Keresés
Március 14-én történt
Az 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein dolgozta ki a relativitáselméletet, hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez, szinte nostradamusi sejtései közül többet is csak napjainkban bizonyítottak be. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el, 1999-ben a Time folyóirat az évszázad emberévé választotta, sokak számára a 20. század legnagyobb zsenije és egyik legnépszerűbb mémalapanyaga.
Február 15-én történt
Kr. e. 399-ben ezen a napon itta ki a méregpoharat tanítványai és kortársai szeme láttára Szókratész, a híres görög filozófus és tanító, akit az athéniak istentelenség vádjával ítéltek halálra, mivel azt állította, hogy a bálványok nem istenek, csak szobrok. A bölcs filozófus személye az elvek melletti kiállás örök példájává vált.
Január 20-án történt
„Nem érdekel, hogy a film jó-e vagy rossz, csak élet legyen benne” – összegezte művészete lényegét az európai modernizmus mestere, Federico Fellini filmrendező, aki 1920-ban ezen a napon született, és akinek többek között az Országúton, az Amarcord, Az édes élet, a Satyricon és A nők városa című alkotásokat köszönhetjük.
Május 16-án történt
„Figyeljék a kezemet, mert csalok!” – ez volt minden idők egyik legnagyobb bűvésze, az 1911-ben ezen a napon született Rodolfo, azaz Gács Rezső legismertebb mondása. Rodolfo olyan komolyan vette a bűvészetet, hogy hetvenévesen is négy órát gyakorolt a tükör előtt. Rengeteg trükköt ismert, melyek közül – elmondása szerint – körülbelül ezret bármikor színpadképesen elő tudott adni.
Március 13-án történt
2003-ban ezen a napon avatták fel az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok helyén felépült Papp László Budapest Sportarénát. A háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónk nevét viselő, koncerthelyszínként 12 500 ember befogadására alkalmas komplexumban az elmúlt évek során olyan világsztárok léptek fel, mint Andrea Bocelli, Jean-Michel Jarre, Lady Gaga és Rod Stewart, illetve az AC/DC, a Deep Purple, a Depeche Mode, a Kraftwerk és a Rammstein.
Március 11-én történt
1943-ban ezen a napon született Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, rendező, egyetemi tanár, színházigazgató. Az idén januárban elhunyt művész a Pinceszínházban kezdte pályáját, később többek között a kaposvári Csiky Gergely Színházban és a Katona József Színházban játszott, illetve rendezett. A mozinézők egyebek mellett az Eszkimó asszony fázik, a Hülyeség nem akadály és a Mázli című filmekben találkozhattak vele.
El nem mesélt történetek Debrecenben
A debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ El nem mesélt történetek című kiállítása országos jelentőséggel bír: a tárlat a vidéki múzeumok képzőművészeti gyűjteményeit igyekszik bemutatni az 1989 és 2024 közötti időszakban.
Március 31-én történt
2016-ban ezen a napon halt meg egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre, aki 1973-ban írt Sorstalanság című regényében elszakadt a hagyományos, tragikus alaphangú holokausztnarratívától, és a múlt századi történelem egyik legsötétebb időszakának egyedülálló feldolgozását nyújtotta. A regényből – az író forgatókönyve alapján – Koltai Lajos rendezett filmet, amelyet 2005-ben mutattak be.
Február 16-án történt
2019-ben ezen a napon halt meg Bruno Ganz svájci színész. Bruno Ganz 19 éves korában lépett először kamera elé, később olyan filmekben játszott, mint A brazíliai fiúk, a Berlin felett az ég, A mandzsúriai jelölt, A felolvasó vagy Az amerikai barát. Kiemelkedő alakítása volt Oliver Hirschbiegel A bukás – Hitler utolsó napjai című filmjének főszerepe 2004-ben.
A Kossuth-díjas színész néha hazaszökött a falujába, hogy fizikai munkát végezhessen
„Feladatom, hogy az egyszerű embernek segítsem megismerni a világot, önmagát” – mondta a száz éve, 1925. február 10-én született Szirtes Ádám Kossuth-díjas színész, aki népi figurák, kisemberek sorát alakította hitelesen filmen és színpadon.
Újabb épületek születtek újjá a Budai Várban
Újabb állomásához ért a Budai Vár újjáépítését célzó Hauszmann program.
Oscar-díjas animációs film a kecskeméti fesztivál versenyében
23 ország 409 alkotása közül választotta ki az előzsűri a 17. nemzetközi Kecskeméti Animációs Filmfesztivál versenyprogramját
Sós Endre a Fővárosi Állat- és Növénykert új főigazgatója
Sós Endrét választotta meg a Fővárosi Állat- és Növénykert új főigazgatójának a Fővárosi Közgyűlés a csütörtöki ülésén, ezzel több mint ötévnyi szünet után ismét van kinevezett főigazgatója a városligeti intézménynek.
Az emberek egyre nyitottabbak arra, hogy saját testükkel meséljenek történeteket
Mi történik, ha tudatosan döntünk úgy, hogy a testünket művészeti alkotássá tesszük? Erről mesélnek nekünk Augusztiny Gergő tetoválóművész alkotásai is.
Az olvasónak is van beleszólása
Böszörményi Zoltán József Attila-díjas szerzőt kérdeztük az irodalomról, az alkotásról, a kultúránk megőrzéséről.
Így lakkoznak a restaurátorok
Az MNMKK Iparművészeti Múzeum Mesterségkutatás – Műipari és építőipari mesterségek az 1870-es és 1920-as évek közötti időszakban elnevezésű kutatási projektjének keretében rendezik meg A lakkozás mestersége című kerekasztal-beszélgetést, amelyet május 22-én hallgathatnak meg az érdeklődők az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Kürpödről eltűntek a szász hívők, de újra szól az orgonájuk
Az erdélyi Kürpöd elnéptelenedett szász evangélikus templomából megmentett barokk orgonát szentelnek pénteken Kolozsváron, az evangélikus-lutheránus (Pietati) templomban a 4. Bach-maraton keretében.
A Futni mentem cseh eredetijét is levetítik a Toldi moziban
A mai cseh filmművészet legfrissebb alkotásaival jelentkezik a 11. Cseh Filmkarnevál február 5. és 9. között a budapesti Cseh Centrum szervezésében a Toldi Moziban.
Február 26-án történt
Mészáros Márta két, Arany Medvét nyert filmjében – az Örökbefogadásban és a Kilenc hónapban – is feltűnt a 2017-ben ezen a napon elhunyt Berek Kati. A Jászai Mari-díjas színésznő számos más filmalkotásban, többek között Koltay Gábor István, a király és Sára Sándor Feldobott kő című mozijában is szerepelt.
Április 8-án történt
Az 1973-ban ezen a napon elhunyt Pablo Picasso képeinek talán legnyilvánvalóbb jellemzője, hogy ábrázolásmódjuknak nem sok köze van a valósághoz. Ezt a spanyol festőzseni is pontosan tudta, s így nyilatkozott: „A tárgyakat úgy festem le, ahogy elgondolom őket, nem ahogy látom.”