Keresés
Hírmozaik – július 31.
A forint születése és az Aranyvonat, Sziámi a Szigeten, keresik az NFI vezérigazgatóját – hírösszefoglalónk.
Hírmozaik – július 9.
Digitálisan vált nyilvánosan elérhetővé Hajnóczy Péter irodalmi hagyatéka, elhunyt Végső Zoltán zeneszerző, zenei szerkesztő, új helyszínnel gazdagodik a CineFest, végzős képzőművészeti egyetemisták műveit állítják ki a HAB-ban, ingyenes utcabál lesz a francia nemzeti ünnepen Budapesten – hírösszefoglalónk.
Hírmozaik – augusztus 12.
Nagyszebenben Borsos Miklós-emléknapot tartanak, a Siófoki Plázson a rock és a fesztiválhangulat hódít, Békéscsabán pedig alkotóműhelyek indulnak, repülés napja az Aeroparkban.
Augusztus 4-én történt
„Addig él az ember, ameddig vannak tervei, vágyai, reményei. Még áhít valamit, még csalódik, még kétségbeesik. És abban a pillanatban, amikor ezek már nem lesznek fontosak, akkor vége van mindennek, teljesen mindegy, hogy hány éves valaki” – fogalmazta a ma hetvenkettedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színésznő, Udvaros Dorottya, akit többek között a Nemzeti Színház, a Katona József Színház, az Új Színház és a Bárka Színház előadásaiban, illetve a Hatásvadászok, a Dögkeselyű, a Te rongyos élet és a Futni mentem című filmekben láthattunk.
Gyermekszínészként kezdte a pályát az operett és a musical nagyasszonya – Lehoczky Zsuzsa 90
Július 18-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Lehoczky Zsuzsa Kossuth-díjas operett-énekesnő, aki többek között A mosoly országa, a Csárdáskirálynő, a Bál a Savoyban, a Marica grófnő és a Mágnás Miska című operettekben, illetve a My Fair Lady című musicalben nyújtott emlékezetes alakítást.
Július 14-én történt
„A színház fura műfaj, itt nincsenek független vagy állandó értékek: mindig másokkal együtt érvényes az, amit én éppen csinálok. Nélkülük nem megy. Örökösen változó, kiszámíthatatlan, mindig van benne izgalom. Attól még, hogy én ma jó voltam a színpadon, nem jelenti azt, hogy holnap is az leszek... az is csak pillanatokra érvényes, ha azt érzem, igazán remekül összejött egy-egy előadás, a többiekkel és a közönséggel is működött a láthatatlan kémia” – fogalmazta a ma negyvenedik születésnapját ünneplő Junior Prima díjas színésznő, Lovas Rozi.
Az elektronikus hangszerek atyja szükség esetén lehallgatókészülékeket is készített
Százharminc éve, 1896. augusztus 27-én (más források szerint 28-án) született Szentpéterváron a kalandos életű Leon Theremin szovjet-orosz fizikus, az első teljesen elektronikus hangszer, a teremin megalkotója.
Ráday Mihály fotói bizonyítják, hogy folyamatosan lopják a lándzsát a városvédő Pallasz Athéné kezéből
Csaknem pontosan öt éve, 2021. július 16-án hunyt el Ráday Mihály városvédő, televíziós és művészettörténész, aki évtizedeken át óvta és dokumentálta Budapest épített örökségét. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye által elindított Nem fekete-fehér című online tematikus oldalon mindenki számára hozzáférhetővé vált az értékőrző operatőr budapesti fotóhagyatéka.
Püspöksége idején szinte mindvégig fogoly volt a 130 éve született Márton Áron
Százharminc éve, 1896. augusztus 28-án született Márton Áron, Erdély római katolikus püspöke, a kisebbségi jogok és a vallásszabadság kérlelhetetlen szószólója, aki következetesen kiállt minden diktatúra ellen.
Augusztus 17-én történt
„A szinkronizálás a szakmám része. Amikor a mesterséget tanultam, a szinkron a szakmának egy kicsiny ágazata volt, de ezt is meg kellett tanulnunk. Az életünk, a rajongásunk mindig is a színház iránt volt meg igazán, és azt hiszem, ez így is marad” – fogalmazta egy interjúban a ma nyolcvannegyedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színész, Ujréti László, Terence Hill állandó magyar hangja, akit a Miskolci Nemzeti Színház és a József Attila Színház előadásaiban, illetve a Régi idők mozija és a Valami madarak című filmekben láthattunk.
Augusztus 11-én történt
„A tehetség, s még a szorgalom is nem több, mint egy zseton, amivel játszani megyünk. Ha szerencsénk van jókor lenni jó helyen, akkor nyerünk” – fogalmazta az 1933. augusztus 11-én született – és 2026-ban elhunyt – Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. Vásáry Tamás 1953-ban szerzett zongoraművészi diplomát, majd az 1956-os forradalom után elhagyta Magyarországot, ahová 1993-ban tért vissza. A hetvenes évektől egyre fontosabb szerepet kapott életében a karmesterség, pályája során több mint száz zenekart dirigált.
Augusztus 5-én történt
„Boldogság, hogy a művészek, akiket elhívunk a műsorainkba és parodizáljuk őket, nagy örömmel jönnek hozzánk. Mi a klasszikus kabaré korszakában kerültünk a pályára, és szeretnénk egy kicsit ebből megőrizni, ezért sem mentünk el a ma már divatosabbnak tűnő stand-up irányába, bár ez is része lett önálló estjeinknek” – fogalmazta a Karinthy-gyűrű átvétele alkalmával a ma negyvenhetedik születésnapját ünneplő humorista, előadóművész, producer Nacsa Olivér, aki Bagi Ivánnal legalább háromszáz közös show-műsort készített az elmúlt évtizedekben.
Irodalmi Szigliget
Egy nap, amikor a magyar irodalom ikonikus helye új találkozások otthonává válik. Egy hely, amely generációk óta inspirál alkotókat, és ahol múlt és jelen, meghatározó életművek és új hangok találkoznak. Könyvek, zene, színművészet és képzőművészet kapcsolódik össze a Balaton egyik leginspirálóbb helyszínén.
Augusztus 3-án történt
„Hedonista oroszlán vagyok: szeretek élni, mulatni, táncolni, és a munkafolyamat során a végtelenségig lehet nyúzni. Amikor már mindenki kidőlt, én egyet még tudok rántani a nadrágszíjon” – fogalmazta egy interjúban a ma ötvennegyedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, musicalénekesnő, Janza Kata, akit többek között a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Budapesti Operettszínház előadásaiban, a Casting minden és az Örök hűség című filmekben, illetve a Kisváros, a Barátok közt és a Mi kis falunk című tévésorozatokban láthattunk.
Július 31-én történt
„Az elégedettség számomra pejoratív tartalmat hordoz. Az ember élete folytonos gondolkodás, amelynek intenzitása változó. Minél nagyobb eredményeket ér el valaki, annál jobban kell vigyáznia, odafigyelnie. Az elégedettségnek rendkívül sok buktatója és útvesztője van, ráadásul hamis önképet ad” – fogalmazta a 2015. július 31-én elhunyt Kossuth-díjas színművész, Sinkó László, akit többek között a Nemzeti Színház, az Új Színház és a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Férfiakt, Az új földesúr és az Elveszett illúziók című filmekben láthattunk.
Július 21-én történt
„A katarzis mindenkiben benne lakozik, csak elő kell hívni. Szerintem nincs olyan elvetemült ember, aki semmin nem tud meghatódni, akit semmi nem tud megérinteni. Legalábbis én még nem találkoztam ilyen emberrel. Abban hiszek, hogy mindannyian valami jóra születtünk, ott van bennünk a lehetősége. Ha ebben nem hinnék, akkor soha nem fogtam volna kamerát a kezembe” – mondta az 1955. július 21-én született – és 2026-ban elhunyt – Kossuth-díjas filmrendező, Tarr Béla, a Családi tűzfészek, a Kárhozat, a Sátántangó, A londoni férfi és A torinói ló alkotója.
A dobverőtől az arany karmesteri pálcáig – Medveczky Ádám 85
Július 15-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Medveczky Ádám Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, aki pályafutása során több mint nyolcvan operát és balettet vezényelt, valamint a szimfonikus zeneirodalom jelentős részét is dirigálta.
Szeptember 3-án történt
2012. szeptember 3-án hunyt el Foky Ottó Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas animációsfilm-rendező, tervező-grafikus, a tárgyanimáció műfajának egyik hazai megteremtője. Legismertebb alkotásai közé tartozik a Makk Marci, a Varjúdombi mesék, A legkisebb ugrifüles, a Mirr-Murr, a kandúr, valamint a Misi mókus kalandjai, amelyek generációk gyermekkorának meghatározó meséi lettek. Reklámfilmek és televíziós produkciók készítésében is részt vett, többek között a Magyar Televízió legnépszerűbb TV Maci figurájának megtervezése is nevéhez fűződik.
Augusztus 27-én történt
„Mindnyájunknak annyi portréja van, ahány ismerőse. Ha tetszik, ha nem: képünk kirajzolódik embertársaink tudatában. Jogunk van egyet magunknak is odatennünk ezek mellé” – fogalmazta az 1918. augusztus 27-én született – és 2011-ben elhunyt – Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, irodalomtörténész, Mészöly Dezső, a Villon árnyékában, az Önarckép retus nélkül, az Örökbefogadott versek és az Esszék és asszók című kötetek szerzője, aki a Magyar Televízió Lyukasóra című irodalmi műsora szerkesztő-műsorvezetőjeként vált széles körben ismertté.
Augusztus 26-án történt
1957. augusztus 26-án született – és 2020-ban hunyt el – Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész. Szentandrássy István állami gondozásban nőtt fel, pályája kezdetén verseket és drámákat írt, majd a képzőművészet felé fordult, Péli Tamástól tanult festeni. Művészetének középpontjában a roma kultúra, hitvilág, történelem és identitás állt, amelyeket egyebek mellett bibliai motívumokkal kapcsolt össze. Festményeit erőteljes expresszivitás, plasztikus formák, szimbolikus alakzatok és drámai, gyakran sötét, barnás tónusú színvilág jellemzi.