Március 11-én történt

Ezen a napon történt

1943-ban ezen a napon született Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, rendező, egyetemi tanár, színházigazgató. Az idén januárban elhunyt művész a Pinceszínházban kezdte pályáját, később többek között a kaposvári Csiky Gergely Színházban és a Katona József Színházban játszott, illetve rendezett. A mozinézők egyebek mellett az Eszkimó asszony fázik, a Hülyeség nem akadály és a Mázli című filmekben találkozhattak vele.

Lukáts Andor. Fotó: Puskel Zsolt
Lukáts Andor. Fotó: Puskel Zsolt

Ünnepek, emléknapok

A terrorizmus áldozatainak európai emléknapja – Az Európai Parlament a 2004. március 11-i madridi terrorakciók emlékére határozott a megtartásáról. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.

Március 11-én történt

1513 Lorenzo Medicit választották pápává X. Leó néven.
1744 Samuel Baker londoni könyvkereskedő elárverezett egy könyvtárat, ezzel elkezdődött a Sotheby’s, a világ legnagyobb árverési cégének története.
1851 A velencei La Fenice színházban bemutatták Giuseppe Verdi Rigoletto című operáját.
1985 A Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága a Politikai Bizottság legfiatalabb tagját, Mihail Gorbacsovot választotta meg főtitkárnak.
1990 A Litván Legfelsőbb Tanács elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, ezzel Litvánia lett az első függetlenségét kinyilvánító szovjet köztársaság.
1997 Paul McCartney-t, a Beatles volt tagját lovaggá ütötte II. Erzsébet brit királynő.
2003 Hágában megkezdte működését a népirtás, a háborús és emberiesség elleni bűnök üldözésére létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC).
2004 Madridban tíz pokolgép robbant a város három pályaudvarán, az al-Kaida iszlamista terrorszervezet által elkövetett merényletsorozatnak 193 halálos áldozata volt.
2011 Japánt a valaha mért legnagyobb, 9-es erősségű földrengés rázta meg, a földmozgásban és az azt követő szökőárban több mint 18 ezer ember halt meg. Megrongálódott a fukusimai atomerőmű is – ez volt a legsúlyosabb nukleáris katasztrófa az 1986-os csernobili baleset óta.
2020 Világjárványnak minősítette a koronavírus-fertőzést az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Március 11-én született

1544 Torquato Tasso olasz költő, A megszabadított Jeruzsálem című eposz szerzője
1818 Antonio Bazzini olasz hegedűművész
1823 Pákh Albert író, szerkesztő, ügyvéd, akadémikus, a Kisfaludy Társaság tagja, a Vasárnapi Újság alapítója
1842 Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védőügyvédje
1893 Szondi Lipót magyar–svájci pszichológus, a kísérleti ösztöndiagnosztika és a sorspszichológia kidolgozója
1906 Bánhidi László színművész, a Tüskevár című tévésorozat Matula bácsija
1921 Astor Piazzola argentin zeneszerző, a tangó megújítója
1930 Sándor Iván Kossuth-díjas író, kritikus
1933 Sandra Milo olasz színésznő
1943 Lukáts Andor Kossuth-díjas színész, rendező
1950 Bobby McFerrin amerikai jazzénekes, nevéhez fűződik az első teljes egészében vokális szóló jazzlemez
1952 Douglas Adams angol író, a Galaxis útikalauz stopposoknak szerzője
1955 Nina Hagen (Catharina Hagen) német popénekesnő
1979 Száraz Dénes színész
1987 Lakatos Máté színész

Március 11-én halt meg

1715 Hevenesi Gábor jezsuita pap, történetíró, Magyarország első atlaszának készítője.

Vásárosmiskén született 1656. március 24-én. Mindössze 15 éves volt, amikor belépett a jezsuita rendbe. Grazban és Bécsben tanult, 1686-ban avatták a hittudomány és a filozófia doktorává. Retorikát, filozófiát és teológiát tanított, majd a bécsi Pázmáneum rektorává, valamint az osztrák és magyar jezsuita rendház elöljárójává nevezték ki. Kollonich Lipót esztergomi érsek gyóntatója és bizalmasa lett; az ő támogatásával kezdte meg 1695-ben az egyház- és általános történeti források felkutatását, lemásolását. A másolatokat – melyek jó részének eredetije azóta már elveszett és csak ebben a formában tanulmányozható – 133 kötetbe rendezte. Ezek többségét ma az Egyetemi Könyvtárban őrzik. Hevenesi Gábor főként a közigazgatás török uralom alóli felszabadulás utáni újjászervezésének eszközeként kezdett térképkészítéssel foglalkozni, pártfogója, Kollonich felkérésére. A Parvus Atlas Hungariae, azaz Magyarország kisatlasza, 40 táblára osztott földrajzi leírása 1689-ben Bécsben jelent meg. A zsebformátumú könyv térképtani ismertetést, rövid országleírást, két áttekintő térképet és 38 részletes térképlapot tartalmazott. Világviszonylatban is újdonságnak számított, hogy a helységnév-felsorolásnál a települések földrajzi koordinátái is szerepeltek. Forrás: OSZK.

1789 Hell József Károly, a bányagépesítés úttörője. Bővebben is olvashatunk róla az OSZK honlapján
1899 Than Mór, a magyar történeti festészet jelentős képviselője
1908 Edmondo De Amicis olasz író, legismertebb műve A szív című regény
1913 Lengyel Béla kémikus, akadémikus, az első korszerű magyar nyelvű vegyészeti tankönyv szerzője
1916 Sass Flóra Afrika-kutató, Samuel Baker angol mérnök-utazó felesége
1931 Friedrich Wilhelm Murnau német rendező, a Nosferatu című némafilm alkotója
1934 Erdélyi Mór fényképész, a magyar sajtófotográfia úttörője
1955 Sir Alexander Fleming Nobel-díjas skót orvos, bakteriológus, a penicillin felfedezője
1975 Várkonyi Nándor író, művelődés- és irodalomtörténész, könyvtáros
1979 Székely István, a Hyppolit, a lakáj című filmvígjáték rendezője
1993 Manuel Fonseca portugál író, költő
2007 Lehoczki István Pulitzer-emlékdíjas karikaturista
2009 Bacsó Péter Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere
2012 Csongrádi Mária Jászai Mari-díjas színházi rendező, színésznő, író
2013 Bódi László (Cipő) énekes, dalszerző, a Republic együttes frontembere
2013 Borisz Vasziljev orosz író, drámaíró, a Csendesek a hajnalok című regény szerzője
2017 Kovács András Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere
2018 Siegfried Rauch német színész, a Nem kell mindig kaviár és az Álomhajó című sorozatok főszereplője
2020 Chrudinák Alajos újságíró, televíziós
2022 Galgóczy Árpád József Attila-díjas műfordító, író

#eztörténtma