Nádasdy Ádám és Horváth Viktor a nagy fordítók tévedéseit vették sorra: voltak ezek között tárgyi tévesztések és hibás stratégiák is.
Adatgazdag, mégis rendkívül szórakoztató versfordítói műhelyt tartott Nádasdy Ádám és Horváth Viktor, amelyen néhány angol vers szoros olvasása során fejtették fel a magyar verziók hibáit. 1945 utáni, már elhunyt, jónevű fordítók, például Weöres Sándort vagy Nemes Nagy Ágnes kerültek fókuszba. Nádasdyék a gyengébb megoldásaikra vagy hibás stratégiáira mutattak rá. Különös volt látni, hogy a nagyok is tévednek, sőt: hogy olykor egy fordítás hangulata egészen eltér az eredetitől.
Yeats: When You are Old Áprily Lajos és Kardos László fordításában
| W. B. Yeats: When You are Old (részlet) | Áprily Lajos: Ha ősz leszel… (részlet) | Kardos László: Ha megöregszel (részlet) |
| When you are old and gray and full of sleep And nodding by the fire, take down this book, And slowly read, and dream of the soft look Your eyes had once, and of their shadows deep; How many loved your moments of glad grace, |
Ha ősz leszel s öregség álmosít s tűznél bóbiskolsz, vedd le könyvemet, és álmodd vissza régi szép szemed szelíd nézését s mély árnyékait. Hányan szerették játszi gráciád, |
Ha megöregszel s szürke néneként Ott bólogatsz a tűznél, könyvemet Lapozd, idézve ifju-szép szemed Mélységes árnya közt a puha fényt, S hogy szépséged s hulló mosolyodat Hányan szerették, hány hű s ál-barát, De változékony arcod bánatát S zarándok-lelked egy szerette csak. |
Nádasdy rámutatott: Yeats versének rímelése nagyon igénytelen, olyan, mint egy sláger. Ezáltal az egész vers kevéssé elemelt, a struktúra nincs túlgondolva, kifelé halad a kötött szerkezetből. A nyelvész úgy látja, hogy emiatt a vers fordításánál már nem kellett volna lekövetni a rímelést, mert sokkal nagyobb árat kell érte fizetni, mintha csak az atmoszférát vagy a jelentést próbálja meg visszaadni a fordító. Horváth ezzel szemben úgy gondolja: a struktúrát meg kell csinálni bármi áron.
Nádasdy szerint Áprily Lajos verziója sikerült jobban, de ebben is számos olyan dolgot ki tud emelni, amit másképp kellett volna csinálni. Szerinte a vers első négy szavát nagyon kell tisztelni, hiszen ez maga a cím is. Áprilynak ezt azonban nem sikerült elkapnia, hiszen a When You are Old azt jelenti, amit Kardos is írt: Ha megöregszel.
A full of sleepet nem lehet magyarul visszaadni, azonban szürke nénének fordítani nagyon kínos Horváth és Nádasdy szerint is: ez a megoldás egy rurális környezetbe viszi a verset, miközben az eredeti sokkal inkább egy polgári szalont idéz. Áprily viszont a glad grace-t játszi gráciának fordította, ami viszont magasztosabb, mint az eredeti. Az Áprily-fordítással egyébként leginkább ez a baj: Yeats mondatai egyszerűek, maguktól értetődők, míg Áprily a legtöbb esetben szintaktikailag túl messzire viszi a kifejezéseket.
Mindkét fordítás első strófájának harmadik sorában éles áthajlás (enjambement) van, ez az angol eredetiben nincs jelen, feltehetően a magyar szavak hossza miatt alakult így.
A Yeats-vers második szakaszában ötször szerepel a love, ezt egyik fordító sem vette figyelembe, Nádasdy azonban több olyan verziót is felsorol (pl. csak egy, csak egy zarándok lelkedet helyett csak egy szerette vándor lelkedet), amiben ott van a szeret szó. A nyelvész szerint erre a motívumra jobban kellett volna figyelniük a fordítóknak.
Aztán persze vannak még szavak, amelyek fordítása nem megfelelő. Például a pilgrim nem zarándok, hanem vándor, de a sorrow is mélyebb fájdalom a búbánatnál. Máskor pedig a szavak avíttsága az, amivel nem értenek egyet Horváthék: avítt az ifjú-szép és a be messze ment kifejezések is.
Kipling: The Jungle Book versbetétei Weöres Sándor fordításában
| Kipling: The Jungle Book (nyitóvers, részlet) | Weöres Sándor: A dzsungel könyve |
| Now Rann the Kite brings home the night That Mang the Bat sets free The herds are shut in byre and hut For loosed till dawn are we. This is the hour of pride and power, Talon and tush and claw. Oh, hear the call!—Good hunting all That keep the Jungle Law! ... At the hole where he went in Red-Eye called to Wrinkle-Skin Hear what little Red-Eye saith: “Nag, come up and dance with death!” |
Csil keselyűnk éjt hoz nekünk, Meng küldi, a bőregér – Tető alatt a házi dal s a mi fajtánk szerte-tér: az éj az időnk, zsákmányol erőnk, karmunk prédát kerít. Sikert neked, ha tiszteled a dzsungel törvényeit. ... Apró odvából kiles, Ráncosnak szól Rőtszemes: Gyere, táncot ropni jó, a halállal lejtsd kígyó! |
A dzsungel könyve versbetéteit Weöres fordította le elsőként, majd az újabb kiadást már Horváth Viktor megoldásaival olvashatjuk. Most a főszöveget megelőző nyitóverset, mottót elemezték, ami ugyan nyolcsorosnak látszik, azonban a páratlan sorokban van egy belső rím is, azok dupla sorok. A struktúra egy chevy chase-származék. (A forma A walesi bárdokból lehet ismerős: négy sorból áll, a páratlan sorok négyes jambusok, középen erős metszettel, esetleg belső rímmel, a páros sorok hármas jambusok).
Horváth szerint Weöres hibája, hogy mindenáron ragaszkodni akart ehhez a formához és így elvesztette a vers búbájszerű, varázslatos hangulatát. Weöres emiatt tárgyi tévedésekbe is került (a kite például nem keselyű, hanem kánya) és a vers már a második sorban elveszíti a ritmikáját, pedig azt egy plusz szótaggal meg lehetett volna szerelni. A legmegmosolyogtatóbb tévedése, amikor a The herds are shut in byre and hut (A nyájaink be vannak zárva a karámokba és istállókba) sort így fordítja: Tető alatt a házi dal.
Horváth rámutatott, hogy míg a Red-Eye és a Wrinkle-Skin egyből kijelöli a szereplőket, addig a Ráncosból és a Rőtszemesből nem fogjuk tudni beazonosítani a karaktereket. Arról nem beszélve, hogy az eredeti szövegben ők épp az életükért harcolnak, a fordításban azonban ez az ádáz küzdelem Weöres értelmezésében így hangzik: táncot ropni jó!
Sylvia Plath: The Moon and the Yew Tree Nemes Nagy Ágnes fordításában
| Sylvia Plath: The Moon and the Yew Tree (részlet) | Nemes Nagy Ágnes: A hold és a tiszafa (részlet) |
| […] The moon is no door. It is a face in its own right, White as a knuckle and terribly upset. It drags the sea after it like a dark crime; it is quiet With the O-gape of complete despair. I live here. Twice on Sunday, the bells startle the sky - Eight great tongues affirming the Resurrection At the end, they soberly bong out their names. The yew tree points up, it has a Gothic shape. The eyes lift after it and find the moon. The moon is my mother. She is not sweet like Mary. Her blue garments unloose small bats and owls. How I would like to believe in tenderness - The face of the effigy, gentled by candles, Bending, on me in particular, its mild eyes. I have fallen a long way. Clouds are flowering Blue and mystical over the face of the stars […] |
[…] A hold nem ajtó. Öntörvényű arc, Csülök-fehér és roppant izgatott. Sötét bűnként vonszolja magával a tengert; és a nyugalma Kétségbeesett Ó-tátogás. Itt élek. Vasárnaponta kétszer harangok ijesztik a mennyet - Nyolc nagy nyelv esküszi újra a feltámadást. Míg végül józanul nevüket kongatják ki mind. A tiszafa fölfelé mutat. Gótikus alkat. A szem fölmászik rajta és a holdra talál. A hold az anyám. Nem oly édes, mint Mária. Kék köntöséből kis bagoly s vakondok szalad elő. Mily szívesen bíznék a gyöngédségben én! - A képmás arca, gyertyafény-puhítva Lágy pillantással persze rám [hajol]. Régóta zuhanok. Felhők virágzanak |
Alapvetően ez egy jól sikerült fordítás, állítja Nádasdy, azonban Nemes Nagy Ágnes mégsem tudta visszaadni az eredeti kísérteties derengését. Horváth Viktor szerint ez azért is különös, mert itt már nem kötött a forma, tehát lényegében csak annyi a fordító feladata, hogy az értelmes szavak pontos jelentését megtalálja. Azonban Nemes Nagy sokszor elcsúszik ezeken: az ötödik sorban a sky-t mennynek fordítja ég helyett, a stratle megfelelője pedig nem az ijeszt, hanem a meghökkent. Az affirm nem esküszik, hanem kinyilvánít és még sorolhatnánk. Nádasdy fel is rója Nemes Nagynak, hogy mindenáron költői nyelvet akar használni a fordítás során, miközben Plath már egy dísztelen, egyszerű nyelvben komponál.
„Pedig egyébként olyan száraz ez a nő. Imádom, épp azért, mert olyan száraz és visszafogott” – teszi hozzá.
Szűz Mária kék köntöséből az eredeti versben baglyok és denevérek röppennek ki, Nemes Nagy verziójában pedig kis bagoly és vakond szalad elő. Az eredeti rémisztő, borzongató kép egy kedves erdei jelenetté tompul a fordításban. Horváth rámutatott arra is, hogy a versen végigvonuló kékség az eredetiben kísérteties derengést kölcsönöz a műnek, amit Nemes Nagy a kékülő szent képével teljesen más irányba fordít át.
Az I have fallen a long way sem régóta zuhanok. Inkább azt jelenti: messzire zuhantam. Nádasdy szerint a mystical misztikának való fordítása is roppant kínos, mert stilisztikailag teljesen kizökkent a vers sodrásából.
Louis McNeice: The British Museum reading room verse Vas István fordításában
| Louis McNeice: The British Museum reading room (részlet) | Vas István: A British Museum olvasóterme (részlet) |
| Under the hive-like domes the stooping haunted readers Go up and down the alleys, tap the cells of knowledge Honey and wax, the accumulation of years Some on commission, some for the love of learning, Some because they have nothing better to do Or because they hope these walls of books will deaden The drumming of the demon in their ears. Cranks, hacks, poverty-stricken scholars, |
Kaptárszerű kupola alatt az olvasók görnyedve, nyughatatlan járnak fel-alá a közökben és a tudás sejtjein kopognak, a viaszon, a mézen, mely évről évre nagyobb, van, aki megbízatásból, van, aki tudni szeretne, van, aki jobbat ugyse tehet, vagy reméli tán, hogy e könyvfalak elnémítják, amit a fülébe dobol a démoni dob. Hóbortosok, bértollnokok, nyomorba ragadt tudósok, |
Nádasdy szerint Vas István ott csúszott el, hogy nem értette meg az eredeti méhes hasonlatát. Az olvasók nem a tudás sejtjein kopodnak, hanem megcsapolják azokat, a méz és a wax az pedig maga az évek alatt felgyülemlett anyag, ami kifolyik ezekből a sejtekből.
Az utolsó versszakban a szerző leírja, hogy a galambok milyen szerelmi előjátékot mutatnak be, viszont párzásról szó sincs, azt már Vas István gondolta oda. Sőt a fordításban úgy szerepel, mintha mindegyik madár ezzel a násztánccal foglalatoskodna, pedig valamelyik csak napfürdőt vesz épp.
Az utolsó képben pedig valójában széles arccsontú idegen arcok szivárognak a jón oszlopok közül. A seep-et ez esetben nem lehet szemerkélnek fordítani. Nádasdy viszont kiemelte: a The guttural sorrow of the refugees sorra szép megoldás a menekültek torokhangú bánata.
Ebben a fordításban is vannak félrecsúszott szavak: a hobby nem vesszőparipa, hanem kedvtelés, a cherishing nem révedez, hanem dédelget, a The drumming of the demon nem démoni dob, hanem a démon dobolása. Horváth hangsúlyozza: ő nem írt volna olyat sem, hogy totempózna.
Milton: Elveszett Paradicsom Jánosy István fordításában
| Milton: Paradise Lost (1,20) | Jánosy István: Elveszett Paradicsom |
| …and with mighty wings outspread Dove-like satst brooding on the vast Abyss And mad'st it pregnant; (...) But I shall rise Victorious, and subdue My Vanquisher, spoild of his vanted spoile; (...) |
…s izmos szárnyadat kitárva galambként kotlottál az űr felett, s termékenyítetted… (...) …föltámadok, s talpam alá vetem legyőzőmet, ragadmányát ragadva. (...) |
Milton Elveszett Paradicsomát 1968-ban fordította Jánosy: saját korához képest meglehetősen avítt megoldásai vannak, állapította meg Horváth Viktor. Rámutatott, hogy az eredetiben milyen grandiózus kép az, hogy a Szentlélek galamb képében kitárja a szárnyait. Ehhez képest Jánosy izmos szárnya meglehetősen lehangolónak hat. Nádasdy folytatta a sort: stilárisan nem illik egy nagy eposz nyitányába olyan szót választani, hogy kotlik. Tény, hogy a brood eredeti jelentése ez, de ide jobban passzolt volna a mereng vagy a rápihen. A harmadik énekben se szép a zsákmányát zsákmányolja helyett a ragadmányát ragadja megoldás. Horváth rámutatott: a sátánt különféle elnevezésekkel illetni (Saskesely, Zűr) is tévút ez esetben.
W. H. Auden: Musée des Beaux Arts verse Jékely Zoltán fordításában
| W. H. Auden: Musée des Beaux Arts | Jékely Zoltán: Musée des Beaux Arts |
| About suffering they were never wrong, The Old Masters […] In Breughel's Icarus, for instance: how everything turns away Quite leisurely from the disaster; the ploughman may Have heard the splash, the forsaken cry, But for him it was not an important failure; the sun shone As it had to on the white legs disappearing into the green Water; and the expensive delicate ship that must have seen Something amazing, a boy falling out of the sky, had somewhere to get to and sailed calmly on. |
A szenvedés felől sosem tévedtek ők, a Régi Mesterek: […] Például Brueghel Icarusában: hogy fordul el minden, rá sem hederítve, a pusztulástól; hallhatta pedig a loccsanást az a pór, s a szörnyű kiáltást, ám a kudarc neki mit se jelentett; a Nap éppúgy izzott, amiként a fehér, zöld vízbe tünő lábszárra is egyben; s a fínom-mívű, drága hajónak is, ámbár látnia kellett holmi furát, egy ifjat lezuhanni az égből: dolga akadt valahol, s békén továbbsuhant. |
Nádasdy szerint Jékely fordításával szintén az a baj, hogy túlságosan felmagasztalja Auden versének történéseit, pedig valójában Ikarusz tragédiája úgy történik meg, hogy arra senki rá sem hederít. Az eredeti versben nincs pátosz, egy profán jelenetet látunk, amiben mindenki elfordítja a fejét. Több olyan szó is van a versben, amit kevésbé díszes szóval kellett volna fordítani a disaster például nem pusztulás, hanem baleset, a forsaken cry nem szörnyű, hanem cserbenhagyott kiáltás, az amazing pedig nem fura, hanem elképesztő. Az eredetiben a nap nem izzott, hanem csak sütött, a hajó nem suhant csak ment.
Horváth kiemelte még, hogy a fordítónak a két színt sem sikerült jól összehoznia, hiszen míg az eredetiben a fehér láb eltűnik a zöld vízben, addig a magyarban nem működik jól a két szín egymás mellé helyezése.
A beszélgetés október 9-én hangzott el.
Nyitókép: JJ Jordan/Pexels
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
