az igazi csönd számomra Isten tudatosított jelenléte”
Sajgó Szabolcs nem hivatásos irodalmár, hanem elsősorban szerzetes. Gazdag és mozgalmas élete során a világ számos pontján megfordult Kanadától Szíriáig, Egyiptomtól Kongóig. Jelenleg a jezsuita rend budapesti kulturális centrumát, a Párbeszéd Házát vezeti. Lelkipásztori feladatai mellett íróként, költőként és versfordítóként is tevékeny, idén jelent meg a meztelen Isten című verseskötete.
Ha valaki fél évszázadot élt idegenben, akkor az egész országot szereti – Ferdinandy György múltról, jelenről
Ferdinandy György mintegy harminc évig volt úgynevezett nyugati magyar író, aki emigrációjából a nyolcvanas évek végéig nem térhetett vissza Magyarországra, mégis mindig hazahúzta a szíve. 2000 óta Budapest és Miami között ingázik, már amikor a járványhelyzet ezt megengedi. Az idén 86. életévét betöltő író magyarul írt műveinek bemutatására életműsorozat indul.
Hit és irodalom – A KMI 12-sorozat záróestje a PIM-ben
Kisfilm a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága KMI 12-sorozatának „Hit és irodalom – hitről, vallásról, költészetről advent és karácsony jegyében” címmel megtartott utolsó, negyedik zenés-irodalmi estjéről a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Iancu Laura, Lövétei Lázár László és Zsille Gábor költők fellépésével, Luzsicza István irodalmi szerkesztő műsorvezetése mellett.
20 éves az Alibi könyvsorozat
„Lenne egy alibid?” Valamikor az ezredforduló tájékán kérdezte ezt Alexander Brody egy későbbi szerkesztőtársától, amikor az merült fel, kellene valamit közösen csinálniuk. A beszélgetés végére megszületett az Alibi ötlete.
„A kedvenc történeteimet szeretném megosztani” – Interjú Zalka Csenge Virággal
Zalka Csenge Virág mesemondóval képzeletbeli vándorlásról, történetek okozta ujjongásról és mesemondó-egyetemről is beszélgetett Ágoston Szász Katalin.
Átadták a Magyar Nyelvőr-díjakat az Akadémián
A Magyar Nyelvőr Alapítvány rangos elismerését idén Németh Mihály (Németh Michal) történeti nyelvész, a Jagelló Egyetem professzora, a londoni Európai Tudományos Akadémia rendes tagja; Lengyel Klára, az ELTE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója, valamint Szalóczy Pál újságíró, rádió- és tévébemondó kapta.
Google-ferdítő
„Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét” – írja a Teremtés könyve. Kicsiben és szimbolikusan minden fordítás egyfajta helyreállítás, a fent idézett bábeli átok ellensúlyozása. Ilyen szakrális helyreállítás történik a pünkösdi nyelvcsoda alkalmával, amikor mindenki a saját nyelvén hallja szólni az apostolokat.
Téli piknik: beszámoló a Felhőpárna – Versek léten innen és túl című kötet bemutatójáról
A Petőfi Kulturális Ügynökség Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrumának (IGYIC) rendezvényén Juhász Anna beszélgetett a megvalósult projektekről a szervezet munkatársaival.
Másfél millió forintért kelt el Mária Terézia lovagi oklevele
Másfél millió forintért kelt el Mária Terézia lovagi oklevele és egymillió forint felett talált gazdára egy Monarchiáról szóló, 21 kötetes sorozat, valamint egy 1534-es könyvritkaság a 20. jubileumát ünneplő antikvarium.hu 50. jubileumi aukcióján.
Új műalkotás született Kurt Vonnegut örök érvényű művéből
A kortárs amerikai irodalom kétségkívül egyik legnagyobb hatású alakja Kurt Vonnegut. Az ötös számú vágóhíd című regénye munkásságának talán legtöbbet olvasott, idézett és legjelentősebb darabja, amely a szerzőt világhírűvé tette. A regény idősíkok között ugráló, leírásokban, képekben bővelkedő, mondhatni szürreális világa szinte predesztinálja arra, hogy egy másik műfaj, egy képregény alapjául szolgáljon.
„Olyat is mondhatsz, hogy hóttig kenyeret adok”
Csipkés Vilmos Sándor tündérmesemondó emlékezete.
Hívjuk léleknek – Interjú Ronn Wieganddal
A Tokajban élő Ronn Wiegand Magyarország egyetlen Master of Wine-ja, és az első a világon, aki a Master Sommelier címet is begyűjtötte. Emellett pedig költő, nem is akármilyen. Kőrizs Imre kérdezte Kaliforniáról, a versíráshoz ideális borról, no meg Champagne és Dover ritkán emlegetett metszéspontjáról az 1749 oldalán.
Élő magyarórával egybekötött könyvbemutató
December 10-én, pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be a Jelentés a magyar nyelvről 2016–2020 című könyvet, amelynek célja, hogy ötévente elemezze és összegezze a magyar nyelv változásait.
„Megfulladnék, ha bezárnám magam egy formába” – Bartis Attilával beszélgettünk
Bartis Attila író, fotográfus szerint az alkotói pálya nem a megjelenéssel, hanem a munkával, azon belül is egy fordulattal kezdődik. A József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjjal kitüntetett szerzőt Jáváról hazatérve újság-nemírásról, műveinek átértékeléséről, felháborodott kritikáról is kérdeztük.