Keresés
Hatvan zeneszerző 250 művének ősbemutatóját vezényelte a száz éve született Lehel György
Száz éve, 1926. február 10-én született Lehel György Kossuth-díjas karmester, aki több évtizeden át állt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén. Koncertjeinek száma meghaladta a kétezret, és mintegy ötven hanglemezfelvételt készített.
Ők kapták az Érdemes és Kiváló Művész kitüntetéseket és a kulturális középdíjakat
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárral és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárral állami elismeréseket és művészeti díjakat adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban.
A debreceni Modem átírja a hazai múzeumi térképet
A debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ új kiállítása nem egyszerűen egy gyűjtemény bemutatása. A Dinamikus struktúrák című tárlat valójában intézményi látlelet: arról mesél, hogyan válik egy vállalati gyűjtési stratégia közgyűjteményi örökséggé – és hogyan írja át a hazai múzeumi térképet.
Velő a bárányherén
Ha kinyitjuk az internetet, kismillió recept ömlik ránk mindenféle nyelven, mindenféle alapanyagokból. De mégis vásárlunk szakácskönyveket, mert a szakácskönyvben nem a receptanyag az érdekes, hanem az a személy, aki írta. Aki – jó esetben – világot gyúr a fogásaiból. Cserna-Szabó András recenziója Szkladányi András Fülétől a farkáig című könyvéről.
Április 8-án történt
„Ha valaki éltében ürességet talál, órái hasztalanul s unalommal folynak, s ő nemigen érti s tudja: mire való, mért van s mért él? Bizonyára elfelejté vagy soha eszébe sem juta, hogy van hazája. Nem öli az unalom, kevés lesz annak a huszonnégy óra, s nem untatja azt a kora nyári hajnaltámadat, ki honja ügyében fáradoz. A legszentebb kötelesség teljesítésének érzése tölti be az élet minden helyezetiben édes megelégedéssel a hív hazafit, legyen herceg, legyen zsellér!” – fogalmazta az 1860. április 8-án elhunyt Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”.
Hírmozaik – április 1.
A német nyelvű irodalom lesz az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál fókuszában, A jövő század regénye címmel nyílt kiállítás az OSZK-ban, átadták a Talentum díjakat – hírösszefoglalónk.
Március 15-én történt
„Az éles fekete-fehér kontrasztok, a ritmikus hálózatok és permutált struktúrák villódzása, a plasztikai elemek optikai kinetizmusa: megannyi fizikai jelenség műveimben, melyeknek szerepe már nem az, hogy a csodálatba vagy édes-bús melankóliába ejtsenek bennünket, hanem hogy tettekre serkentsenek s szilaj örömöket szerezzenek” – fogalmazta az 1997. március 15-én elhunyt magyar–francia festő- és szobrászművész, Victor Vasarely, akit mind életműve, mind számos elméleti munkája révén az op-art legjelentősebb képviselőjének tekinthetünk.
Keleti Éva intim közelségbe hozta a legünnepeltebb művésznőket
Összesen 230 fotó látható Keleti Éva Évától Éváig című kiállításán: ez a februárban, 95. életévében elhunyt fotográfus utolsó olyan kiállítása, amelyre még ő maga válogatta a képeket – 75 éves karrierjének képkockáit.
Hírmozaik – február 23.
Szarka Tamás turnéra indul, pásztorok és legelők nemzetközi éve, Kurtág-kézirat került elő, Musical Színjátszó Találkozó, az Ismerős Arcok új lemeze.
Március 20-án történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Hirtling István Jászai Mari-díjas színművész, aki már főiskolásként több budapesti színházban játszott, később pedig többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Kelemen László Színkör, a szolnoki Szigligeti Színház és az Új Színház társulatának tagja volt, jelenleg a Vígszínház színésze. Színpadi szerepei mellett számos filmben, egyebek mellett a Julianus barát, a Kanyaron túl, a Vörös bestia, a Fekete karácsony, illetve a Czillei és a Hunyadiak című mozikban láthattuk.
A kávé és a forradalom íze 1848-ban
Manapság a „kávéházi forradalmárról” egy, a telefonját bújó fiatal jut eszünkbe, aki nem utcakövet dobál, hanem röhögős szmájlikat nyom a Facebookra, de ez nem volt mindig így.
Március 9-én történt
1969. március 9-én hunyt el Sárdy János operaénekes, színművész. Az 1940-es évek egyik legismertebb énekes-színésze fiatalon kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron, és mellette amatőr színielőadásokon szerepelt. Később a fővárosba költözött a hangját képezni, 1936-ban pedig már az Operaház színpadán debütált. Pályája során többek között Kacsóh Pongrác János vitézének, Huszka Jenő Bob hercegének és Kálmán Imre Marica grófnőjének főszerepét alakította, de könnyed, természetes játékstílusa, humora a filmvásznon is jól érvényesült.
A francia–magyar nemes, aki Habsburg hadvezérként kiűzte a törököket Magyarországról
Kétszázkilencven éve, 1736. április 21-én halt meg Savoyai Jenő (Eugene-Francois de Savoie, Eugen von Savoyen) herceg, a török elleni háborúk és a spanyol örökösödési háború legkiválóbb császári hadvezére, a török kiűzője Magyarországról.
Április 21-én történt
„A változás szeretete tart munkásságban és szül találmányokat, a réginek szeretése menti meg a már meglévőt, gonddal szerzettet, hamar eltűnésétől” – fogalmazta az 1850. április 21-én elhunyt Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus, aki az 1838-as pesti árvíz idején személyesen is részt vett a mentésben. „Az árvízi hajós” saját birtokain érvényesítette haladó szellemű társadalmi nézeteit, így az elsők között szüntette meg a robotot és a dézsma szedését, majd felszabadította jobbágyait, példát mutatva a magyar nemességnek.
Április 18-án történt
2023. április 18-án hunyt el Török Ádám Máté Péter-díjas magyar énekes, fuvolista, dalszövegíró. A magyar rockzenei élet ikonikus alakja már gimnáziumi évei alatt zenélni kezdett, 1968-ban a Dogs énekese lett, majd megalapította a progresszív, blues- és jazz-rockot játszó Mini együttest. Később számos más formáció – többek között a Mini RC., a Mini Akusztik Trió, illetve a Török–Tátrai Tandem – tagja volt, és olyan emlékezetes szerzemények fűződnek a nevéhez, mint a Gőzhajó, a Vissza a városba, a Kell a barátság és a Kereszteslovag.
Április 7-én történt
„Csak akkor hihetjük magunkat jónak egy szerepben, ha megvan bennünk az önmagunkkal való találkozás pihentető, simogató érzése. Az igazi alakítás mindig a szabadság laza érzésével jár” – fogalmazta az 1919. április 7-én született – és 1998-ban elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Gábor Miklós, akit többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és a kecskeméti Katona József Színház előadásaiban, valamint a Budapesti tavasz, az Ősbemutató, a Keserű igazság, a Rettenetes szülők és a Kertes házak utcája című filmekben láthattunk.
Április 5-én történt
„Kitaláltam, hogy én nem utánzok senkit, nem másolom le senkinek a játékmodorát, hanem kialakítom a saját stílusom, és gyakorlatilag ezt fejlesztettem és fejlesztem a mai napig” – fogalmazta egy interjúban a ma hetvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros, Tátrai Tibor, aki az elmúlt évtizedekben olyan fontos és népszerű zenekarokban pengette, illetve pengeti a húrokat, mint a Sakk-Matt, a Syrius, a Juventus, a Generál, a Skorpió, a Hobo Blues Band, a Török–Tátrai Tandem, a Tátrai Band, a Boom-Boom és a godfater.
Április 4-én történt
„Becsaptam egy ajtót. Azt mondtam neki, hogy nyitva van.” / „Ma reggel arra ébredtem, hogy már nem alszom.” / „A második házasság az optimizmus győzelme a tapasztalat felett” / „Magyarországon azért ilyen lassú a vasúti közlekedés, mert fenn kell tartanunk a nagy ország látszatát” – íme néhány gyöngyszem a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, Sándor György aranyköpései közül. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett „humoralistát” nyelvi leleményei miatt Karinthyhoz is hasonlították.
Április 2-án történt
„Nálam a szín sohasem játszott elsődleges szerepet, mindig a rajz és a forma, a konstrukció volt az első, csak aztán a szín” – vallotta művészetéről az 1988. április 2-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyéniségét legtöbben a számos nyelvre lefordított Művészeti anatómia szerzőjeként és Szentendre meghatározó festőjeként ismerik, de grafikái és mozaikjai is igen jelentősek, illetve művészetpedagógiai munkássága is kiemelkedő.
Március 29-én történt
„Hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen” – fogalmazta az 1885. március 29-én született – és 1936-ban elhunyt – költő, író, műfordító, Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének művésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja, akinek olyan regények és verseskötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranysárkány, az Édes Anna és a Néró, a véres költő, illetve a Négy fal között, a Mágia és A szegény kisgyermek panaszai.