Jeles napok

Június – Szent Iván hava – Nyárelő hava – Napisten hava

Jeles napok

Rába György születésnapja – 1924 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja

Rába György (Budapest, 1924. június 13. – Budapest, 2011. január 29.)

Kossuth- és Széchenyi-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

*

1924. június 13-án született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1948-ban magyar–francia szakos diplomát szerez. 1949 és 1957 között középiskolai tanár Budapesten. 1957-től 1961-ig az MTA Irodalomtudományi Intézet világirodalmi osztályának francia előadója, 1961 és 1982 között ugyanott a XX. századi magyar irodalmi osztály munkatársa, később főmunkatársa. 1970-ben az irodalomtudomány kandidátusa, 1983-ban az irodalomtudomány doktora tudományos fokozatot szerzi meg.

Tagja volt a Magyar Írószövetségnek, a Magyar P. E. N. Clubnak, a Modern Filológiai Társaságnak (1983 és 1987 között alelnöke).

Első versei a Nyugatban és a Magyar Csillagban jelentek meg. Szemlélettágító műhelyként emlékezett vissza a Vigiliára, az Életre, a Franklin Könyvkiadóra, a Hungária Könyvkiadóra. 1946-ban az Újhold című folyóirat egyik alapítója és társszerkesztője. A folyóirat megszűnése (1948) után költőként hosszú ideig hallgatást fogad. Megalapozza műfordítói és tudományos, esszéista életművét. Korai verseskötetei (Az Úr vadászata, 1943; Búvár, 1947) után csak 1961-ben jelentkezik a megújult szemléletre valló Nyílttenger című kötettel; ezt újabb hosszú szünet után követi 1969-ben a Férfihangra.

Alkotókedve a nyolcvanas, és még inkább a kilencvenes években föltámad, élete utolsó három évtizedében két-három évenként, olykor évenként követték egymást verseskötetei.

Irodalomtörténeti érdeklődésének középpontjában a Nyugat és az avantgárd irodalom, valamint a magyar és a világirodalom párhuzamainak kérdésköre állt. Az 1990-es évek közepe óta elbeszéléseket is írt.

Hosszú betegség után, 2011. január 29-én hunyt el Budapesten.

Csűrös Miklós: Rába György életrajza (részlet)

Páduai Szent Antal

Majd Szent Antal megsegít!
A legnépszerűbb szent az egész világon alighanem Páduai Szent Antal (1195–1231. június 13). Jóformán nincs templom, ahol ne állana szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. Aki hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordul.
Az igazi Antal, Lisszabon szülötte, csak annyiban felel meg a róla kialakult képnek, hogy fiatalon halt meg. Az eretnek- és szerzetesmozgalmak századának volt a fia, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Assisi Szent Ferenc kortársa. Észak-Itália és Dél-Franciaország eretnekségekbe tántorodó tömegeit térítgette vissza a „helyes” útra a szó fegyverével. Érdemei elismeréséül IX. Gergely pápa alig 10 hónappal halála után szentté avatta. Hogy a szentté nyilvánítást a jámbor közvélemény is jóváhagyja, arról az egyház gondoskodott: e tíz hónap alatt Antal padovai sírjánál rengeteg csoda történt, számtalan kérés és ima talált meghallgatásra. Ez a tíz hónap alapozta meg Szent Antal későbbi közbenjárói hírnevét.
[…]
Legnépszerűbb legendája szerint a szent egy zsidó embert meg akart győzni arról, hogy Krisztus valóban jelen van az oltáriszentségben. Ezért a zsidó szamarát a kehely és az ostya elé vezette. Az állat a szentségek láttán letérdepelt. Így lett a szamár Szent Antal jelvénye. Választásának volt valóságalapja is. Általában papi személynek – alázatát meg foglalkozása békés voltát bizonyítandó, és mivel Jézus is szamárháton vonult be Jeruzsálembe – nem illett lóra ülnie. A szamár illett a szegénységi fogadalmat tett cseri barátokhoz (az obszerváns ferencesek régi népies neve ez), mert a róluk kialakult kedveskedőn csúfondáros kép a szamár tulajdonságaival ruházta fel őket (igénytelenség, együgyűség, teherbírás). Később, amikor a rend buzgalma alábbhagyott, és tagjai bírált elődeiket követték a bűn útján, a szamár rossz tulajdonságai kaptak hangsúlyt. (A bujálkodás és iszákosság jelképe is volt. Néha az ördögöt öltöztették barátcsuhába, ilyenkor neki volt szamárfarka és patája.)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

Czigler Antal születésnapja – 1767

CZIGLER ANTAL, Zigler (Cserevics, 1767. június 13. – Kígyóspuszta, 1862. május 29.): építész, a Svájcból áttelepült családnak az építész szakmát elsőként elsajátító tagja, a Czigler építész-dinasztia megalapítója. Édesapja gazdálkodó birtokos volt a Délvidéken, Szerém vármegyében. II. József uralkodása alatt 1789-ben részt vett az utolsó török háborúban Belgrád és Szendrő ostrománál. E várak bevétele után szülővárosa a katonai szíjgyártó műhely legénységének felügyeletével bízta meg. Később Bécsben építészeti tanulmányokat folytatott, ahol építészmesteri jogot szerzett. Ezután Pestre ment, ahol a Rókus kórháznál másodfelügyelőként nyert alkalmazást. Az 1801-es nagy gyulai tűzvész után, amely szinte az egész várost elpusztította, gróf Wenckheim Ferenc hívására került Gyulára, a leégett urasági kastély megújítására. Ettől fogva, mint urasági építőmester 60 éven át állt a Wenckheim család szolgálatában.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Sklenár János születésnapja – 1884

A nemzetközi hírű motortervező gépészmérnök, SKLENÁR JÁNOS (Budapest, 1884. június 13. – Budapest, 1954. május 9.) Budapesten szerzett oklevelet, majd az első világháború alatt Fischamenden, a katonai légügyi motorkísérleti állomáson teljesített szolgálatot. Itt foglalkozott először a belső égésű motorok vezérlésének új megoldásaival. A szelep nélküli, gömbtolattyús motorok első kísérleti példányai már az 1920-as években biztató eredményeket mutattak. Hatásfokuk lényegesen jobb volt a hasonló méretű, hagyományos csillagmotorokénál. Az itthoni kedvezőtlen gazdasági viszonyok valamint a munkája iránt tapasztalt közömbösség miatt tíz évig külföldön, Németországban, Franciaországban és Svédországban dolgozott. Tökéletesítette gömbtolattyús vezérlését; 35-1000 lóerőig terjedő teljesítménnyel épültek Sklenár-motorok. Egyik konstrukciójára a francia tudományos akadémiától kitüntetést kapott. A második világháború kitörésekor hazatért, de ekkor a politikai helyzet, a háborús termelés nem kedvezett a további kísérleti munkáknak. 1945 után a műegyetem műhelyében folytatta kutatásait, de munkáját tervei szerint befejezni nem tudta. Motorjait a világ számos helyén, műszaki múzeumokban őrzik.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)

Láng László születésnapja – 1837

Az első magyarországi gőzturbinák és dízelmotorok gyártója, LÁNG LÁSZLÓ (Pozsony, 1837. június 13. – Budapest, 1914. január 1.) Bécsben végzett felsőipari iskolát, majd bécsi gépgyárakban szerzett széleskörű gyakorlati tapasztalatot. Pestre hazaköltözve először üzemvezetőként dolgozott az Első Magyar Gépgyárban, majd 1868-ban önálló gépműhelyt nyitott 8-10 alkalmazottal. Főként javításokat végeztek, kisgépeket gyártottak. Láng László érdeklődése egyre inkább a gőzgépek felé fordult; egyik konstrukciójuk az 1873-as bécsi világkiállításon nagy sikert aratott. A fejlesztést új találmányok megvásárlásával folytatták és egy nagyobb üzemcsarnokban a Váci úton jelentősen bővítették a termelő kapacitást. Az 1900-as párizsi világkiállításon a Láng-gépgyár gőzgépe aranyérmet kapott, Láng László iparfejlesztő tevékenységét pedig itthon magas állami kitüntetéssel ismerték el. A gyárnak a gőzgépek mellett számos egyéb korszerű terméke volt: malomipari gépek, cementipari berendezések, kazánok, amelyekkel nemzetközi elismerést is szereztek. A gyár hamarosan családi vállalkozássá, majd 1911-ben részvénytársasággá alakult.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

A magyar védőnők napja

A Védőnői Szakmai Kollégium 2007-ben kezdeményezte a védőnők napja megrendezését. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Magyar Védőnők Egyesülete, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Védőnői Tagozata közös szervezésében 2008. június 13-án tartották meg, hagyományteremtő szándékkal az első ünnepséget. A kiválasztott dátum 1915. június 13-ra utal, mivel ekkor alakult meg Budapesten az Újvárosháza közgyűlési termében az Országos Stefánia Szövetség. A szövetség keretében hamarosan megindult a védőnőképzés. A védőnő, mint hivatás beemelése a köztudatba dr. Tauffer Vilmos szülész professzortól származik.

 

Június 13-án történt

Blaskó Péter gyermek- és kamaszkorában válogatott focista szeretett volna lenni, de ekkortájt vágyott arra is, hogy A három testőr D’Artagnanjává lényegüljön át. A romantikus regények közel állnak hozzá, vallotta be lapunknak néhány éve, ezért minden bizonnyal különleges feladatként élte meg Hector Berlioz megformálását Hubay Miklós az Ők tudják, mi a szerelem című darabjában és annak tévéfilmváltozatában.

Blaskó Péter színművész a Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című színművéből készült tévéfilm forgatásán a ráckeresztúri Pázmándy-Brauch kastélyban 2024. január 10-én. A Nemzeti Filmintézet és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) első koprodukcióját várhatóan az év második felében tűzik műsorra a televízióban.
Koszticsák Szilárd / MTI
Blaskó Péter színművész a Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című színművéből készült tévéfilm forgatásán a ráckeresztúri Pázmándy–Brauch-kastélyban 2024. január 10-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ünnep

A magyar feltalálók napja – A Magyar Feltalálók Egyesülete kezdeményezésére 2009-ben ünnepelték először.

A védőnők napja

A védőnők napját Magyarországon – Védőnői Szakmai Kollégium kezdeményezésére 2008 óta rendezik meg. A kiválasztott dátum 1915. június 13-ra utal, mivel ekkor alakult meg Budapesten az Újvárosháza közgyűlési termében az Országos Stefánia Szövetség. A szövetség keretében hamarosan megindult a védőnőképzés. A védőnő, mint hivatás beemelése a köztudatba dr. Tauffer Vilmos szülész professzortól származik. Forrás: OSZK

A bírósági végrehajtók világnapja – A Bírósági Végrehajtók és Tisztviselők Nemzetközi Szervezete (UIHJ) kezdeményezésére 2008 óta június második csütörtökén tartják.
Páduai Szent Antal ünnepe – Portugál születésű, olasz ferences rendi szerzetes, egyháztanító.

Június 13-án történt

313 I. Constantinus nyugati császár és uralkodótársa, Licinius keleti császár Mediolanumban – a mai Milánóban – kiadta a történelmi jelentőségű, minden ember, így a keresztények számára is szabad vallásgyakorlást engedélyező rendeletét.
1490 Corvin János herceg, Hunyadi Mátyás törvénytelen fia a bosnyák királyi és szlavón hercegi cím, a horvát báni kinevezés és a Hunyadi-birtokok fejében lemondott a trónról II. Ulászló javára.
1707 A Rákóczi-szabadságharc alatt, az ónodi országgyűlésen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.
1841 Megtartotta első közgyűlését a Magyar Természettudományi Társulat, a mai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyik elődje.
1849 Az 1848-49-es szabadságharcban Kmety György honvédezredes a csornai ütközetben megfutamította a Habsburg császári csapatokat.
1878 Berlinben összeült az orosz-török háborút lezáró, a Balkán helyzetét rendezni hivatott kongresszus.
1913 Budapesten átadták a Széchenyi Gyógyfürdő épületét.
1924 A Bia és Vác közötti térségében tomboló szélvihar kilenc ember életét oltotta ki.
1931 Megrendezték a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását.
1944 A második világháborúban a németek először vetették be London ellen a V1 elnevezésű „csodafegyvert”, a sugárhajtású repülőbombát.
1989 Megkezdődtek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak, az ún. harmadik tárgyalófél között a demokratikus átmenet politikai és jogi feltételeiről.
1990 Csaknem 29 évvel megépítése után hivatalosan is megkezdődött a Berlint kettéosztó betonfal lebontása.
2004 Magyarországon először választottak képviselőket az Európai Parlamentbe.
2023 Átadták a Storno-ház, a Fabricius-ház, a Tábornok-ház és a Tűztorony összekapcsolásával kialakított Múzeumnegyedet Sopronban.

Június 13-án született

1754 Zách János Ferenc csillagász, geodéta, akadémikus
1767 Czigler Antal építész, a Cziegler építész dinasztia alapítója.

Czigler Antal a Svájcból áttelepült családnak az építész szakmát elsőként elsajátító tagja, a Czigler építész-dinasztia megalapítója. Édesapja gazdálkodó birtokos volt a Délvidéken, Szerém vármegyében. II. József uralkodása alatt 1789-ben részt vett az utolsó török háborúban Belgrád és Szendrő ostrománál. E várak bevétele után szülővárosa a katonai szíjgyártó műhely legénységének felügyeletével bízta meg. Később Bécsben építészeti tanulmányokat folytatott, ahol építészmesteri jogot szerzett. Ezután Pestre ment, ahol a Rókus kórháznál másodfelügyelőként nyert alkalmazást. Az 1801-es nagy gyulai tűzvész után, amely szinte az egész várost elpusztította, gróf Wenckheim Ferenc hívására került Gyulára, a leégett urasági kastély megújítására. Ettől fogva, mint urasági építőmester 60 éven át állt a Wenckheim család szolgálatában. Forrás: OSZK 

1799 Kiss Ernő honvédtábornok, aradi vértanú
1837 Láng László, az első magyarországi gőzturbinák és dízelmotorok gyártója. További részletek az OSZK oldalán.
1854 Charles Algernon Parsons angol mérnök, a róla elnevezett nagynyomású gőzturbina feltalálója
1865 William Butler Yeats Nobel-díjas ír költő, író, elbeszélő
1869 Poldini Ede zeneszerző
1884 Sklenár János gépészmérnök, feltaláló
1914 Karig Sára József Attila-díjas író, szerkesztő, műfordító
1924 Rába György Kossuth- és Széchenyi-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész
1928 John Nash Forbes közgazdasági Nobel-díjas amerikai matematikus, a játékelmélet egyik kidolgozója
1929 John D’Agostino olasz származású amerikai képregényrajzoló
1934 Lőte Attila Jászai Mari-díjas színész
1939 Szentmihályi Antal olimpiai bajnok labdarúgó, edző
1944 Gimun Ban dél-koreai politikus, diplomata, 2007–2016 között az ENSZ főtitkára
1948 Blaskó Péter Kossuth-díjas színész, a nemzet művésze
1949 Gáts Tibor hangszerkészítő, agrármérnök, a Népművészet Mestere
1959 Árvai György Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező, előadóművész
1962 Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, edző, sportvezető
1966 Grigorij Perleman orosz matematikus, aki bizonyítani tudta a matematika egyik legnehezebb és leghíresebb problémáját, a Poincaré-sejtést

Június 13-án halt meg

1584 Zsámboky János történetíró, orvos, kartográfus, polihisztor
1762 Dorothea Christiane Erxleben német orvos, az első nő, aki Németországban orvosi diplomát kapott
1864 Henryk Dembinski lengyel származású magyar honvédtábornok
1914 Kiss Károly kémikus, üvegtechnikus, az első magyarországi röntgenlaboratórium kialakítója
1972 Békésy György Nobel-díjas biofizikus, akusztikus, akadémikus
1999 Barabás Tamás Aranytoll díjas újságíró, író, szerkesztő
2004 Frank János Széchenyi-díjas művészettörténész, muzeológus, műkritikus
2007 Pungor Ernő állami díjas kémikus, akadémikus
2014 Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja, edző, sportvezető, a nemzet sportolója
2018 Paudits Béla Jászai Mari-díjas színész
2023 Cormac McCarthy amerikai író

#eztörténtma