Keresés
Nekem a magyar nyelv...
Mi vagy nekem, te magyar nyelv? Dilim, dalom? Kattanásom? Zizzenésem? Rápörgésem? Durvulásom és punnyadásom? Vekengésem és molyolásom? Diribdarabom és nagyegészem? Modorom és madaram? Medrem? Motrom? Matrónám?… A magyar nyelv napja alkalmából tizenegy embert: költőt, írót, táncművészt, nyelvészt, újságírót, színészt, zenészt, beszédtanárt és irodalomterapeutát kérdeztünk.
A magyar jazz ikonikus muzsikusa – Szakcsi Lakatos Bélára emlékezünk
Július 8-án lenne nyolcvanéves Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas jazz-zongorista, zeneszerző, a nemzet művésze, a magyar jazz egyik legnagyobb alakja.
Óriási szakadék lesz a jövőben az olvasó és a nem olvasó gyerekek között
Az irodalomoktatással kapcsolatos problémákat már jól ismerjük, de vajon mi lehetne a megoldás? Alkotó embereket kérdeztünk meg a témában, akik személyes élmények és tapasztalatok mentén sorolják fel az irodalomoktatás, a kötelező olvasmányok rákfenéit, miközben néhányan konkrét megoldási javaslatokat is tesznek.
Erdélyi színháztörténet egy felvonásban
„Uram, ha sarokba szorították a kérdésekkel, és nem tud azonnal válaszolni, akkor szakítsa félbe a próbát valamilyen ürüggyel, menjen föl az irodába, és másnap igyekezzék válaszolni.”
Senki nem képes kívülről nemzedékké formálni egy társaságot
Lakatos Mihály író-költőt kérdeztük az irodalomról: a szakmáról és a művészetről.
Ételirodalom és konyhaköltészet, avagy a gyomor mint íróink közkedvelt múzsája
A magyar gasztroirodalom kondérjában oly régóta főnek a valamikori zsenge történetek, hogy a föléjük hajoló mohó vendég az illatok ellenére az edénybe nézve csak zagyvaságot lát. Ám ha detektívkesztyűjét az asztalra hajítva késért és villáért nyúl, nincs más dolga, mint élvezni, ami előtte van.
Március idusával nem ér véget a forradalmi kedv
Barangolás Petőfi tájain, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Kálmán nap és André Kertész: ha esik az eső, ha süt a nap, programajánlónkban felkészülünk minden lehetőségre, hogy senki se unatkozzon a hétvégén.
Ma már tudok jó példával is szolgálni
Kalapács József, a Pokolgép énekese úgy tartja: mindenkinek megvannak a harcai, amelyeket úgy lehet a legkönnyebben átvészelni, ha tudjuk, hogy útközben bölcsebbé váltunk, és egy kicsit jobbá tettük a világot. Interjú.
Dragomán György: Nemcsak főzni kell megtanulni, de enni is tudni kell
Az irodalmat kedvelők regényeiről ismerik, a haspókok és az ínyencek kíváncsiságát pedig receptjeivel kelti fel. Akadnak olyan könyvmolyok is, akik haspókok, és olyan ínyencek is, akik nem bánják, ha két recept között megbújik egy novella vagy regényrészlet. Természetesen az evésről.
Komposztálás a tízemeletesek árnyékában
Panelházak árnyékában bújik meg Zugló első közösségi kertje, a 10 éve működő Zsálya Kert. Városlakók is megtapasztalhatják itt a kertészkedés élményét – mi pedig megtanulhatunk komposztálni a Petőfi Akadémia videójából.
A sebész az agyával operál
Lovagolni és lantozni a reneszánsz korban, jazzt hallgatni a húszas évek Amerikájában, vagy Kelet-Közép-Európa hatvanas éveinek realizmusába belekóstolni: ezeket próbálná ki a szívsebész.
József Attilának még a neve is titok
Ha az Isten a „legyen” szó kimondásával teremtette a világot, akkor a nyelv előbb létezett, mint a teremtés. És ha József Attila az origo, ami körül a kortárs költészet a mai napig toporog, akkor József Attila neve egyfajta LOGOSZ. Nem „csak áruvédjegy”.
Ez nem az a munkahely, ahol kapkodni kell
Ha radioaktív hulladékra gondolunk, a filmekből ismert, a sugárveszély jelével ellátott hordó juthat eszünkbe, melyből zöld folyadék szivárog. A valóságban mindent szilárd formában, hordókban tárolnak, melyeket a föld mélyén, egy hatalmas gránittömb közepén lévő betonkomplexumban helyeznek el.
Csak egyetlenegyet csináljatok: szívből játsszatok!
Az Európai Labdarúgó-szövetségnél figyelnek az ipolytarnóci egyetemi tanár, Sisa Tibor tudására is.
Élhetünk ötszáz évig?
Az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője, Vellai Tibor és kutatócsoportja kísérleti úton bizonyította, hogy az öregedés kulcsa az ugráló génekben rejlik. És úgy tűnik, a mozgó genetikai elemek blokkolásával az élőlények élettartama is növelhető. De mennyire science fiction az elképzelés? Halhatatlanná válhatunk? És mi motivál egy olyan tudóst, aki ezzel a témakörrel dolgozik? Erről kérdeztük az ELTE TTK genetikusát.
Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor, magyaroknak rajzfilmsláger
Miu-mi újság? – tehetjük fel a kérdést a Macskafogó híres Cicadalának nyitó mondatával. Az az újság, hogy 2024 a magyar animáció éve. De a magyar rajzfilmek főcímzenéit is ünnepelhetjük, már csak azért is, mert annak idején nem kerültek fel a slágerlistákra, sőt nem is tekintettek rájuk önálló dalokként. Mi azonban most a tíz legjobb magyar rajzfilmdal listájával rehabilitáljuk őket.
Világnyelv a lovári, és mindenütt értik a cigányok a muszáj szót
A cigány kultúra folyamatosan változó, élő szövet. Nem gyűjtjük az autentikus dalokat, mert együtt élünk velük, így mi is gyűjthetőek vagyunk – mondta Lakatos Mónika Kossuth- és WOMEX-életműdíjas roma énekesnő.
Halhatatlan íróportrék a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Mitől válik ikonikussá egy íróról vagy költőről készült fénykép? Mit kell tudnia hozzá a fotósnak, mit érint meg a közönségben, és mi garantálja, hogy csakugyan hű képet közvetít-e az alkotóról? A Petőfi Irodalmi Múzeum A halandóság törékeny arcai című kiállítása révén tisztábban láthatunk ez ügyben.
Egy szó mint száz – Skippel, stalkol, ghostingol, spoilerez
Bár a mai nyelvművelőknek kétségkívül feladata az idegenszó-használat visszaszorítása, a külföldről érkező szavak nem jelentenek égbekiáltó problémát.
„Táncra ítélem magamat” – fotókiállítás Foltin Jolán emlékére
A Fonóban Táncra ítélem magamat címmel, Korniss Péter, Eifert János, Kádár Kata és Rácz Gabriella fotóiból összeállított kiállítással emlékeznek Foltin Jolánra, a magyar néptánc emblematikus alkotójára, aki idén lenne nyolcvanéves.