Búzától a bitekig: így készül a jövő kenyere

Augusztus 20-a nemcsak az államalapítás, hanem az új kenyér ünnepe is, amikor a hagyományos értékek mellett a modern mezőgazdasági innovációk is reflektorfénybe kerülnek, hiszen a gazdáknak a gazdasági versennyel és az éghajlatváltozás hatásaival is meg kell küzdeniük. Attól szerencsére egyelőre nem kell tartanunk, hogy száraz kenyéren kell majd tengődnünk, mivel nemhogy önellátók, hanem nettó exportőrök is vagyunk búzából: kétszer annyit termelünk – évi 5–5,8 millió tonnát –, mint amennyivel a hazai fogyasztást ki lehet elégíteni. Ugyanakkor a verseny nagy: Oroszország évente nagyjából nyolcvanmillió tonna búzát exportál, Ukrajna huszonhárommilliót, Kazahsztán pedig tizenkilencmilliót. Ez a három nagy szereplő az utóbbi években jelentős átrendeződést hozott az európai búzapiacon, és még a legnagyobb magyar célpiacon, Olaszországban is mind nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak.

De nemcsak a fokozódó verseny miatt fő egyre többször a magyar agrárszakemberek feje, hanem a klímaváltozás hatásai miatt is. Az idei aszály, hasonlóan a 2022-eshez, különösen kemény volt, a kukorica termésátlaga ötvenéves mélypontra zuhant, de a búza és a napraforgó is pórul járt. A Kárpát-medence Európa egyik legérzékenyebb régiója, ahol az időjárási szélsőségek jelentősen befolyásolják a gabonatermelés megbízhatóságát is.

De a mezőgazdaság nemcsak elszenvedője, hanem okozója is az éghajlatváltozásnak: az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 11,6 százalékáért felelős, ami elsősorban az állattenyésztésből, a műtrágyahasználatból és az energiafelhasználásból származik.

A high-tech a gazda jobbkeze

Jó hír viszont, hogy a magyar mezőgazdaság sem tétlenkedik, és egyre inkább az úgynevezett precíziós mezőgazdaság felé tolódik, amely az agrotechnikai újítások, a környezettudatos műtrágyahasználat és a vetési időpontok optimalizálása révén igyekszik növelni a terméshozamot még a változó klíma mellett is.

A precíziós mezőgazdaság lényege egyszerű, mégis zseniális: egyetlen termőföld sem homogén, így nem érdemes ugyanannyit költeni minden négyzetméteren. A különböző területek eltérő igényeit drónok, szenzorok és robotok segítségével térképezik fel, így a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szerek optimális mennyiségben, célzottan juttathatók ki. Ez nemcsak a gazdák pénztárcájának tesz jót, de a környezet védelméhez is hozzájárul, hiszen csökkenti a felesleges vegyszerhasználatot és az erőforrás-pazarlást s ezzel együtt az üvegházhatású gázok kibocsátását is.

A technológiai fejlődés ezen a területen is szédületes: például a mezőgazdasági drónok már sokkal többre képesek egyszerű légi fotózásnál. Magasból pásztázva felmérik a termőterületek állapotát, valós idejű képeket és adatokat szolgáltatva a növények egészségéről, a talaj nedvességtartalmáról vagy az öntözőrendszerek működéséről. Ezek az információk segítik a gazdákat a pontosabb tervezésben és az erőforrások hatékonyabb beosztásában.

A mezőgazdasági szenzorok képesek érzékelni a környezeti változásokat – például a hőmérsékletet, a páratartalmat, a fényt vagy a talajnedvességet –, és azonnal továbbítják az adatokat a szakembereknek. Ezáltal gyors és pontos döntések születhetnek, például hogy mikor kell öntözni, vagy van-e szükség valamilyen speciális növényvédelemre.

De a robotok jelenléte sem sci-fi már a mezőgazdaságban. Az olyan monoton, nehéz fizikai munkák, mint a vetés, a gyomlálás vagy a betakarítás, egyre inkább a gépekre hárulnak. Bár az olyan finom mozdulatokat igénylő feladatok, mint például az eper szüretelése, még technológiai kihívást jelentenek, az elmúlt években már ezen a területen is születtek szép eredmények. Olyan robot is van már, amely lézerrel irtja a gyomokat, miközben megkíméli a haszonnövényeket. És bár ezek a fejlesztések első körben a zöldség- és gyümölcstermesztésben jelennek meg, ne legyenek kétségeink, hogy nagyon hamar átszivárognak majd a szántóföldi növények, így a búza termesztésébe is.

Ahogy a mesterséges intelligencia is, amely a műholdképek, szenzorok és drónok adatait elemezve pontos leírást tud adni a növények állapotáról, a talajról, de az időjárási mintákról is, így segítve a víz-, a műtrágya- és a növényvédőszer-használat optimalizálását. Valós idejű növényfigyeléssel felismeri már a betegségeket, a tápanyaghiányt és a gyomokat is, lehetővé téve a célzott, időben történő beavatkozást. Előrejelző elemzései támogatják a terméshozam, a piaci árak és az ültetési időpontok megtervezését, az ellátási lánc optimalizálása pedig mérsékli a költségeket és a hulladékot, elősegítve a fenntarthatóbb és termelékenyebb mezőgazdasági gyakorlatot.

A mikrobiom a búza titkos szövetségese is

A high-tech megoldások mellett azonban egyre több kutató és gazdálkodó fordítja figyelmét a talajban élő jótékony mikroorganizmusok felé. Nem véletlenül: a búza az egyik legfontosabb gabonánk, ezért a növekvő világnépesség ellátásához a termelésnek folyamatosan lépést kell tartania, méghozzá úgy, hogy közben a föld erőforrásait se zsigereljük ki. A múltban a hozamok növelését főként nemesített fajták, műtrágyák és vegyszerek eredményezték, ezek azonban hosszú távon súlyos károkat okoztak a talajban, a vízkészletekben és az élővilágban.

Pedig van természetes megoldás is: a növényeken élő jótékony mikroorganizmusok, melyek megvédik a búzát a kórokozóktól, segítik a víz- és tápanyagfelvételt, sőt, növelik az ellenállást a szárazsággal vagy a hőmérsékleti szélsőségekkel szemben. A búza esetében különösen fontos szerep jut a gombáknak, amelyek optimális aránya a baktériumokhoz képest 1:1 lenne, a legtöbb termőtalajban azonban ettől messze elmarad az arány.

Bár nem könnyű szakítani a vegyszerekre és műtrágyákra épülő „hagyományos” mezőgazdasági szemlélettel, egyre világosabb, hogy nincs más választásunk: a talajdegradáció miatt a talaj élővilágának védelme már nem pluszfeladat, hanem alapvető túlélési stratégia lesz a gazdák életében.

Az új kenyér új jövője

A búza története jól példázza, hogy a hagyomány és az innováció nem ellentétei egymásnak, hanem együtt erős szövetségesei lehetnek a jövő mezőgazdaságának. A legmodernebb technológiákat a talaj természetes élővilágának megőrzésével kell ötvözni, hiszen a klímaváltozás okozta szélsőségek, a hosszabb aszályos időszakok, a talajminőség romlása és az új kártevők mind sürgetőbbé teszik az alkalmazkodást.

Szerencsére a mezőgazdaság technológiai forradalma már javában zajlik: a precíziós gazdálkodás, a drónok, a robotok és az MI-alapú döntéstámogató rendszerek egyre több gazdaságban könnyítik a munkát. Ezek az eszközök nemcsak hatékonyabbá teszik a termelést, hanem hozzájárulnak a környezet védelméhez és az erőforrások észszerű felhasználásához is.

Augusztus 20-án, az új kenyér ünnepén érdemes belegondolnunk: minden szelet kenyér mögött – legyen az csomagolt, szeletelt vagy vadkovászos – komoly tudás, munka és fejlesztés áll. A búza, amely életünk alapját jelenti, így egyszerre szimbolizálja a hagyományt, a szakértelmet és a jövőbe mutató innovációt is.