Keresés
A mindennapok filozófiája – Tóth Rita Zsófia
Tóth Rita Zsófia orgonaművész, tanár és filozófus a zenei nevelés filozófiájáról beszél.
Rózsa Anna: Trófea
Rettegtem, amennyire egy elhagyott út végén álló házban egyedül élő ember retteghet. De az én félelmemnek szaga is volt. Vizelet, állott levegő és a saját verítékem.
Június 24-én történt
„Azelőtt mindig könnyen és biztos kézzel tudtam dönteni. Rájöttem, hogy ez azért van, mert az ifjúságunkban a kérdés mindig ez: a jobbat vagy a kevésbé jót választom-e. Most már csak két rossz közt választhatok, ezért olyan nehéz a döntés” – fogalmazta az 1979. június 24-én elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, Örkény István, a magyar groteszk próza egyik legkiválóbb képviselője, akinek olyan művek fűződnek a nevéhez, mint a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők, a Lágerek népe, a Pisti a vérzivatarban és a stílusteremtő Egyperces novellák.
Kosztolányi-novella is születhetett volna Hollós László gombászó kalandjaiból
Az Ezüst-tó kincse című Karl May-regény szórakozott rovargyűjtő tudósa, Droll néni rátermettebb, mint azt elsőre kinéznénk belőle. Az 1859. június 18-án született Hollós László gombakutató is afféle bogaras tudós, aki szintén feltalálta magát, de a magyar prérin, a Kecskemét környéki tájakon.
Huszonöt dollárral érkezett Amerikába Zukor Adolf, az első hollywoodi filmstúdió elindítója
Ötven éve, 1976. június 10-én halt meg Zukor Adolf (Adolph Zukor) magyar származású amerikai producer, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója, a Paramount filmstúdió alapítója.
Öt kihagyhatatlan veszprémi előadás A Tánc Fesztiválján
Május 26-tól 30-ig tart Veszprémben A Tánc Fesztiválja, melyet huszonnyolc éve rendeztek meg először. Idén a Hangvilla, az Agóra Veszprém, a FOTON Audiovizuális Centrum, a Villa Romana Baláca, valamint Veszprém közterein látható a fiatal koreográfusok 18 kortárs táncelőadása.
A debreceni Modem átírja a hazai múzeumi térképet
A debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ új kiállítása nem egyszerűen egy gyűjtemény bemutatása. A Dinamikus struktúrák című tárlat valójában intézményi látlelet: arról mesél, hogyan válik egy vállalati gyűjtési stratégia közgyűjteményi örökséggé – és hogyan írja át a hazai múzeumi térképet.
Velő a bárányherén
Ha kinyitjuk az internetet, kismillió recept ömlik ránk mindenféle nyelven, mindenféle alapanyagokból. De mégis vásárlunk szakácskönyveket, mert a szakácskönyvben nem a receptanyag az érdekes, hanem az a személy, aki írta. Aki – jó esetben – világot gyúr a fogásaiból. Cserna-Szabó András recenziója Szkladányi András Fülétől a farkáig című könyvéről.
Április 8-án történt
„Ha valaki éltében ürességet talál, órái hasztalanul s unalommal folynak, s ő nemigen érti s tudja: mire való, mért van s mért él? Bizonyára elfelejté vagy soha eszébe sem juta, hogy van hazája. Nem öli az unalom, kevés lesz annak a huszonnégy óra, s nem untatja azt a kora nyári hajnaltámadat, ki honja ügyében fáradoz. A legszentebb kötelesség teljesítésének érzése tölti be az élet minden helyezetiben édes megelégedéssel a hív hazafit, legyen herceg, legyen zsellér!” – fogalmazta az 1860. április 8-án elhunyt Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”.
Július 3-án történt
„Fiatalon én is írtam verseket. Mint annyi műfordítóban, bennem is lappangott egy elfuserált költő. De szerencsére elég korán rájöttem, hogy jó fordítónak lenni több, mint közepes költőnek” – fogalmazta az 1926. július 3-án született – és 1998-ban elhunyt – kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, Rab Zsuzsa, aki költőként letisztult, személyes hangvételű verseket írt, az igazi életművét azonban műfordítóként alkotta meg: elsősorban az orosz irodalom és költészet kiváló és rendkívül termékeny tolmácsolójaként vált ismertté.
A pszichoanalízis magyar úttörője szerint azt a szeretetet kell megadni a páciensnek, aminek hiánya megbetegítette
Freud így írt nekrológjában Ferenczi Sándorról: „Nehezen hihető, hogy tudományunk története meg fog feledkezni róla.” Nos, nemcsak a tudomány nem feledkezett meg az 1933. május 22-én elhunyt Ferencziről, de a lélektanra fogékony nyilvánosság sem.
Június 26-án történt
Ma ünnepli 63. születésnapját Epres Attila Jászai Mari-díjas színművész, akit többek között a Vidám Színpad, az egri Gárdonyi Géza Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a József Attila Színház és az Örkény István Színház előadásaiban, a Cha-cha-cha, a Vérszerződés, az Indián nyár és a Szerelem második vérig című filmekben, illetve a Szomszédok, a Kossuthkifli és a Hotel Margaret című sorozatokban láthattunk. Mindemellett keresett szinkronszínész, számos világsztár szólalt meg a hangján a mozikban.
Június 25-én történt
„Nem gondoltam volna, hogy az élet olyan lesz, mint az 1967-es táncdalfesztivál, de még annál is rosszabb” – fogalmazta az 1947. június 25-én született Munkácsy Mihály-díjas festőművész, performer, színész, rendező, író, énekes feLugossy László, a magyar underground művészet kultikus figurája. Az autodidakta művész a hetvenes évektől állít ki rendszeresen, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió egyik alapítója, az egykori A. E. Bizottság zenekar énekese és szövegírója. Munkásságában szorosan összefonódik a képzőművészet a költészettel és a zenével.
Június 17-én történt
„Minden kihívás, minden feladat tud érdekes lenni, csak el kell kapni a hangulatát, meg kell látni benne a szépet. Mindent nagy örömmel és odaadással táncoltam. Amikor nehezebben megy a ráhangolódás, akkor mélyebbre kell ásni, jobban belebújni” – nyilatkozta egy interjúban a ma hetvenharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, prímabalerina, Pongor Ildikó, aki pályafutása során olyan világsztárokkal táncolt, mint Vlagyimir Vasziljev, George Balanchine, Maurice Béjart, Dózsa Imre, Havas Ferenc vagy Fülöp Viktor.
Tihanytól Szegedig tombol a lila láz, mutatjuk a legjobb levendula-lelőhelyeket
Itt a nyár, virágba borulnak a levendulamezők, és hamarosan a levendulaszüretek és a levendulafesztiválok ideje is elkezdődik. De hogyan is került Magyarországra ez az illatos, lila virágú gyógynövény? Hol termesztik? Mikor szüretelik, hogyan dolgozzák fel, és mire lehet használni? És merre induljunk, ha fesztiválozni, és merre, ha szüretelni szeretnénk?
Június 8-án történt
„Nagyszüleim a kultúrát nem fogyasztották, hanem ahogy a földet is, művelték. Együtt mulattak vagy gyászoltak, a falu tagjai többek között amatőr színjátszó kört, dalárdát működtettek. Ez az én örökségem, és egyben küldetésem kiindulópontja” – fogalmazta a ma hatvanötödik születésnapját ünneplő Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas rendező, forgatókönyvíró, Káel Csaba. A Művészetek Palotája vezérigazgatója több mint ötven opera-előadást rendezett, de számos koncert- és dokumentumfilm, valamint a Magyar menyegző című táncfilm is a nevéhez fűződik.
Június 4-én történt
„A színész rendkívül összetett ember. Sokféle én-gén rejtőzik benne, és szangvinikusabban, nagyobb lázzal, nagyobb hőfokon ég és él, mint a többi ember, hiszen foglalkozása folyton égést, folyton gondolkozást, földúsított érzelmi világot kíván tőle. Következésképpen kevésbé fegyelmezhető, rendszerezhető, kevésbé kollektivizálható. Akkor értékes, ha minél egyedibb, minél több én van benne” – fogalmazta az 1976. június 4-én elhunyt Jászai Mari- és posztumusz Kossuth-díjas színművész, a színészkirályként is emlegetett Latinovits Zoltán.
Június 3-án történt
„A hírnév külön hivatás. Úgy érzem, nekem két foglalkozásom is van: az egyik a színészet, a másik az, hogy híres vagyok” – fogalmazta az 1925. június 3-án született – és 2010-ben elhunyt – magyar származású amerikai filmcsillag, Tony Curtis. A hollywoodi színészlegenda mintegy 130 alkotásban szerepelt, többek között A bostoni fojtogató, a Van, aki forrón szereti és az Azok a csodálatos férfiak című filmekben, illetve a Minden lében két kanál című sorozatban láthattuk. Lánya, Jamie Lee Curtis Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjas színésznő.
Június 1-jén történt
„Senki nem tud segíteni, amikor kimész a színpadra. Ez a világ legigazságosabb pályája, mert ha rossz vagy, a közönség megérzi, ha meg jó vagy, akkor támogatnak” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Benkő Péter, akit többek között a Thália Színház, a József Attila Színház, a Turay Ida Színház és a Soproni Petőfi Színház előadásaiban, illetve A koppányi aga testamentuma, A fekete város, a Csínom Palkó, az Egri csillagok, a Julianus barát és a Különös házasság című filmekben láthattunk.
Május 29-én történt
„Az ember nem fejlődik folyamatosan, hanem van egy fölemelkedő szakasz, amelyben még nincs meg a tudás, de megvan az intuíció és a tehetség meg a szorgalom. És amikor megjön a tudás, inkább csak rácsodálkozik a saját korábbi teljesítményére” – fogalmazta a 2021. május 29-én elhunyt Kossuth-díjas rajzfilmrendező, grafikus, író, könyvillusztrátor, Jankovics Marcell, akinek olyan emlékezetes alkotások fűződnek a nevéhez, mint a János vitéz, Az ember tragédiája és az Ének a csodaszarvasról, illetve a Gusztáv és a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat.