Irodalom
Díjazták az Országút legnépszerűbb szerzőit
Hétfő este az óbudai Selyemgombolyító Rendezvényház nagytermében bensőséges ünnepségen adták át az Országút folyóirat szerkesztői a lap frissen alapított irodalmi díjait legnépszerűbb szerzőiknek. A legolvasottabb alkotóknak járó elismerést vers kategóriában Lackfi János József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, próza kategóriában Döme Barbara író, a Magyar Kultúra főszerkesztő-helyettese, esszéistaként pedig Korzenszky Richárd emeritus apát kapta.
Nyelvműhely: akinek nótája nincsen, annak szíve sincs?
Hiába az értelmiségi fanyalgás, a magyar nóta nemrég hungarikummá minősült. E témában a nagyobb nyelvészeti-stilisztikai kutatások mégis hiányoznak. Vajon ez abból adódik, hogy a bölcsészek rangon alulinak tartják a témát? Pedig nincs olyan terület, amelyhez csak kesztyűs kézzel nyúlhatnánk: a nyelvész górcső alá veszi a slágerszövegeket, a közhelyeket, a politikai lózungokat is. Miért lenne kivétel a nóta?
Szempontok egy műfajhoz – H. Nagy Péter a sci-fi útjairól
„A sci-fi legjava szerintem igenis jelentékeny irodalmi forma, noha egyes irodalomtudósok sznob módon lebecsülik” – idézi Richard Dawkinst H. Nagy Péter. Az Érsekújváron élő, Komáromban oktató egyetemi tanárral, szerkesztővel, kritikussal, irodalomtörténésszel a science-fiction útjairól beszélgettünk.
175 éve született Mikszáth Kálmán
Százhetvenöt éve, 1847. január 16-án született a Nógrád vármegyei Szklabonyán (ma Sklabiná, Szlovákia) Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, „a nagy palóc”.
Közzétették az Örkény-ösztöndíj pályázati felhívását
Közzétette az idei Örkény István Drámaírói Ösztöndíj pályázati felhívását és a pályázáshoz szükséges dokumentumokat a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A fiatal drámaírók részére meghirdetett pályázat beadási határideje február 14., hétfő.
Eleven anyag – Interjú Lanczkor Gáborral
Lanczkor Gábor a literátori középnemzedék egyik legtermékenyebb, legsokoldalúbb alakja. Legutóbbi könyve 2021-ben, Sarjerdő címmel a Jelenkor Kiadó gondozásában látott napvilágot. Pályakezdéséről, szűkebb pátriájáról, a kortárs irodalmi élet széttagoltságáról és írói terveiről faggattuk.
MTA 30 – összegzés készült az elmúlt 30 év tudományos eredményeiről
A Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével, mintegy harminc kutató közreműködésével online összállítás készült a hazai tudományos műhelyek tevékenységéről MTA 30 címmel.
Egy szó, mint száz ‒ Bittarisznya, bitbatár, pendrájv
A szómagyarító honlap immár 11 éve működik, és eddig 15 717 magyarítás érkezett 13 439 idegen szóra. A kezdeményezés hazánkban egyedi és igen népszerű. Hogy miért? Nos azért, mert ha megkérdezünk egy átlag nyelvhasználót, hogy mit tart napjainkban a legnagyobb nyelvművelő feladatnak, akkor nagy valószínűséggel százból kilencven azt fogja válaszolni, hogy az idegen szavak elleni küzdelmet.
88 és fél – Szinetár Miklós új könyvéről
Terjedelemben egy fejezettel több ez az új könyv, vagyis azzal a féllel, amennyivel írója is idősebb lett tavaly óta. Formátumra is hasonló: az előző könyv borítóján szemüvegét levéve áll, mint egy tanár, aki éppen befejezte az órát, a mostanin szemüvegesen, mutatóujját figyelmeztetőn tartva, komolyan néz ránk, mint az a tanár, aki éppen tanít.
„Arra jöttem rá, hogy otthon itt vagyok”
„Habár Portugália is többször helyszíne a novelláimnak, úgy érzem, írás terén is Erdély, ez a két kultúra ütközőpontján levő térség, kicsit kaotikus, néha abszurd világ érdekel igazán, ahol a balkáni, ügyeskedő mentalitás keveredik a Nyugathoz való felzárkózás hajszolásával.” A Móricz-ösztöndíjas, Kézdivásárhelyen élő Borcsa Imolával beszélgettünk.
Egy sötét korszak drámai lenyomata – Beszélgetés Radnóti Zsuzsa dramaturggal
Az elmúlt évtizedek tanulmányait, írásait összegző kötet, a Megmozdult irodalom apropóján beszélgettünk a művésszel.
„Velence olyan, mint az ópium” – Bánki Éva írónővel beszélgettünk
Bánki Évával a Három Holló kávézóban beszélgettünk; ott, ahol nemrégiben a Telihold Velencében című könyvéért Szépíró díjban részesült.
Séta sírkövek között – Lanczkor Gábor Sarjerdő című könyvéről
Lanczkor Gábort költőként, prózaíróként ismerte meg az olvasóközönség, majd nívós gyerekirodalmi alkotásokat publikált, és a drámaírásba is belekóstolt, emellett műfordítóként is letette a névjegyét.
Grecsó-könyvbemutató a Radnótiban
Immár hagyományosan – 2022-ben február 8-án és 9-én – a Radnóti Színházban mutatják be Grecsó Krisztián soron következő kötetét.
Időszámításunk születése
Ha időszámításunkat emlegetjük, értelemszerűen a modern európai kronológiára gondolunk, amely Krisztus születésétől számolja az éveket. Ám ezt a naptárat csak viszonylag későn, a 11. század után vette használatba Európa, Kelet-Európában pedig csak a 18. században terjedt el. De akkor hogyan számolták az esztendőket korai őseink? Mit gondoltak például arról, hogy hányban történt a honfoglalás, a niceai zsinat vagy Róma bukása?
„Iróniámat anyámtól örököltem, ő pedig az apjától, Molnár Ferenctől” – Sárközi Mátyással beszélgettünk
A Kossuth-díjas író a Budapesten és Dél-Franciaországban töltött nyár után ősztől hampsteadi otthonában tartózkodik. Most is alkot, az előző század legnagyobb íróinak sorsa foglalkoztatja. Sárközi Mátyással, a nyugati magyar emigráció egyik utolsó mohikánjával az emigránssorsról, valamint prózaírói, kritikai, publicisztikai életművéről beszélgettünk.