Keresés
Geofizikusból népzenész – Hamar Dániel 75
A Kossuth-díjas Muzsikás együttes bőgőse, szóvivője, leginkább földközeli tagja a kezdetektől három sávon éli az életét: család, népzene és tudományos élet.
Agárdy Gábor nemcsak sokarcú karakterszínész volt, de ikonfestőként és ötvösként is jeleskedett
Húsz éve, 2006. január 19-én halt meg Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, aki egyformán otthonosan mozgott minden műfajban, a prózától a zenés darabokig, a drámától a komédiáig és a kabaréig.
Hírmozaik – január 18.
Életmentő koncertek, az online világ veszélyei, a magyarok megtanulták, hogy a túlélés az újrakezdésből fakad.
Január 7-én történt
Ma ünnepli negyvenkilencedik születésnapját Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő, aki a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése óta a Katona József Színház tagja, de mellette több alternatív színházban – például a Krétakörben, a Kolibriben és a TÁP Színházban – kipróbálta magát. A balett-táncosként is ismert színésznő főiskolás éveitől szerepel filmekben, olyan emlékezetes alkotásokban láthattuk, mint A szezon, A nyomozó, a Seveled, a 9 és 1/2 randi, a Taxidermia és az Állítsátok meg Terézanyut!.
December 30-án történt
„Ha a színész igazán felfedezi, hogy a szerep-ember is benne lakozik, az olyan csoda boldogság, hogy reszketve várja újra meg újra az esti előadást. Minden jól eltalált szerep létfenntartó-tudathasadás! S ez a valódi színészt boldogsággal tölti el. Csak a technikát lehet megtanulni” – állította az 1985. december 30-án elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Márkus László.
Ez a kiállítás rákérdez: tudnánk radikálisan másképp élni?
Újratanulhatjuk a csodát? Képesek vagyunk túllépni a saját történetünkön, meghaladni a berögződéseinket, elengedni a ragaszkodásainkat? A HAB legújabb kiállítása a Sorsfordulat.
Október 16-án történt
„Az emlékezés akár az álom: átkölti a dolgokat, fölnagyítja, kiszínezi, eltorzítja életünk eseményeit, vagy tündéri széppé varázsolja őket. Föltámasztja a holtakat, megöli az élőket, agyunknak valamely rejtélyes rekeszéből elővarázsol elfelejtett arcokat, érzéseket. Hangokat hallunk: zenét, dallamot, szavakat, soha el nem mondott vallomásokat, és sokszor feledteti velünk azt, ami valóban megtörtént” – fogalmazta az 1981. október 16-án elhunyt József Attila-díjas költő, író, Várnai Zseni.
Tompa Mihály a legsötétebb időkben vált a nemzet vigasztalójává
A „gömöri remete”, a lant és a biblia mestere, nehéz sorból emelkedett a legnagyobbak közé: élete és munkássága elválaszthatatlanul összeforrt a nemzet sorsával.
Augusztus 21-én történt
„Születési hiba következménye az adottság, hogy valaki átjön a színpadon. Nem tudom jól elmagyarázni, de ezt az égvilágon semmi sem képes pótolni annál, aki nem rendelkezik ezzel a hibával” – fogalmazta az 1908. augusztus 21-én született Kossuth-díjas színész, Feleki Kamill, aki többek között a Csodacsatár, a Gerolsteini kaland és az Uramisten című filmekben alakított emlékezeteset.
Augusztus 14-én történt
„A színész gyönyörűen, tökéletesen csiszol önmagában egy-egy szerepet. Nagy erőfeszítés kell hozzá. Olyan a színész munkája, mint a gyémántköszörűsé. Az idegen embert – a szerepet –, a gyémántot csak gyémánttal lehet formára köszörülni. Szíveket csak szívvel. S a Nagy Szerep az, amelyben a színész gyémántköszörűsnek érzi magát” – fogalmazta az 1959. augusztus 14-én elhunyt Jávor Pál, az 1930–40-es évek legnagyobb magyar filmcsillaga.
Ridley Scott állva tapsolva ünnepelte Piroch Gábort
Piroch Gáborral beszélgetni olyan élmény, mint egy pompás útvesztőben bolyongani. Több mint negyven éve kaszkadőr, és Arnold Schwarzenegger barátja nyilvánosan gratulált életműdíjához.
Az áldás, amely az újrakezdéshez kell
A Magyar Arany, Ezüst és Bronz érdemkeresztek átadása a Pesti Vigadóban, augusztus 19-én délután néptáncos fiatalok fellépésével, Boros Misi zongorajátékával, majd szívhez szóló népdalokkal olyan esemény volt, amely már megelőlegezte 20-át, a nemzeti ünnepet: egyszerre emelkedett és oldott hangulatú, nevetésben sem szegény.
A könyvek, amik vagyok: Müller Péter
Müller Péter mesél a hozzá legközelebb álló alkotókról és a műveik rá gyakorolt hatásáról.
Isten éltesse a Lánchidat!
„Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, nézd meg a vén folyót, megvan-e még” – énekli Cseh Tamás a Lánchíd című dalában, mintegy leltárt készítve, mi maradt meg, és mi veszett el.
Az első magyar Oscar-díjas játékfilm egyben történelmi tabló és erkölcsi parabola
Mindig van valaki, aki elsőként lépi át a határokat, és ezzel történelmet ír. Ezúttal az első magyar Oscar-díjas film, a Mephisto kerül górcső alá – az a mestermű, amellyel Szabó István a magyar filmművészetet felhelyezte a nemzetközi térképre.
A muzeológusi pályát leginkább a nyomozómunkához lehet hasonlítani
Az adattárban dolgozó muzeológusok munkája nem tér el más muzeológusoktól: gyűjtenek, feldolgoznak és publikálnak, miközben bekapcsolódnak a múzeum kiállítási projektjeibe és rendezvényeibe.
Minden írástudó kínai 17 Petőfi-verset tud kívülről
Új Nemzeti alaptantervet kellene készíteni, mert a jelenlegi arra emlékeztet, mint amikor egy suszterdiplomával nem rendelkező kézműves balettcipőből akar alpinistacsizmát farigcsálni.
A zománctáblák aranykorában még táblarazzia is volt
A zománcozott reklámtáblákban többek között az volt a jó, hogy a plakátokkal ellentétben nem mosta el őket az eső, és úgy tűnik, a történelem sem.