Ünnep
Az egészségügyi dolgozók napja (Semmelweis-nap) – Semmelweis Ignác, az anyák megmentője születésnapján tartják.
A közigazgatás napja / A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja – A köztisztviselői törvény 1992. július 1-jei életbe lépésének emlékére 1997-ben tartották először. 2017 júliusától a közigazgatás napja néven ünneplik.
Építészeti világnap.
Július 1-jén történt
1569 Megkötötték a lublini uniót, ezzel létrejött a magyar történelemhez is több szálon kötődő lengyel-litván köztársaság.
1789 Megjelent az első magyar tudományos népszerűsítő és irodalmi folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény.
1797 Megkezdte működését az első magyarországi és európai mezőgazdasági akadémia, a keszthelyi Georgikon.
1849 Kossuth Lajos kormányzó Görgey Artúr helyett Mészáros Lázár altábornagyot bízta meg a honvédsereg főparancsnokságával.
1867 Létrejött Kanada Szövetségi Állam, miután a brit parlament elfogadta a Brit Észak-amerikai Törvényt (nemzeti ünnep).
1868 Megalakult a Magyar Királyi Államvasutak, a MÁV jogelődje.
1903 Párizsból elrajtolt az első francia kerékpáros körverseny, a Tour de France.
1904 Az amerikai St. Louis-ban megkezdődött az első tengerentúli olimpia. Magyarországot négy versenyző képviselte.
1944 Az amerikai Bretton Woodsban megkezdődött az a nemzetközi pénzügyi konferencia, amelyen kidolgozták a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapokmányát.
1951 Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalat néven önállósult a magyar szinkronfilmgyártás.
1966 Franciaország kilépett a NATO katonai szervezetéből, 2009-ben visszatért a szervezetbe.
1968 Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az atomfegyverek elterjedését korlátozó atomsorompó-szerződést.
1969 A Budapesti Közlekedési Vállalat az összes járművén bevezette a kalauz nélküli közlekedést.
1974 Budapesten megalakult az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal.
1979 A japán Sony cég bemutatta a zenehallgatást forradalmasító termékét, a walkmant.
1986 Megkezdte adását Magyarország első kereskedelmi adója, a Danubius Rádió.
1987 Hatályba lépett az egységes európai piacot megteremtő Egységes Európai Okmány.
1991 A Varsói Szerződés tagállamai Prágában aláírták az 1955-ben alakult katonai szervezet megszűnéséről szóló jegyzőkönyvet.
1997 Hongkong 156 éves brit uralom után ismét kínai fennhatóság alá került.
2000 Átadták a svéd és a dán fővárost összekötő Öresund hidat.
2004 Szaturnusz körüli pályára állt a hét évvel korábban felbocsátott Cassini űrszonda.
2015 A négy közszolgálati médium, a Duna Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda (MTI) beolvadt a Duna Televízió Nonprofit Zrt.-be, és az egyesülés óta Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. elnevezéssel folytatja tevékenységét.
2019 Megnyitották a néhány évvel korábban felfedezett és helyreállított, kétezer éves jeruzsálemi zarándokutat.
2022 Magyarországon új rendszámtábla-formátumot vezettek be.
Július 1-jén született
1506 II. Lajos magyar király
1740 Müller Ferenc József, a magyarországi bányászat kiemelkedő művelője, a hazai ásványtan és földtan egyik első tudósa
A tellúr felfedezőjének személye ma is vitatott; három tudós is osztozik rajta. Ennek oka, hogy akkoriban jóval nehézkesebb volt az információk, hírek terjedése, a publikációk nagy késéssel jelentek meg és csak kevesek számára voltak hozzáférhetők még a szakemberek körében is. Az új fémes elemet Müller elsőként ismerte fel 1783-ban, és metallum problematicumnak nevezte el. Felfedezését 1784-ben tette közzé Born Ignác folyóiratában. Kitaibel Pál Müllertől függetlenül szintén kimutatta az új elemet 1789-ben, felfedezését azonban nem publikálta. Végül egy német tudós, Klaproth is magának vindikálta a jogot az új elem felfedezését illetően, aki azonban magától Müllertől kapott ásványmintát, és az abban kimutatott új fémet önhatalmúlag nevezte el tellúrnak.
Müller munkássága elsősorban az Erdélyi-érchegység ásványainak vizsgálatára terjedt ki. Őt tartjuk az első magyar ásványkémikusnak. Jelentős német nyelvű művet is írt az erdélyi ásványokról. Személyében a tudós és a jó gyakorlati érzékkel rendelkező ipari szakember kedvező tulajdonságai egyesültek, ennek köszönhető rendkívül sikeres életpályája, tekintélye, elismertsége.
Forrás: OSZK
1804 George Sand francia írónő
1843 (Bölöni) Mikó Béla, a fizika első magyar nyelvű előadója, a bihari bauxit felfedezője. További információ az OSZK oldalán.
1866 Jendrassik Alfréd építész, a magyarországi modern kórházépítési alapelvek kidolgozója és alkalmazója. Részletek az OSZK oldalán.
1879 Léon Jouhaux Nobel-békedíjas francia szakszervezeti vezető
1884 Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrász
1899 Thomas Dorsey amerikai zeneszerző és előadóművész, a gospel műfaj megteremtője
1899 Charles Laughton Oscar-díjas angol színész, rendező
1914 Rajczy Lajos Jászai Mari-díjas színész
1929 Földessy Ödön olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok távolugró
1929 Gerald Maurice Edelman Nobel-díjas amerikai orvos, biokémikus
1934 Sydney Pollack Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer
1944 Bart István író, műfordító
1954 Horkai György olimpiai bajnok vízilabdázó
1959 Pleszkán Frigyes jazz-zongorista
1961 Diana walesi hercegné, III. Károly brit király első felesége
1984 Boncsér Gergely opera- és operetténekes, színész
Július 1-jén halt meg
1589 Christophe Plantin francia származású németalföldi humanista nyomdász, könyvnyomtató
1614 Isaac Casaubon svájci származású filológus, teológus
1839 II. Mahmud, az Oszmán Birodalom 30. uralkodója
1884 Allan Pinkerton magánnyomozó, az első amerikai nyomozóügynökség megalapítója
1914 Zsélyi Aladár gépészmérnök, repülőgép-tervező
1971 William Lawrence Bragg Nobel-díjas angol fizikus, a röntgenspektográf megalkotója
1974 Juan Domingo Perón argentin politikus, államfő
1979 Gyenge Árpád Jászai Mari-díjas színművész
1989 Rajeczky Benjamin posztumusz Kossuth-díjas zenetörténész, népzenekutató
1999 Edward Dmytryk ukrán származású amerikai filmrendező, a „Hollywoodi Tízek” tagja
2004 Marlon Brando kétszeres Oscar-díjas amerikai színész
2009 Karl Malden Oscar-díjas amerikai színész
