Művészet
Százéves lenne Pierre Boulez, Bartók Béla egyik legihletettebb tolmácsolója
Száz éve, 1925. március 26-án született Pierre Boulez francia zeneszerző, karmester, a kortárs zene kimagasló alakja, aki pályafutása során több alkalommal vezényelt Magyarországon és akit Bartók Béla egyik legihletettebb tolmácsolójának tekintettek.
Michelangelo nehéz természetű zseni volt
Ötszázötven éve, 1475. március 6-án született Michelangelo Buonarroti, a Pietà, a Mózes, a Dávid-szobor, a Sixtus-kápolna monumentális freskójának alkotója, a római Szent Péter-bazilika kupolájának tervezője, aki a festészetben, a szobrászatban, az építészetben, sőt a költészetben is kimagaslót alkotott.
Kálmán György fő- és mellékállása is a színház volt
Száz éve, 1925. március 6-án született Kálmán György Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki azt vallotta: „Ez a pálya alkalmas arra, hogy valaki legendává váljék, a végelszámolásnál azonban semmi más nem számít, csak a színpad.”
Ők lehetnek idén az Esterházy Art Award díjazottjai
Az Esterházy Art Award független szakmai zsűrije 21 pályaművet jelölt a díjra. A kilencedik alkalommal meghirdetett pályázatra 273 művész jelentkezett. Pályázni festészettel és festészettel operáló térinstallációs munkákkal, illetve azok terveivel lehetett. A díjra jelölt művészek válogatott műveiből What we believe in – Amiben hiszünk címmel kiállítás nyílik a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban, amelyet június 5-től szeptember 14-ig láthatnak az érdeklődők.
Farkas Ádám: A követ nem szabad megerőszakolni
Személyesen rovatunkban az elmúlt hat évtized munkáiból válogatott alkotásokon keresztül pillanthatnak bele a nemzet művésze gondolkodásmódjába.
Anthony Hopkins életének rejtélyeit fejtegeti a róla készült könyv
Ősszel jelenik meg Anthony Hopkins Oscar-díjas brit színész memoárja, amelynek címét egy gyermekkorában készült fotó ihlette.
Thuróczy Szabolcs szerint szatyorral a kezében nem lesz senki öngyilkos
A krimi leuralta a filmvásznat, a televíziót, a streamingcsatornákat – nem beszélve a reality műsorokról. A Spektrumon debütált a Budapesti zsaruk.
Bayeux-i kárpittöredéket találtak egy északnémet archívumban
A második világháború alatt eltávolított kárpitdarabot még idén visszaszolgáltatják Franciaországnak.
Kínai építészé lett az architektúra Nobelje
Liu Csia-kun kínai építésznek ítélték oda idén az építészet Nobeljeként is emlegetett Pritzker-díjat „a hétköznapi emberek életét szolgáló építészetéért” – jelentette be kedden a díjat odaítélő testület.
Már lehet szavazni a Halhatatlanok Társulatának új tagjaira
A jelölt színészek, színésznők, operaénekesek és táncművészek közül kategóriánként két-két művésszel bővül a Halhatatlanok Társulata.
Az a bizonyos tükör talán nem is görbe, amiben torznak látjuk magunkat
Az Olasz szalmakalap című francia bohózat román rendezője, Silviu Purcărete visszatérő vendég a Nemzeti Színházban és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón.
A buzsáki rátétes blúztól a kalotaszegi bujkán át a meggypiros formaruháig
A Folk Fashion – Divat a folklór című kiállításon az állandóságot szimbolizáló magyar népi kultúra és a folyton változó divat izgalmas és gondolatébresztő párbeszédének lehetünk a tanúi.
Nem akarom fölhímezni a monogramomat a zeneművekre
Nem az egyediség, hanem a zene feltérképezése foglalkoztatja Csáki András Liszt Ferenc-díjas gitárművészt, aki március 7-én az Essentia Artis programsorozatában ad rendhagyó koncertet.
Több mint 18 millióan látták az Oscar-gála élő közvetítését
Az élőben közvetített 97. Oscar-díj-átadó gálát 18,1 millió néző látta – számolt be róla március 4-én az amerikai filmakadémia ceremóniáját sugárzó ABC tévécsatorna. Az Oscar-gála legnagyobb nézettségét a Titanic Oscar-esője hozta: 1998-ban több mint 57 millió tévénéző volt kíváncsi a díjakra. A legalacsonyabb nézőszámot, 10,5 milliót pedig 2021-ben a pandémia alatt mérték.
Marcel Proust, Monet és Renoir találkozik Madridban
Marcel Proust és a művészetek címmel nyílik kiállítás kedden a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban.
Salamon Béla félszegségében is ravasz kisembere a kabaréjelenetek fénypontja volt
Száznegyven éve, 1885. március 4-én született Salamon Béla, a magyar kabarészínpad egyik legnagyobb egyénisége, akinek nevéhez olyan szállóigék fűződnek, mint a „Ha én egyszer kinyitom a számat…, ha én egyszer elkezdek beszélni…”, a „Vigyázz, Malvin, jön a kanyar” és a „Lepsénynél még megvolt”.