Ezen a napon élte át a magyar nemzet újkori történelmének egyik legemlékezetesebb csalódását, amiről azóta regények, novellák, zenés színdarabok és filmek születtek. Nem háborúról – és politikáról is csak áttételesen – volt szó, hanem olyasmiről, ami a mai napig képes megmozgatni, lázba hozni vagy letargiába sodorni a magyarok százezreit, mégpedig a fociról. Sokan egyenesen az 1956-os forradalom kiváltó okai közé sorolják azt a szomorú tényt, hogy 1954-ben Bernben a svájci világbajnokság döntőjében az Aranycsapat 3-2-re kikapott a Német Szövetségi Köztársaság válogatottjától.

ARCHIVE PHOTO: 20 years ago, on June 17, 2002, football legend Fritz Walter died, 10SN_WM1954SP.jpg Fritz WALTER (r.), Germany, football, captain, national team and Ferenc PUSKAS, (PUSKçS), Hungary, captain of the Hungarian national team , entering the stadium before the World Cup final, both holding pennants; Soccer World Cup 1954 in Switzerland, final Germany - Hungary 3:2, on July 4th, 1954; (Photo by SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP)
Puskás Ferenc és Fritz Walter csapatkapitányok az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntője előtt Bernben. Fotó: Sven Simon / dpa Picture-Alliance via AFP

Ünnep

Szent Ulrik ünnepe

Ulrik, latinosan Udalricus, Augsburg püspöke és védelmezője a kalandozó magyarok ellen. A Lech-mezei győzelmet német kortársai az ő imádságának, a nyakában viselt keresztnek tulajdonították. Hallal szokták ábrázolni, mert legendája szerint egy darab neki ajándékozott hús csütörtökről péntekre virradóra hallá változott.
Érthető, ha Ulrik tisztelete hazánkban, a magyarság körében nem tudott gyökeret verni, inkább német városainkban virágzott. A vasi Pereszteg, Hosszúpereszteg középkori neve Ulrik-patrociniumunkra emlékeztet: Szent Ulreh Peresztege, Szent Odor Peresztege, Szentodorfalva (1476). Ulrik volt Fertőmeggyes hajdani templomának is a védőszentje. Gótikus táblaképe maradt ránk Jánosrét (Hannesheu, Lucky pri Kremnici) Szent Miklós-oltárán. (Szépművészeti Múzeum 1476), Farkas társaságában. Oltára volt Kassán (1453), Sopronban (1480). Középkori misekönyveink számontartják. Batthyány Boldizsár misekönyvének naptárában (1489): Zent Olry pispek napja. Csallóközi Ollé, Orlé, Orlay családneveink Mikesy Sándor kutatásai szerint az Ulrik magyar származékai.
Forrás: OSZK

Július 4-én történt

1468 Hunyadi Mátyás király a Podjebrád György cseh király elleni hadjárata során elfoglalta Olmütz (Olomouc) városát.
1776 Kikiáltották az Egyesült Államok függetlenségét, a Philadelphiában ülésező Kontinentális Kongresszus elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot. Ez a nap az Egyesült Államok nemzeti ünnepe.
1898 A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában megnyílt az első országos levéltári és könyvtártani szaktanfolyam, kezdetét vette a központi könyvtárosképzés Magyarországon.
1918 Megindult az első, még csak katonai géppel küldeményeket szállító magyarországi légipostajárat Budapest és Bécs között.
1952 A Minisztertanács határozott az építészmérnököket és építőművészeket képző Építőipari Műszaki Egyetem felállításáról.
1954 Bernben a svájci világbajnokság döntőjében a magyar Aranycsapat 3-2-re kikapott a Német Szövetségi Köztársaság csapatától. 
1971 Megszületett Hanabi-ko, vagyis Koko, az a nyugati síkvidéki nőstény gorilla, aki elsajátította az amerikai jelbeszédet.
1976 Izraeli kommandósok az ugandai Entebbe repülőterén kiszabadították egy palesztin és nyugatnémet terroristák által eltérített francia utasszállító gép utasait.
2003 Átadták az M9 autóút 20,6 kilométer hosszú szakaszát és a Szent László nevét viselő szekszárdi hidat, 73 év után az első fővároson kívüli új Duna-hidat.
2012 Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) bejelentette, hogy a Higgs-bozon, az „isteni részecske” létezésére utaló bizonyítékokat találtak.
2023 Ez volt az eddigi legforróbb nap a világon a mérések 1979-es kezdete óta az amerikai Nemzeti Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) közlése szerint.

Július 4-én született

1694 Louis-Claude Daquin francia barokk zeneszerző és orgonista
1768 Kováts Mihály 

KOVÁTS MIHÁLY (Korlát, 1768. július 4. – Mezőcsát, 1851. június 22.) orvos, nyelvújító már fiatalon igen sokoldalú tehetségnek bizonyult. A sárospataki és lőcsei tanulóévek után a losonci református gimnáziumban négy esztendőn át egész sor tárgyat tanított: logikát, retorikát, matematikát, geometriát, latin nyelvet és ókortörténetet. Huszonhét évesen iratkozik be a pesti egyetem orvosi karára, és harmadévesen már az élettan tanársegéde. Oklevelének megszerzése után bécsi, németországi, svájci és hollandiai egyetemeket, kórházakat látogat, egyes helyeken gyakorlatot is folytat. Hazatérte után gyakorló orvosként dolgozik, közben tanít az egyetemen. Aktívan vesz részt a nyelvújítási mozgalomban, főként a magyar tudományos, elsősorban orvosi nyelv megteremtésében. Ennek kapcsán barátkozik össze Kazinczy Ferenccel és Szemere Pállal.
Kováts változatos témákban jelentetett meg könyveket. Az elsősegélynyújtással foglalkozó kézikönyvek ősének tekinthető Szükségben való és segedelem tábla a vízbe fúlt, megfagyott és holtan születni látszott kisdedekre nézve című munkája (1798). Néhány sikeres, külföldön megjelent könyv magyarításával, átdolgozásával is foglalkozott, így keresve megfelelő magyar kifejezéseket az addig csak latinul vagy németül használt szakszavakra. Az emberi élet meghosszabbításának mestersége (1799) Hufeland munkája alapján készült. Egyetemi tankönyvként használt kémiai összefoglalójának ilyen címet adott: Chémia vagy a természet titka Gren Fridrik Albert Korát doktor szerint magyarul (1807). Mint az előszóban kifejti: „Én jeget törtem, mert legelső magyar Chemiát írtam. Mindent tsupán magamnak kellett legelőször kikeresnem a nyelv kebeléből.”
Kováts a himlőoltásnak egyik korai propagálója is volt. Elveit Értekezés a himlő kiirtásáról című munkájában fejtette ki (1822). Ásványtannal is foglalkozott; ezt tanúsítja a négyrészes Lexicon Mineralogicum enneaglottum. Az első magyar törvényszéki orvostani tárgyú munka a Medicina Jurensis vagy orvosi törvény tudomány, a táblabíró, bíró, ügyvéd, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos uraknak számokra (1828). Gyógyszerészettel foglalkozik Magyar patika című összefoglaló műve.
Élete utolsó két évét Mezőcsáton töltötte, önkéntes visszavonulásban. 740 kötetes értékes könyvgyűjteményét a Sárospataki Kollégiumnak adományozta.
Forrás: OSZK

1804 Nathaniel Hawthorne amerikai elbeszélő, író
1807 Giuseppe Garibaldi olasz szabadsághős, az egységes Olaszország egyik megteremtője
1849 Bánóczi József filozófus, irodalomtörténész, akadémikus 
1854 Victor Babeş román orvos, bakteriológus, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyik névadója 
1872 Calvin Coolidge amerikai politikus, 1923–29 között az Egyesült Államok 30. elnöke
1896 Holenda Barnabás Benedek-rendi pap, tanár, a relativitáselmélet egyik magyarországi megismertetője. További információ az OSZK oldalán
1909 Vidacs Aladár geológus, a recski érclelőhely feltárója 
1921 Gérard Debreu Nobel-díjas francia származású amerikai közgazdász, matematikus
1924 Mikes Lilla Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész 
1924 Eva Marie Saint Oscar-díjas amerikai színésznő
1927 Gina Lollobrigida olasz filmszínésznő, fotóművész
1934 Friedmann Endre Balázs Béla-díjas fotóriporter, az MTI örökös tudósítója 
1934 Colin Welland angol színész, író, a Tűzszekerek című film Oscar-díjas forgatókönyvírója 
1937 Ruszt József Kossuth-díjas rendező, színházigazgató
1939 Kotschy András Széchenyi-díjas fizikus 
1969 Lengyel Anna Hevesi Sándor-díjas dramaturg, műfordító 
1973 Orbán János Dénes Kossuth-díjas költő, író, szerkesztő
1978 Bodó Viktor Jászai Mari-díjas színész, rendező, díszlettervező

Július 4-én halt meg 

966 V. Benedek itáliai katolikus pap, a 132. római pápa
1754 Philippe Destouches francia drámaíró, író, diplomata, akadémikus 
1826 Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke, a Függetlenségi nyilatkozat egyik megfogalmazója
1826 John Adams amerikai politikus, 1797–1801 között az USA második elnöke, az Egyesült Államok alapító atyáinak egyike
1934 Edmond Pottier francia régész, a görög művészet kutatója 
1934 Marie Curie lengyel születésű, kétszeres Nobel-díjas francia vegyész és fizikus, az egyetlen nő, aki két Nobel-díjat kapott, és az egyetlen, aki két külön tudományágban is kiérdemelte az elismerést
1934 Hájim Nahmán Bialik héber költő, elbeszélő és műfordító, az újhéber költészet klasszikusa 
1964 Gaby Morlay francia színésznő, az első színésznő, aki megkapta a Becsületrendet 
1992 Astor Piazzolla argentin zenész, zeneszerző, „a tangó királya”
2009 Király Béla vezérezredes, történész, politikus, 1956-ban a Nemzetőrség főparancsnoka, Budapest katonai parancsnoka, 2004-től az MTA külső tagja 
2011 Habsburg Ottó főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó trónörököse
2016 Nagy Károly Széchenyi-díjas fizikus, akadémikus
2023 Jandó Jenő Kossuth-díjas zongoraművész

#eztörténtma