Keresés
Vincellérektől a virilisekig
Kevés település első lakóját ismerjük név szerint, de Újpest közéjük tartozik.
Február 10-én történt
Ezen a napon született Sebő Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze. A sokszínű előadónak lényegi szerepe volt a magyar táncházmozgalom elindításában, illetve a hazai hangszeres népzene népszerűsítésében.
Autószerelő akart lenni, a Fradi focistájaként vált legendává Rákosi Gyula
Rákosi Gyula olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes labdarúgó és edző több mint hetven éve jár ki a Fradi-pályára. Emlékeket idéztünk.
Erdei tündérek lepték el a Szigetet
Hogyan kerül elektronikus alap egy népdal alá? És hogy kerülnek tündérek a Szigetre? Дeva és a Napfonat különleges koncertjén kiderült: egy kis mesére, varázslatra még a nagyszínpadon is van igény.
Grammy-díjas producerekkel dolgoztam együtt a HOTS-nak köszönhetően
Zsüd a HOTS – Hungarian Oncoming Tunes exportiroda két nagy jelentőségű eseményéről, a SyncLabről és a SongLabről mesél.
A lélekharang szívhangjai
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökének beszéde Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállításának megnyitóján a Múzeumkertben.
Orson Welles zseninek tartotta, pedig egy béka volt a lelki társa
Film készült Jim Hensonról, a Breki és a többiek alkotójáról, akiről azt mondta Orson Welles, az Aranypolgár rendezője, hogy Raszputyinra és egy cserkészfiúra emlékeztető zseni.
A nem látás ambivalens érzés: megnyugtató, mégis izgalmas
Kun Fruzsina kompozíciói a nem látás alapélményéből kiindulva belső utazásra invitálják a nézőt, amelynek során zsigeri szinten fejthetjük fel a traumáinkat.
Tompa Mihály a legsötétebb időkben vált a nemzet vigasztalójává
A „gömöri remete”, a lant és a biblia mestere, nehéz sorból emelkedett a legnagyobbak közé: élete és munkássága elválaszthatatlanul összeforrt a nemzet sorsával.
Augusztus 21-én történt
„Születési hiba következménye az adottság, hogy valaki átjön a színpadon. Nem tudom jól elmagyarázni, de ezt az égvilágon semmi sem képes pótolni annál, aki nem rendelkezik ezzel a hibával” – fogalmazta az 1908. augusztus 21-én született Kossuth-díjas színész, Feleki Kamill, aki többek között a Csodacsatár, a Gerolsteini kaland és az Uramisten című filmekben alakított emlékezeteset.
Augusztus 14-én történt
„A színész gyönyörűen, tökéletesen csiszol önmagában egy-egy szerepet. Nagy erőfeszítés kell hozzá. Olyan a színész munkája, mint a gyémántköszörűsé. Az idegen embert – a szerepet –, a gyémántot csak gyémánttal lehet formára köszörülni. Szíveket csak szívvel. S a Nagy Szerep az, amelyben a színész gyémántköszörűsnek érzi magát” – fogalmazta az 1959. augusztus 14-én elhunyt Jávor Pál, az 1930–40-es évek legnagyobb magyar filmcsillaga.
Július 6-án történt
„Ha ránéznénk a világirodalmi termésre az elmúlt ötezer évben, akkor legalább kétharmada két tárgyról szól, a szerelemről és a halálról, mert ezt a kettőt nem tudjuk feldolgozni egész életünkben” – fogalmazta Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, könyvkiadó és kommunikációs szakember, aki július 6-án ünnepli ötvenharmadik születésnapját.
Zarándok a toronyban – Csíkszeredára ért Berecz András fotókiállítása
A nemzeti összetartozás napján jut el Csíkszeredára Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállítása, amely Kárpát-medencei körútján valóban az időn és határokon túli összetartozást hirdeti.
Anna Netrebko Lady Macbethként debütál az Operaházban
A Magyar Állami Operaház a 2025/2026-os évadban 385 előadással várja a közönséget. Hét bemutató mellett 36 repertoárprodukció mellett 14-féle gyermek- és ifjúsági produkció, valamint több mint két tucat koncert és dalest szerepel műsoron.
A Szentivánéji álom ihlette a pannonhalmi apátság éjszakai koncertjét
Különleges összművészeti programokra hív az idei Arcus Temporum Fesztivál Pannonhalmán augusztus végén.
A befolyásos férfiak mindent megúsznak?
2008-ban még egy valóságshow-ban küzdöttek egymással a jelentkezők, hogy P. Diddyvel dolgozhassanak. Egy új dokusorozat azt mutatja be, hogy a rapmogullal dolgozni inkább egy életre szóló büntetés volt.
Március 21-én történt
1887-ben ezen a napon született a magyar avantgárd atyja, Kassák Lajos, aki autodidakta módon sajátította el a versírást és a festészetet is. A művészetről úgy gondolta, az része a társadalomnak, nem kifejezője, ezért önálló tevékenységként kell megállnia a helyét a világban, nem pedig tükörként szolgálnia.