Január – Boldogasszony hava – Télhó – Fergeteg hava
Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely
NAGY SZENT VAZUL (Cesarea, 330 körül – 379. január 1.) miután a nyilvánosság előtt is hitre tért, szerzetessé lett. 364-ben szentelték pappá. Segédpüspök volt, majd a püspök halála után, 370-ben, Vazul lett az utódja. Szerzetesi szabályokat fogalmazott, melynek a szigorú fegyelem, a feltétel nélküli engedelmesség volt a lényege. Előkelő családból származott, mégis védelmezte a szegényeket. Szigorú aszkéta volt. Szociális intézményeket alapított: segélyező helyek, szálláshelyek, menedékek és otthonok, valamint különféle kórházak találtak helyet bennük. Az utókor Baszileiásznak, Vazul-intézetnek nevezte. Képzett szónok volt. Szentírásmagyarázó homíliái ma is időszerűek. Vazul még ötven éves sem volt, amikor 379-ben meghalt. A bizánci Egyház halála napján, január elsején ünnepli Szent Vazult. Róma a 12. században ugyanezt a napot vette át, de a 13. században áthelyezték június 14-re, amely napon egy 9. századi martirológium szerint püspökké szentelték. Mivel erre semmi történeti adat nincs, 1969-ben január másodikára tették ünnepét, egy napra Nazianzi Szent Gergellyel.
NAZIANZI SZENT GERGELY (Arianz, 329 körül – 389 vagy 390) az írók és a költők védőszentje. Kiváló szónok volt. Jézus személyében egyszerre látta az isteni és az emberi természetet. Teológiai munkásságának csúcsa három isteni személy különbségének bemutatása. Édesapja, az idősebb Gergely püspök szentelte pappá 361-ben, ezt Szent Gergely később „zsarnokságként” emlegette. Elmenekült otthonról és Vazulnál keresett menedéket. Vazul Cézárea püspöke lett és Szaszimában új püspöki székhelyet alapított, ide Gergelyt küldte püspöknek. Ám ő vonakodott „a cézáreai püspök malacait és tyúkjait” őrizni. A 381. évi zsinat konstatinápolyi püspökké nevezte ki Gergelyt. Fölmentését kérte, mivel ténykedése miatt ellenzéke támadt. Nagy gondot fordított az elesettek és szerencsétlenek istápolására, támogatta és védelmezte őket. Később visszavonult Arianzba, filozófiával, költészettel foglalkozott, levelezést folytatott. Itt született élete költeménye: a Himnusz istenhez. Jeromos szerint 389-ben vagy 390-ben halt meg. 1969-ben helyezték át az ünnepét május 9-ről január 2-ára.
Decsy Sámuel születésnapja – 1742
DECSY SÁMUEL (Rimaszombat, 1742. január 2. – Bécs, 1816. január 25.): író, orvos, mecénás, a Magyar Tudós Társaság megalapításának kezdeményezője. Németországi és hollandiai egyetemeken végezte tanulmányait. Doktori oklevelet szerzett, majd Bécsben telepedett le és ott élt haláláig. 1793-tól 1816-ig szerkesztette a Szacsvay Sándor által alapított Magyar Kurirt és melléklapját, a Magyar Muzsát (1798-tól Pánczél Dániellel). Irányítása alatt a lapok politikailag kiegyensúlyozottabbak lettek, és a tudományos–műszaki közlemények tartalmasabbá váltak. Doktori értekézésében az egészségre ható légköri és kozmikus tényezők szerepéről írt, részben elkerülve a korra jellemző asztrológikus megközelítést, és helyenként ma is elfogadott orvosmeteorológiai megállapításokhoz jutott. Nevezetes művei ezenkívül az Osmanografia, azaz a török birodalom … állapottyának és a magyar királyok ellen viselt hadakozásainak summás leírása (I–III. rész 2 térképpel, Bécs, 1788–89); és a Pannonfai Féniksz, avagy hamvából feltámadott magyar nyelv (Bécs, 1790); továbbá az Egyiptom históriája (Bécs, 1811). Sokat fáradozott a magyar kulturális élet, a nyelv, az irodalom és színjátszás fellendítésén. Jövedelmének jelentékeny részét az irodalom támogatására fordította.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. (Batári Gyula) MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Korbuly János születésnapja – 1893
A sokoldalú tervezőmérnök, konstruktőr, KORBULY JÁNOS (Budapest, 1893. január 2. – Budapest, 1976. december 20.) a budapesti József Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az első világháborúban a szerb fronton súlyosan megsebesült, felgyógyulása után a Bécs melletti Fischamend repülőgépgyárban szolgált műszaki tisztként. 1919 és 1946 között a csepeli Weiss Manfréd gyár mérnöke – 1939-től műszaki igazgatója - volt. Itt elsősorban a traktor- és autógyártásban ért el kimagasló eredményeket. Irányításával készült el az első hazai kétütemű motor az első Magyarországon gyártott személy- és tehergépkocsikhoz. 1933-tól az összkerék- meghajtású terepjáró gépkocsi és a V4 jelű harckocsi prototípusának tervezését irányította. 1948-tól a Hofher és Schrantz gyár főmérnökeként traktorok, dömperek tervezését vezette; része volt egy bányászati szénfejtő gép kifejlesztésében. 1956-tól a kispesti Vörös Csillag Traktorgyárban irányította az összkerék-meghajtású traktortípusok tervezését. Aktív pályafutásának utolsó éveit a Ganz-MÁVAG Mozdony- és Gépgyár főmérnökeként töltötte; részt vett a motorvonatok motorjainak korszerűsítésében.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993 [Terplán Zénó], Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Január 2-án történt
1944. január 2-án született Eötvös Péter kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus és karmester, a 20–21. század egyik legelismertebb kortárs operaszerzője, a 20. század zenéjének egyik legismertebb tolmácsolója, aki így határozta meg magát: „jazz és székely zene, ez vagyok én”.
Az introvertáltak világnapja – 2011 óta rendezik meg.
Nagy Szent Vazul ünnepe – Kis-ázsiai keresztény egyháztanító, a görögkeleti egyház és Oroszország védőszentje.
Nazianszi Szent Gergely ünnepe – Kis-ázsiai katolikus püspök, egyháztanító.
Január 2-án történt
533 Trónra lépett II. János pápa, az első katolikus egyházfő, aki megválasztásakor új nevet választott magának.
1492 Befejeződött a reconquista, azaz a mórok kiűzése Spanyolországból, miután megadta magát utolsó erősségük, Granada is.
1793 Első ízben hangzott fel Mozart utolsó műve, a Franz Xaver Süssmayr által befejezett Requiem.
1841 Kossuth Lajos szerkesztésében megjelent a Pesti Hírlap első száma.
1843 Bemutatták Drezdában Richard Wagner A bolygó hollandi című operáját.
1865 Megkezdte működését Pesten az első országos hazai színiiskola, a Színészeti Tanoda.
1935 Az Egyesült Államokban megkezdődött az Atlanti-óceánt először egyedül átrepülő Charles Lindbergh csecsemő gyermekének elrablásával és meggyilkolásával vádolt Bruno Hauptmann pere.
1950 Megkezdődött az első ötéves népgazdasági terv.
1956 Megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete.
1959 A Szovjetunió felbocsátotta a Luna 1-et, a világ első mesterséges kisbolygóját.
1971 Skóciában a két glasgow-i rivális labdarúgó csapat, a Celtics és a Rangers mérkőzése utáni tolongásban 66 embert tapostak halálra.
1981 Letartóztatták a múlt század leghírhedtebb brit sorozatgyilkosát, a „yorkshire-i hasfelmetsző” néven ismertté vált Peter Sutcliffe-et, aki húsznál több nővel végzett brutális módon.
2003 Megkezdte adását az első magyar hírtelevízió, a Hír TV.
Január 2-án született
1642. IV. Mehmed török szultán
1699 III. Oszmán török szultán
1742 Decsy Sámuel író, orvos, mecénás, a Magyar Tudós Társaság megalapításának kezdeményezője
Decsy Sámuel (Rimaszombat, 1742. január 2. – Bécs, 1816. január 25.): író, orvos, mecénás, a Magyar Tudós Társaság megalapításának kezdeményezője. Németországi és hollandiai egyetemeken végezte tanulmányait. Doktori oklevelet szerzett, majd Bécsben telepedett le és ott élt haláláig. 1793-tól 1816-ig szerkesztette a Szacsvay Sándor által alapított Magyar Kurirt és melléklapját, a Magyar Muzsát (1798-tól Pánczél Dániellel). Irányítása alatt a lapok politikailag kiegyensúlyozottabbak lettek, és a tudományos–műszaki közlemények tartalmasabbá váltak. Doktori értekézésében az egészségre ható légköri és kozmikus tényezők szerepéről írt, részben elkerülve a korra jellemző asztrológikus megközelítést, és helyenként ma is elfogadott orvosmeteorológiai megállapításokhoz jutott. Nevezetes művei ezenkívül az Osmanografia, azaz a török birodalom … állapottyának és a magyar királyok ellen viselt hadakozásainak summás leírása (I–III. rész 2 térképpel, Bécs, 1788–89); a Pannonfai Féniksz, avagy hamvából feltámadott magyar nyelv (Bécs, 1790); az Egyiptom históriája (Bécs, 1811). Sokat fáradozott a magyar kulturális élet, a nyelv, az irodalom és színjátszás fellendítésén. Jövedelmének jelentékeny részét az irodalom támogatására fordította.
Forrás: OSZK / Magyar Szabadalmi Hivatal
1837 Milij Balakirev orosz zeneszerző, az Ötök zenei csoport vezetője
1873 Lisieux-i Szent Teréz francia karmelita szerzetesnővér
1879 Bauer Rudolf olimpiai bajnok diszkoszvető, az első magyar atlétikai olimpiai bajnok
1892 Boldog Meszlényi Zoltán katolikus vértanú püspök, Magyarországon ő az első, akit boldoggá avattak
1893 Gaál Béla, a Meseautó című film rendezője
1893 Korbuly János Kossuth-díjas gépészmérnök
1904 Tórh Menyhért posztumusz Kossuth-díjas festő, érdemes művész
1905 Luigi Zampa olasz neorealista filmrendező
1919 Beatrice Hicks amerikai vegyészmérnök, a Mérnöknők Társaságának alapítója és első elnöke
1920 Isaac Asimov orosz születésű amerikai sci-fi író, biokémikus
1929 Lux Elvira klinikai pszichológus, szexuálpszichológus
1935 Baska József Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, érdemes művész
1939 Schlett István Széchenyi-díjas történész, politológus
1941 Petr Pithart, 1990 és 1992 között Csehország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke
1944 Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, a Magyar Szent István Rend kitüntetettje
1944 Fazekas Lajos fazekas, a Népművészet Mestere
1945 Haraszti Miklós író, újságíró, politikus
1953 Szendrődi Ferenc népzenész, a Kossuth-díjas Vujicsics együttes tagja
1959 Bagyula István világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes atléta, rúdugró, minden idők legjobb magyar rúdugrója
1974 Majsai-Nyilas Tünde színésznő
1982 Gidró Katalin Jászai Mari-díjas színésznő
Január 2-án halt meg
1799 Szily János katolikus pap, a szombathelyi egyházmegye első püspöke
1861 IV. Frigyes Vilmos porosz király
1915 Goldmark Károly zeneszerző, az első nemzetközileg sikeres magyar opera, a Sába királynője komponistája
1953 Guccio Gucci olasz üzletember, divattervező, divatház-alapító
1945 Gulácsy Irén író
1950 Emil Jannings német színész, az első Oscar-díjas
1960 Friedrich Adler osztrák politikus, az ausztromarxizmus képviselője
1973 Boros Ádám botanikus, flórakutató
1973 Gaál Franciska színésznő
1973 Fazekas Anna ifjúsági író, műfordító
1973 Schnell János orvos, gyógypedagógus, a kísérleti lélektan egyik magyarországi úttörője
1974 Pless László Kossuth-díjas karnagy, érdemes művész
1977 Mátrai Gyula kétszeres Kossuth-díjas építész
1993 Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész
2001 Zámbó Jimmy énekes, zeneszerző, szövegíró
2003 Pásztor Vera balettművész, koreográfus, táncpedagógus
2009 Sákovics József, az első magyar párbajtőr világbajnok, edző
2013 Koroknay Géza színész
2018 Thomas S. Monson, a mormon egyház vezetője
2019 Hegedűs Péter, a magyar alternatív zene egyik legismertebb egyénisége, az első magyar punkzenekar, a Spions alapítója
2020 John Baldessari amerikai képzőművész, a konceptualista művészet egyik atyja
2022 Ágoston András Liszt Ferenc-díjas hegedűművész
2022 Richard Erskine Frere Leakey kenyai antropológus, környezetvédő
