Az elmúlt év tech buzzwordjei – metaverzum, cloud, big data – közül a leginkább közszájon mozgó szava az artifical intelligence, azaz a mesterséges intelligencia (MI) volt. Valószínűleg csak azok nem találkoztak vele, akik szó szerint egy kő alatt élnek. Mindenki másnak viszont feladta a leckét: üljön fel az MI-vonatra, és villámgyorsan képezze át/fel magát, kezdjen el intenzíven szorongani miatta, vagy egyszerűen csak dugja a fejét a homokba.
Bármi is lett a döntés, az tény, hogy az MI mindannyiunk életét befolyásolja, akár akarjuk, akár nem. A gazdasági élet mellett a kultúra és a tudomány minden szegmensét érinti, így nem véletlen, hogy nálunk is feltűnően megszaporodtak a mesterséges intelligenciával foglalkozó cikkek. Amikből azért elég látványos trendek bontakoznak ki.
Most már a verset is a számítógépek írják: ennél lejjebb már semmi nincs
Bár a Netflix, a Facebook és számos másik, gyakran használt online felület algoritmusai mögött is az MI lapul, akaratlagosan talán a legtöbben a ChatGPT-vel kezdték el az ismerkedést. A nyelvi modell jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban ebből van a legtöbb. Második helyen a francia áll mintegy hárommilliárd szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban:
– fogalmazott Prószéky Gábor matematikus, nyelvész. Szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll. Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú modellek egy nyelv megmaradásának tényezőivé váljanak a közeljövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében.
Az ELTE PPK kutatása is alátámasztja a fentieket: kiderült, hogy szóismeretükben a gépek még a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőket is maguk mögé utasítják. Viszont Végh Attila költő, akit idén jelöltek a Prima Primissima díjra irodalom kategóriában, nagyon borúsnak látja a helyzetet. „És most már a verset is a számítógépek írják: ennél lejjebb már semmi nincs. A világunk tehát pusztul” – mondja.
Pedig a művészeknek is hozzá kell szokniuk, hogy az MI már nagyon itt van. Volt már Budapesten is nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeket bemutató fesztivál, nyert már magyar egyetemista MI-t bevonó divatprojekttel, és először kelt el egy humanoid robot által készített műalkotás aukción, jóval a várt érték fölött. Egyre ritkábban, de néha az ember és a mesterséges intelligencia versenyéből még az ember került ki győztesen. Az 1893 Awardson a zsűri végül kizárta az egyik jelentkező képét, amely előzetesen harmadik helyezést ért el. Hogy miért? Mert kiderült, hogy a fotót valójában ember és nem a mesterséges intelligencia alkotta meg.
Vannak persze művészek, akiknek már alapállapota az MI használata. A Cinema Mystica művészeinek tavaszi kiállítása, az AIvolution a mesterséges intelligencia és a művészet kapcsolatát helyezte fókuszba. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban a jelenleg a Szépművészetiben látható Munkácsy-kiállítás apropóján a festő ikonikus alkotását, az Ásító inast alkották újra a mesterséges intelligencia segítségével különböző művészeti stílusokban. De még ennél is nagyobb durranás volt, amikor Weiler Péter képzőművész november elején kidobta a mesterséges intelligenciával generált zenekarának az első lemezét, amire élénk vita alakult ki közte és Nagy Kriszta Tereskova között.
Már a gyakorlott muzsikusfül is egyre kevésbé tudja megkülönböztetni a mesterséges intelligencia generálta zenét az ember alkotta muzsikától
A zenészek, színészek joggal féltik műveiket, hangjukat. Amerikában elfogadták az Elvis-törvényt, amely szerint a zenészek hangja is tulajdonjogi védelmet kap. De ez még karcsúnak tűnik, így nem csoda, hogy mintegy kétszáz művész, köztük Billie Eilish, Katy Perry és Zayn Malik nyílt levelet tett közzé, amelyben az ellen tiltakoznak, hogy a mesterséges intelligenciát használva visszaélnek hivatásos alkotók hangjával. Hasonlóan rettegnek és perelnek a világ legnagyobb zenei kiadói is az MI térnyerése miatt, de Scarlett Johansson is jogi lépéseket tett, mert szerinte az OpenAI lemásolta és jogtalanul használta a hangját.
Kékkői Zalán új szólólemeze kapcsán lakonikusan úgy fogalmazott, hogy valójában becsapás a mesterséges intelligencia kreálta zene. Ugyanakkor azt is bevallotta, hogy már a gyakorlott muzsikusfül is egyre kevésbé tudja megkülönböztetni a mesterséges intelligencia generálta zenét az ember alkotta muzsikától. Természetesen Zalán nem luddita, a mesterséges intelligencia művészeti alkotáson kívüli felhasználását nem ellenzi. Például a tudományos kutatásokban, ahol számtalan új következtetés levonását segítheti, kimondottan nélkülözhetetlennek véli.
A mesterséges intelligencia az új elektromosság
Elcsépelt közhely, hogy a tudomány minden területére beszivárgó MI valóban forradalmi változásokat idéz elő. Már a meglehetősen konzervatívnak tűnő régészet is használja, és ami eddig lehetetlennek tűnt, az mára a valóság: használatával el tudtak olvasni egy teljesen elszenesedett tekercset. A papirusz a Vezúv kitörésekor égett meg egy herculaneumi luxusvilla könyvtárában. Ez a könyvtár az egyetlen teljes egészében megmaradt könyvtár a római korból, a tudósok szerint Julius Caesar apósáé volt. A 18. században tárták fel először a helyszínt, ahol több ezer tekercsre leltek. Azonban hiába: amikor megpróbálták őket felnyitni, darabokra törtek, így olvashatatlanok maradtak. Egészen mostanáig.
Hasonlóan nagyszerű eredmény a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium fejlesztése: kézírás-felismerő modelljükkel kereshetővé váltak Arany János hivatali iratai, így az értékes anyagok hozzáférhetővé válnak a kutatók, valamint a nagyközönség számára is. De a mesterséges intelligencia még az egyre kritikusabbá váló árvizek elleni védekezésben is segít azzal, hogy időben, bizonyos esetekben akár öt-hét nappal is képes előre jelezni a folyók áradását.
Kicsit önellentmondásnak tűnik, de egyre több (offline) könyv is foglalkozik a mesterséges intelligenciával. A Felelős AI – Az AI irányításának gyakorlati megközelítése című kötet például jogi, média- és társadalomtudományi szemléletű blokkokban vizsgálja az MI-alapú rendszerek és szolgáltatások hatását a társadalmunkra, a gazdaságra és a jövőnkre, de kitér az új technológiák helyes és felelős használatának kérdéseire is.
A Holnap – Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket a gyorsan változó jövőben? 13 trendkutató és 13 pszichológus párbeszéde a jövőről című könyvben is hangsúlyosan jelenik meg a mesterséges intelligencia, amely nemcsak a munka világát, de az oktatást, az egészségügyet, a szexualitást és a spiritualitást is gyökeresen átalakítja.
Hogy ez utóbbi megállapítás mennyire nem légből kapott, arra jó bizonyíték az a mesterséges intelligencia által vezérelt Jézus-hologram, amely egy luzerni templom gyóntatószékében várja a látogatókat. Ugyanakkor bár a szakértők is aggódnak az életünk minden területére beszivárgó MI hatásai miatt, azért kizártnak tartják, hogy a gépek valaha is öntudatra ébredjenek, és
A fentiek alapján talán nem merészség kijelenteni, hogy igazak Andrew Y. Ng, az MI egyik legprominensebb szakértőjének szavai, miszerint: „A mesterséges intelligencia az új elektromosság.” Ahogy a budapesti AI Summit is megmutatta, a teljesítménynövelésre áhítozó vállalatok és művészek egyaránt vágyják ezt a szupererőt, amely most már biztosan velünk marad és nem megy sehova.
