Keresés
Mit kezdjünk ma a boglári kápolnatárlatokkal?
A balatonfüredi Vaszary Galériában Boglár itt és most címmel látható kiállítás a boglári kápolnaműterem 1970 és 1973 közötti működését tárgyalja, miközben felteszi a kérdést: hogyan értelmezzük a 20. századi magyar művészettörténet kulcsjelentőségű helyszínét és az ott zajló eseményeket a mában.
Június 20-án történt
Dargay Attila rajzfilmsorozatai 1960–61-ben az Arthur, az angyallal kezdődtek, a Nepp Józseffel és Jankovics Marcell-lel készített számtalan Gusztáv-epizód rendezőjeként a maga munkáját a főhős körül lábatlankodó valamilyen kis állattal tette felismerhetővé. A magyar rajzfilm történetének emblematikus, időtálló darabjai, filmek és sorozatok fűződnek nevéhez, melyeket kortól függetlenül jó újra és újra elővenni.
Hetvennél több előadó kap egymillió forintnál többet a dalaiért
Az Előadó-művészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) feldolgozta több mint 160 millió tavaly Magyarországon elhangzott zeneszám adatait, és ezzel lezárta az idei jogdíjfelosztást, amely kiterjed a rádiós, televíziós sugárzási jogdíjakra, a háttérzenei jogdíjakra, a külföldi jogkezelőktől beszedett díjakra, valamint a meghosszabbított védelmi idejű hangfelvételek előadóit illető kiegészítő díjazásra. Eredménye: több mint 1,5 milliárd forint jogdíj kilencvenezernél több magyar és külföldi zenész számára.
Szeptember 25-én történt
1931-ben ezen a napon mutatták be az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt Budapesten, a Royal Apollo moziban. Lázár Lajos rendező alkotásában a női főszerepet a 17 éves Rédey Nelly játszotta, aki korábban ismeretlennek számított a filmes világban. A férfi főszereplő a következő évtizedek férfiideálja, Jávor Pál volt.
Háy János és Jón Kalman Stefánsson is Nők Lapja irodalmi díjas
Október 30-án harmadik alkalommal adták át a Nők Lapja Irodalmi Díjat. A legjobb kortárs magyar és külföldi regény mellett a legjobb gyermek-, ifjúsági és young adult könyvet jutalmazták, valamint átadták a közönségdíjat. Idén először a Nők Lapja különdíjasaként egy elsőkönyves női szerzőt is elismertek.
Patinás üvegkülönlegességek új tulajdonost keresnek
A díszüvegek világát eddig még alig érte el a műkereskedelem, pedig e művészeti ágnak is legendás története van Muránótól a Tiffanyn át a kortárs üvegekig. A Régiségkereskedés.hu most induló online árverésén ezúttal osztrák, francia és olasz nagymesterek munkái mellett magyar alkotás is szerepel.
Hatmilliárd forintos keretösszeggel indul a Research Grant Hungary program
Hatmilliárd forintos keretösszeggel indítja el a kormány a Research Grant Hungary programot, amely ösztönzi a nemzetközi tudományos élmezőnybe tartozó külföldi és külföldön dolgozó magyar kutatókat, hogy projektjeiket Magyarországon valósítsák meg – erről Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter beszélt a HUN-REN Hazahívó és Külföldi Kutatókat Toborzó Programjának friss eredményeit bemutató pénteki budapesti sajtótájékoztatón.
„Ha valami mégis reményt keltő, az éppen a természet megújulási képessége”
Képes-e a Balaton regenerálódni? Mit tehetünk azért, hogy élhető világot hagyjunk gyermekeinkre? Mit érdemes manapság tanulni? Ezekről is beszélt Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora a Magyar Kultúra magazinnak.
Díjnyertes kortárs filmek a 21. Olasz Filmfesztiválon
A Budapesti Olasz Kultúrintézet és a Cinecittà közös rendezvényén, a MittelCinemaFesten november 4–12. között a Puskin és a Tabán Moziban 12 kortárs olasz filmet nézhet meg a hazai közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Kiemelkedő életművek soha nem válhatnak lerágott csonttá
A legszebb magyar költőbarátságot sokan és sokféleképpen feldolgozták már. Friss kísérlet a Barátomhoz című koncertszínházi előadás, amely a levelezésük bemutatásával ragadja meg Petőfi és Arany viszonyát. Az előadásról megálmodójával, a népzenész Liber Endrével beszélgettünk.
A könyv, amely megszólít
„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható” – írja Kosztolányi Dezső. Az olvasás messzire repít, ahogyan a Petőfi Kulturális Ügynökség videósorozat-kampánya is, amelyben huszonhat héten keresztül mesélnek népszerű zenészek és alkotók az olvasáshoz és a könyvekhez való kapcsolódásukról.
Tradíció, innováció és szabadság a Bartók-konziban
Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium, közismert nevén a Bartók-konzi, amelynek igazgatóját, dr. Benkő Szabolcsot kérdeztük a kezdeményezés hátteréről, céljáról és az intézményi innovációról.
Rengeteg szén-dioxidot tudnának megkötni a visszavadulni hagyott mátrai erdők
Magyar kutatók is részt vettek annak az egyedülálló, összeurópai tanulmánynak az elkészítésében, ami kimutatta, hogy Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha hagynánk azokat visszavadulni. Ezzel – elméletben – az európai személyautók CO2-kibocsátásának jelentős részét semmissé lehetne tenni.
Július 14-én történt
1918-ban ezen a napon született Ingmar Bergman svéd rendező és forgatókönyvíró; ma ünnepli 85. születésnapját Tommy Vig magyar jazzdobos, vibrafonos, zeneszerző, producer, zenei rendező és karmester (képünkön); 1995-ben pedig ezen a napon nevezték el a tömörített zenei tartalmakat egységesen mp3-nak.
Nemzetközi zenei fesztiválon járt a WMMD delegációja
A tavalyi siker után ismét hat magyar előadó vehetett részt a WM Music Distribution jóvoltából május 15. és 18. között a The Great Escape fesztiválon.
Október 8-án történt
Ma van a dalszerzők napja Magyarországon. 2018-ban hívták életre azzal a céllal, hogy felhívják a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött dolgozó dalszerzőkre, alkotókra. Azért esett a választás erre a napra, mert 1965-ben a Bosch klubban ekkor játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockszámot, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát az Illés-együttes adta elő.
A szabadság nem elvont fogalom
1956. október 23-án nemcsak a zászlóból vágták ki a kommunista diktatúra motívumait, de az életünkből is. A lyukon keresztül nézhettünk a szabad világra.
Hét karácsonyi klasszikus kicsiknek és nagyoknak
A MeseCentrum szerzői a magyar nyelven megjelent adventi-karácsonyi kiadványokból olyan válogatást adtak közre, melyben az elmúlt években, évtizedekben megjelent legszebb ünnepi történetek sorakoznak. Könyvek, színdarabok, novellák és versek: mesék a MeseCentrum ünnepi válogatottjában.
Augusztus 7-én történt
„Most csak melléd fekszem és nézlek, / de nem szememmel, nézlek a számmal, / nézlek bőrömmel, kezemmel, / nézlek kigyúló szempillámmal.” Az idézet az 1940-ben ezen a napon született Bella István Kossuth- és József Attila-díjas költőtől származik. 2008 óta minden évben a magyar kultúra napján adják át a róla elnevezett díjat, amelyet a nemzeti irodalom hagyományaihoz kötődő verselőknek ítélnek oda.
Demjén Ferenc dalaiból készül zenés romantikus film
A Hogyan tudnék élni nélküled? című musical egy kalandos balatoni nyár történetét meséli el, amely örökre megváltoztatja egy fiatal szerelmespár életét. A Demjén Ferenc slágereire felfűzött történet forgatókönyvét Kormos Anett Goda Krisztinával írta, a film rendezője Orosz Dénes.