Keresés
A megbélyegzéssel nem nekem kell kezdeni valamit, hanem annak, aki megbélyegez
Galyas Denerak Dóra a divatiparból érkezett a képzőművészetbe: fotói identitáskérdéseket feszegetnek, de szólnak a social media túlkapásairól is.
Megkerestük Magyarország legterebélyesebb famatuzsálemeit
Pörbölyi titán, ötvöskónyi hárs, öszpötei kandeláberfa. Nevük alapján akár egy Grimm-mese szereplői is lehetnének ezek a viharokat, villámlásokat, betegségeket és történelmi korszakokat túlélő, rekorder magyar fák. A Folly Arborétumban megrendezett fotókiállításon már együtt is láthatóak.
Nyúl Bélától Ötvös Csöpiig
A mozgókép története tele van bámulatos fizikai teljesítményekre képes hősökkel és súlyos próbatételekkel birkózó, nagy jellemekkel. Hat magyar film következik, amely az erő különféle formáit mutatja fel.
A szerepeimből nem tudok idézni, de rendezőként be nem áll a szám
„Nekem óriási motiváció olyan előadásokat készíteni, amelyek többféle buborék lakójának lehetnek érdekesek, de nem kamuznak” – mondja Keszég László, aki nem először rendez Szabadkán, szülővárosában. A Kosztolányi Dezső Színházban a Vér és a Vojáger című előadások után most Spiró György Árpád-ház című drámáját viszi színre.
A nőrablástól a polgári házasságkötésig
A házasság szokásai, hagyományai és jogi formái az aktuális gazdasági, vallási és szekuláris törvényi keretekhez képest az elmúlt évezredekben jelentősen átalakultak. Ezt tekintjük át az alábbiakban nagy vonalakban, a kezdetektől a ma is bevett szokások kialakulásáig.
Bájos szörnyetegek
A görög származású, Londonban élő rendező, Jórgosz Lánthimosz új filmje, a Szegény párák kifordított Frankenstein-történet, amelynek középpontjában a női útkeresés, öntudatra ébredés áll. A magyarországi díszletek között forgott és a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán díját elnyert, szédítő látványvilágú, fekete humorral és jó adag erotikával fűszerezett filmet 11 Oscar-díjra jelölték. A jelöltek között van a budapesti születésű Mihalek Zsuzsa berendező is.
A vakság ábrázolása hihetetlen kihívások elé állított
Az amerikai–magyar álom! Csepeli Eszter élete éppen annyira filmbe illő, mint a történetek, amelyeket fényképez. A különbség talán csak annyi, hogy az ő sztorija nemrég kezdődött, és messze van még a végétől.
Kiemelkedő életművek soha nem válhatnak lerágott csonttá
A legszebb magyar költőbarátságot sokan és sokféleképpen feldolgozták már. Friss kísérlet a Barátomhoz című koncertszínházi előadás, amely a levelezésük bemutatásával ragadja meg Petőfi és Arany viszonyát. Az előadásról megálmodójával, a népzenész Liber Endrével beszélgettünk.
Rátalált a saját ördögére – Pálmai Anna az EMBTRAG Luciferjéről
Mi történik azzal, aki mellőzött lesz, és a második helyre szorul? Milyenek vagyunk, ha becsvágyunk, hiúságunk, gőgünk, sértettségünk irányít bennünket? A Katona József Színház rendhagyó Madách-feldolgozásában Pálmai Anna játssza Lucifert. Vele beszélgettünk az EMBTRAGról.
Platon Karataev: Még nem vagyunk nyakig a következő lemezben, de már térdig ér a víz
Az új, a korábbiaknál tágabb zenei spektrumot lefedő album kapcsán beszélgettünk a zenekarral, akik a Művészetek Völgyét is megnyitják.
Még agyagot sem látott, de már fazekas volt
A Száll az ének című tárlaton Kósa Klára kerámia műalkotásai és Klinkó Zita általános iskolai tanuló rajzai folytattak párbeszédet a falakon.
Hiába ver az apám, akkor is gitározni fogok!
Barta Tamás légpisztollyal játszik, a fotósra fogja, mintha lőne. Kilenc év múlva egy igazi pisztoly végez vele Los Angelesben. A legendás gitáros életének sorsszerű motívumait dolgozta fel a Húristen! című kötet.
Ne a legjobbak legyünk, hanem egyre inkább önmagunk
A PesTexten szeptember 26-án este Szabó T. Anna beszélgetett Benjamin Chaud könyvillusztrátorral és íróval, aki főleg gyerekek számára alkot, és a gyermeki lélek – de a bennünk élő gyermek lelkének is – jó ismerője.
Inkább csatorna voltam, mint festőművész
Sáli Levente kiskunhalasi festőművész 25 éves munkásságának új dimenzióját nyitotta meg az a halasi csipke ihlette akrilfestmény-kollekciója, mely elmondása szerint különleges, kegyelmi állapotban született.
Piliscsabán átadták az Országos Széchényi Könyvtár archivális raktárát
Július 30-án Piliscsabán átadták az Országos Széchényi Könyvtár archivális raktárát, amely minden túlzás nélkül a jövőbe repít annak érdekében, hogy a múlt értékeit a leghatékonyabban őrizze meg.
Mankók nélkül szabadabb az ember
Az Artisjus-díjas Lee Olivér klasszikus zenei tanulmányok után fordult a könnyűzene felé: érett művész, aki teret ad a változásnak.
André Kertész önmagát nyomozza
A Magyar Nemzeti Múzeum Kertész/Kópiák című kiállítása új dokumentumok és több mint ezer fotó birtokában a fényképezéssel barátkozó, útját kereső ifjú Kertész Andorra tekint vissza a 130 éve született világhírű fotóművész André Kertész felől.
Mirtse Zsuzsa: Az írás veszélyeket rejtő út, nem tanácsolnám senkinek
A nemrég József Attila-díjjal kitüntetett író-költő számára az írás volt a a titkos szoba, amelyet hét lakattal védett. Mirtse Zsuzsával a gyerekek világokat teremtő erejéről, lírai helyzetekről és a felnőtteknek is járó mesékről beszélgettünk.
Az elbűvölő Sztálintól a három T politikájáig
Milyen az, amikor a művésznek a hatalom akarja megmondani, hogyan alkosson, milyen igazságokat közvetítsen? Az eredmény nevetséges, a művész pedig szerencsétlen lesz tőle.
Száz év élet
Nézem az arcát: minden ránc egy-egy gyöngybetűvel írt történet a Jóisten gondoskodó szeretetéről. Százévnyi öröm és szenvedés rajzolt üzenetet kezére, amelyben most a születésnapi csokrot fogja. Hófehér világ született lecsukott szemhéja mögött, a színek távoli emlékként lebegnek, csak a szó maradt és az ima – meg a mosoly, ami rendszeresen ott ül szája sarkában.