(MTI) - Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió Tanácsa ítéli oda egy évnyi időtartamra. A kezdeményezés 1983-ban Európa kulturális városa néven indult, Melina Mercouri színésznő, akkori görög kulturális miniszter javaslatára, az első kulturális főváros Athén volt 1985-ben. 1999 óta a program Európa Kulturális Fővárosa (EKF) néven folytatódik. 2009-től évente két település, egy az Európai Unió régi, egy pedig új tagállamából együtt nyeri el a címet, s lehetőség van egy harmadik - unión kívüli ország - egy városának bekapcsolódására is. 2010-ben Essen és Isztambul mellett Pécs nyerte el a megtisztelő címet. A Sajtóadatbank összeállítása Pécs Európa kulturális fővárosává válásának fontosabb állomásairól:
2004. október 7. - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot írt ki az EKF cím elnyerésére, amelyre 11 város - Budapest, Pécs, Debrecen, Győr, Eger, Veszprém, Miskolc, Kaposvár, Kecskemét, Sopron és Székesfehérvár - jelentkezett.
2005. október 19. - A zsűri döntése alapján a kormány A határtalan város című pályázattal kandidáló Pécset javasolta Európa kulturális fővárosának.
2006. április 6. - Bozóki András kulturális miniszter és Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerződést írt alá Toller László pécsi polgármesterrel, amelynek értelmében a város az EKF 2010 program megvalósításához 31,14 milliárd forintos uniós és hazai forráshoz juthat, ebből a kormány támogatása 1,5 milliárd forint lesz. A kulcsprojektek között szerepelt a keleti városrész rehabilitációja - a Zsolnay Kulturális Negyed kialakításával -, egy zenei és konferenciaközpont építése, a Dél-Dunántúli Tudásközpont nevű információs központ és integrált könyvtár létrehozása, a Nagy Kiállítótér felépítése, valamint a pécsi közterek és parkok felújítása.
2006. június 8. - A politika és a Pécs EKF-program szakmai vezetése közötti állandósult konfliktus miatt lemondott tisztségéről Takáts József, a pécsi EKF menedzsmentközpont stratégiai főtanácsadója, az EKF-pályázat egyik fő alkotója.
Méhes Márton (jelenleg a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója)
2006. július 19. - A pécsi közgyűlés jóváhagyta az EKF-program fejlesztési tervének ütemezését, egyben döntött a művészeti igazgató és a beruházásokat levezénylő főépítész tisztségének létrehozásáról. Építészeti igazgatónak november 30-án Freivogel Gábort, művészeti igazgatónak december 14-én Méhes Mártont, általános igazgatónak Kiss Tibort választották meg.
2006. november 13. - Az EU kulturális minisztereinek tanácsa hivatalosan is megnevezte Európa 2010-es kulturális fővárosait: Pécset, Essent és Isztambult.
2006. november 30. - Pécs közgyűlése elfogadta az EKF-programhoz kapcsolódó kilenc napirendi pontot; döntöttek a tudásközpont és a Nagy Kiállítótér tervpályázatáról, valamint a város, a megye és az egyetem között aláírandó keretmegállapodásról.
2006. december 14. - Tasnádi Péter, Pécs polgármestere aláírta az EKF-program 9 milliárd forintos működési költségeinek finanszírozási szerződését. Az összeg 40 százalékát a központi költségvetés, fennmaradó részét a pécsi önkormányzat és támogatók teremtik elő.
2007. február 28. - Szakmai okok miatt távozott posztjáról Tarrósy István, az EKF-program szakmai vezetését ellátó Pécs 2010 Menedzsment Központ igazgatója.
2007. április 11. - Eredményt hirdettek az EKF-program első nagyprojekt-pályázatán, amelyet a pécsi konferencia- és koncertközpont terveire írtak ki.
2007. június 4. - Túlzott elfoglaltságára hivatkozva felmentését kérte Kiss Tibor, az EKF program általános igazgatója, utódjául a pécsi közgyűlés 7-én Mészáros Andrást választotta meg. A közgyűlés felmentette Freivogel Gábort, a program építész igazgatóját is. Igazgatói teendőit a július 20-án megalakult Építészeti Konzultációs Testület vette át.
2007. július 26. - A kormányzati kiemelt fejlesztések közé bekerültek a Pécs EKF-program nagyprojektjei - a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, a Zsolnay Kulturális Negyed, a pécsi közterek és parkok újjáélesztése és a Nagy Kiállítótér.
2007. november 21. - Mészáros András, a program főigazgatója, Tasnádi Péter polgármester, Méhes Márton művészeti igazgató és Merza Péter fejlesztési igazgató Brüsszelben beszámolt az Európai Bizottság monitoring bizottsága előtt az EKF-programra való felkészülés állásáról.
2007. november 23. - Méhes Márton művészeti igazgató - a döntési jogkörök megváltozására hivatkozva - benyújtotta lemondását.
2008. február 13. - Konzorciumi megállapodást kötött a pécsi és a baranyai önkormányzat, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pécs 2010 Menedzsment Központ a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont megvalósítására.
2008. február 15. - Megalakult a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program művészeti tanácsa, amely március 1-jén kezdte meg munkáját. A testület által kidolgozott programtervet május 5-én adták át.
2008. március 26. - Lemondott Czakó Zsolt grafikus, a pécsi EKF-program arculattervezője; döntését azzal indokolta, hogy az utóbbi tíz hónapban környezetében fejetlenséget, kapkodást és dilettantizmust tapasztalt.
2008. április 16. - Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága, az Európai Unió tagállamainak budapesti nagyköveteivel közösen, Pécsre kihelyezett ülésén tájékozódott az EKF-program előkészületeiről.
2008. május 20., június 20. - Elkészültek a pécsi konferencia- és koncertközpont, a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Közterek és parkok újjáélesztése projekt - Tettye városrészre vonatkozó - engedélyezési tervei.
2008. augusztus 11. - Az Állami Számvevőszék közzétette elemző jelentését a pécsi EKF-programról. A dokumentum szerint sok esetben lassú az EKF-beruházások előkészítése, a közbeszerzési eljárás kötelezettségének a beruházók 31 százalékban nem tettek eleget, a beruházások megvalósításának folyamatában a kivitelezésre kötött szerződések több mint kétharmadát módosították, a szakmai-műszaki előkészítés a beruházások 41 százalékánál nem volt megfelelő, a műszaki átadás- átvételi eljárások lezárását követően a beruházások 88 százalékánál merültek fel üzemeltetési problémák. A beruházók 94 százalékban eltértek a pályázatokban megjelölt időtervektől, 52 százalékban a műszaki tartalomtól, 82 százalékban az előirányzott költségektől (számadatok kerekítve). Mészáros András, az EKF főigazgatója kijelentette, hogy az ÁSZ jelentése korábbi (májusi) vizsgálat alapján készült, az abban megfogalmazott problémák többségét Pécs már megoldotta, s minden kulturális célú épület, intézmény átadható lesz 2010 tavaszára.
A Tudásközpont látványterve
2008. szeptember 8. - A szakmai zsűri döntése szerint a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont az Opus2010, a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont pedig a Kaptár nevet viseli az EKF-program nagyberuházásai közül.
2008. szeptember 19. - Lezárult a kulcsberuházások tervpályázati szakasza, kihirdették az utolsó, Közterek és parkok újjáélesztése projekthez tartozó pályamunkák eredményeit.
2008. október 9. - A pécsi közgyűlés felmentette a pécsi EKF főigazgatóját, Mészáros Andrást. Tasnádi Péter polgármester a lépést a vezető iránti bizalomvesztéssel, a beruházások késlekedésével, szponzorációs bevételek elmaradásával és azzal indokolta, hogy nem javult a program társadalmi megítélése. A határozat értelmében a főigazgatói poszt megszűnt, helyét ügyvezető igazgatói minőségben Ruzsa Csaba, a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. pénzügyi igazgatója vette át.
2008. október 10. - Az önkormányzat megkapta a koncertközpont építési engedélyét a közigazgatási hivataltól. Mivel egy egyébként pályázni nem szándékozó cég december 1-jén megtámadta a közbeszerzési kiírást, az önkormányzat kénytelen volt módosítani a kivitelezésre pályázókkal szemben támasztott feltételeket.
2008. december 18. - A beruházók és a támogatók képviselői aláírták a három nagyprojekt finanszírozásról szóló támogatási szerződéseket. (A Zsolnay Kulturális Negyed támogatásáról még nem született döntés.)
2009. január 8. - Mivel nem érkezett ajánlat a konferenciaközpont kivitelezési közbeszerzési pályázatára, a városi önkormányzat érvénytelennek nyilvánította azt; 29-én pedig a regionális könyvtár és tudásközpont kivitelezésére kiírt pályázatot érvénytelenítették, miután a beérkezett ajánlatok messze meghaladták az építkezés tervezett költségét.
2009. augusztus 25. - Lerakták a konferencia- és koncertközpont alapkövét.
2009. december 8. - Páva Zsolt május óta hivatalban levő polgármester az Országgyűlésben beszámolt arról, hogy a tudásközpont átadása 2010 nyár közepére, a Zsolnay Kulturális Negyedé júniusra, a koncert- és konferenciaközponté szeptember-októberre várható. Az érdeklődők 400 programon vehetnek részt az év folyamán. Koncz Erika, az EKF művészeti tanácsának tagja, az Oktatási és Kulturális Minisztérium titkárságvezetője elmondta, hogy a koncert- és konferenciaközpont lesz az első fővároson kívüli intézmény, amely nemzeti kulturális intézményként funkcionál majd.
2010. január 7. - A 2009-es európai kulturális főváros, az ausztriai Linz - egy Magyarországot formázó linzertorta - kíséretében átadta a stafétabotot a 2010-es kulturális fővárosnak, Pécsnek.
