Keresés
A lámpásórától a felkopogtatásig: így váltunk az idő foglyaivá
Az időmérés egyidős az emberi civilizációval – már a kezdetekben felmerült az igény, hogy tudják, pontosan mennyi idő van még napnyugtáig. Mindez kikövetkeztethető a nap járásából is, de a civilizáció fejlődése szükségszerűvé tette az ennél pontosabb eszközök bevezetését.
„Szemétből” szabadalom
Törhetetlen üvegtégla, szigetelésre alkalmas üveghab, üvegkerámia – az üveg újrafelhasználásával kísérlező Deák Zsuzsa eddig ezeket találta fel. Ez utóbbiért pedig elnyerte a szakma Oscar-díjaként emlegetett EDIDA 2023 elismerést. Interjú.
„Törülj bátrabban” – Kilenc érdekesség Az ember tragédiájáról
1883. szeptember 21.: a Nemzeti Színházban bemutatják Az ember tragédiáját Paulay Ede rendezésében. 1984. szeptember 21.: a Magyar Írók Szövetsége kezdeményezésére az évfordulót a magyar dráma napjává nyilvánítják. Ez alkalomból összegyűjtöttünk néhány érdekességet Madách Imre klasszikusáról.
Politikai silányság és a pesti aszfalton termett viccek derűje
Fesztbaum Béla rendkívül élvezetes estje, a Pesti Polgár a múlt század világába repíti vissza a nézőket.
Egy telefonkönyv felolvasásával is megnevettetné a világot Hollywood köpcös sztárja, Danny DeVito
November 17-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Danny DeVito, a köpcös amerikai filmszínész, aki alig százötven centis magasságával Hollywood egyik legnagyobb sztárja, egyben egyik legbefolyásosabb producere.
Kapus helyett Jászai-díjas színész lett Sztankay István
Tíz éve, 2014. szeptember 12-én halt meg Sztankay István Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész. A színpadon többek között Rómeóként és Kálvin Jánosként, a nagy vásznon Páger Antal és Bodrogi Gyula partnereként, valamint Laurence Olivier magyar hangjaként találkozhattunk vele.
Tűzfalfestmény készült Szenes Hannáról
Elkészült Budapest legújabb szabadtéri festménye a Frankel Leó út 78. alatti társasház tűzfalán, amely a második világháború alatt mártírhalált halt költőt, Szenes Hannát ábrázolja. A projektet Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport kezdeményezte, a művet Thamó Emese terve alapján valósították meg.
Háromszor is megbukott angolból az Exodus szerzője
Száz éve, 1924. augusztus 3-án született Leon Uris amerikai író, olyan bestsellerek szerzője, mint a Mila 18 és a zsidó államalapítást elbeszélő, filmen is sikert aratott Exodus. A Paul Newman főszereplésével készült filmet több Oscar-díjra jelölték, a főcímdal el is nyerte a szobrocskát.
Speciális intézkedésekkel óvják az érsekségi denevéreket, a veszprémi várnegyed visszatérő vendégeit
Közel száz denevér érkezett április második felében a veszprémi Érseki Palota padlásterébe, ahol a nőstény egyedek és néhány hete született kölykeik a nyári hónapokat töltik. Az „érsekségi denevérek” visszatérő vendégek a közel 250 éves barokk épületben, ezért a Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának munkálatait úgy ütemezi, hogy a védett – fényre és zajra is érzékeny – állatokat ne zavarják, sőt az Érseki Palota díszkivilágítását is módosították.
Érzelmi hullámvasútra ültet a néptánc
Táncról álmodom címmel mutatja be alkotói estjét Zs. Vincze Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője. A több évtizedes művészi pályára visszatekintő est során a jelentősebb tematikus koreográfiák mellett részleteket láthat a közönség azokból az egész estés táncszínjátékokból, amelyeknek nemcsak forgatókönyvírója, de egyben koreográfusa is a friss Kossuth-díjas művész.
Május 12-én történt
12 alkalommal jelölték Oscar-díjra, ebből négyszer meg is nyerte az aranyszobrocskát Katharine Hepburn amerikai színésznő, aki 1907-ben ezen a napon született. Az elismerést Az aranytó, Az oroszlán télen, a Találd ki, ki jön vacsorára! és a Morning Glory című filmek főszerepéért kapta.
Életét adta hitéért a cigarettázó újságíróból lett szociális nővér
Boldog Salkaházi Sára szociális nővér, tanító, újságíró, a vészkorszakban az üldözöttek segítője, a nyilasuralom mártírja százhuszonöt éve, 1899. május 11-én született Kassán.
Vukos pénztárca és Kaláka a metálszínpadon
Negyven éve, 1984-ben indult a Magyar népmesék rajzfilmsorozat harmadik évada, a hetvenes években készült nagy sikerű szériák után, ami azt jelezte, hogy nem kell komolyan vennünk az „itt a vége, fuss el véle” zárlatot. A 2012-ig gyártott – 2020-ban hungarikummá nyilvánított – sorozat vizuális motívumai identitásunk részeivé váltak, akár az egykori óvodai jelünk. A sorozat főcímében látható madár pedig, mint valami vízjel, ott van a gyerekkorunk képzeletbeli emlékkönyvében.
Tarolt a magyar koprodukció a román filmdíjak gáláján
14 jelöléséből tízet váltott Gopo-díjra Tudor Giurgiu Libertate ’89 – Nagyszeben című román–magyar koprodukcióban készült filmje. A román filmszakma legnagyobb elismerését megkapta Lemhényi Réka legjobb vágó és Székely Tamás hangmérnök is.
Németül kezdte és úgy is zárta pályáját első nemzeti regényünk írója
Kétszázharminc éve, 1794. április 28-án született Jósika Miklós báró, író, akadémikus, a magyar nemzeti regény első jelentős képviselője. A Walter Scott-i mintára készült Abafi kijelölte a magyar történelmi regény későbbi útját. Jókai Mór szerint Jósika egyenesen a hazai regényírás kezdetét jelentette.
Maga is ezt mondja mindig, ugye, Mrs. Lipton?
Csengetett, Mylord?-os szállóigék egész garmadája épült már be a szótárunkba, talán nem is mindig tudjuk, hogy kitől idézünk éppen. A megtörhetetlen népszerűségű sorozathoz most interaktív enciklopédia készült, amely még a legnagyobb rajongóknak is tartogat olyan információmorzsákat, amelyektől megnyalják majd mind a tíz ujjukat.
A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről
Az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett g faktor kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között öregedési mintázatában is hasonlít az emberi g faktorhoz. Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket az emberi kogníció szerveződésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez.
Költészeti antológiát is adott ki Charles de Gaulle közeli barátja
Ötven éve, 1974. április 2-án hunyt el Georges Pompidou, a Francia Köztársaság leghosszabb ideig hivatalban levő miniszterelnöke, majd 1969 és 1974 között 19. elnöke, akinek nevét viseli Párizs legnagyobb kulturális központja.
Boldog feminista akart lenni, de túl dühös volt: öt éve hunyt el Agnès Varda
A francia új hullám talán legeredetibb hangja és egyetlen női rendezője volt, aki képtelen volt megöregedni. Agnès Varda női történeteket mesélt, amelyek mögött mindig felsejlett az örök dráma.