Január 9-én kezdődtek meg a március elején bemutatandó A vége című darab próbái. Bartis Attila nagyregényét a Radnóti felkérésére Mikó Csaba alkalmazta színpadra. Az ősbemutatót Nagy Péter István rendezi László Zsolttal, Porogi Ádámmal és Katona Péter Dániel egyetemi hallgatóval a főszerepben. A mű egy fotográfus, Szabad András szerelmeinek, családjának, karrierjének, és ezeken keresztül a huszadik századnak összegzésére, feldolgozására vagy éppen lezárására váró, viharos története, amely Schnábel Zita világítástechnikára építő látványtervével (Wurk Ikona LED-designer közreműködésével), Pattantyus Dóra jelmezeivel, valamint Dargay Marcell és Csizmás András zenéjével kel életre a Nagymező utcai színházban.
Január 22-én, a magyar kultúra napján a Kályha Kati után Szóval címmel beszélgetést tartanak, amelyen a címszereplő, Kováts Adél mellett a rendező, Rusznyák Gábor, valamint a szerző, Szálinger Balázs és Visky András erdélyi magyar író lesz jelen. A beszélgetés moderátora Csunderlik Péter történész.
A Kályha Kati 20. századi magyar Kurázsi mama-parafrázis, amely alaphelyzetében, karaktereiben és a főbb dramaturgiai pontokon juttatja eszünkbe Brecht 1941-ben írt művét. Kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható.
Az Antigoné-előadások előtt Karsai György irodalom- és színháztörténész beavatóval várja a közönséget, az előadásokat követően pedig a színészek közreműködésével tart közönségtalálkozót. A téma a dráma cselekményének előzménye, Szophoklész írói munkássága, valamint a szereplők közötti viszonyrendszer. Az előadások utáni rendhagyó irodalomórára január 18-án (a vendég: Kováts Adél), 19-én (a vendég: Sodró Eliza), valamint február 13-án kerül sor.
Február 8-án a Futótűz című darabot angol nyelvű felirattal tekintheti meg a közönség, a 15-i Egy csepp mézt pedig jelnyelvi tolmács kíséri. Ugyanebben a hónapban 25. alkalommal játssza Bálint András Szerb Antal Száz verse című önálló estjét.
A téli hónapokban több játszóhely is bezárni kényszerült a megemelkedett rezsiköltségek miatt, ez történt a Szkéné Színházzal is. Két produkcióját fogadta be a Radnóti, február 3-án Háy János Elem című darabját tűzik műsorra Kerekes Évával és Mucsi Zoltánnal a főszerepben, Bérczes László rendezésében. 5-én pedig Székely János Caligula helytartója című drámája kerül bemutatásra, Nagypál Gáborral a címszerepben, Szikszai Rémusz rendezésében.
November óta repertoárszerűen látható a Radnótiban a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Lázadni veletek akartam című produkciója. Legközelebb február 4-én tekintheti meg a közönség az érettségi előtt álló fiúk lázadását a Ceaușescu-rendszer ellen.
Gyerekkori emlékekről, kihagyott osztálytalálkozókról, nagy színházi gondolkodókról, rátaláló szerepekről, elvágyódásról, a színészet terápiás hatásáról és a komfortzóna kifejezés bizonytalan jelentéséről beszélgettünk László Csaba a marosvásárhelyi színművésszel, akit az előadásban láthat a közönség. Az előadásról pedig Seres Gerda írt kritikát.
Ugyanígy minden hónapban műsorra tűzik a Keres Emil Próbateremben Annie Baker kortárs amerikai író Körtükör című darabját a KV Társulat előadásában.
Februárban Grecsó Krisztián Lányos apa című könyvének bemutatója lesz a Radnóti Színházban 21-én és 22-én A beszélgetést Szabó T. Anna moderálja, közreműködik Porogi Ádám és Rozs Tamás.
A Közelebb a Radnótihoz – A visszatérés napja címen meghirdetett programsorozaton színházbejárásra is volt mód. Beszámolónk az őszi kulisszajárásról itt olvasható.
Nyitókép: Bálint András a Száz vers című előadásban. Fotó: Dömölky Dániel
