A bevásárlóközpontokban biztosan nem kapunk igazi kovászos kenyeret
Az ok egyszerű: a nagyipari méretekre lehetetlen adaptálni azt az időigényes folyamatot, amelynek a vége a kívül ropogós, belül foszlós kenyér. Otthon viszont érdemes kivárni!
A kovász az ősidők óta velünk van, mégis egy pandémia kellett hozzá, hogy újra felfedezzük magunknak. Bár a kovász mindig változott – évszaktól, lisztminőségtől és a háziasszony kezétől függően –, elég hozzá három összetevő: víz, liszt és egy nagy adag gondoskodás.
A legújabb tanulmányok eredményei is igazolják az ősi tanításokat: a kovászos kenyér kedvezőbb az emberi test számára, mint az élesztős kenyér fogyasztása. A kovászos kenyerek a hosszú érési idő alatt lebontják a szénhidrátokat, így az ilyen kenyér vagy pékáru nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. A kovász és a „jó” baktériumok előemésztik a glutént (fehérjét) a kenyérben, így azoknak, akik emésztési problémákkal küzdenek, könnyebb megemészteni a kovásszal készült pékárukat.
A Petőfi Akadémia epizódjából kiderül, régen miért nem etették a kovászt, mit jelent a csapkodásos módszer, és az is, hogy meddig kell dagasztani a tésztát. A Petőfi Akadémia további epizódjai ide kattintva érhetők el.
