Hedvig (legújabban október 16) középkori magyarsággal Adviga, Hadvig. A meráni grófok családjából származott (1174 – 1243) és így rokonságba került az Árpádházzal is. Testvére volt II. András feleségének, Gertrudnak, tehát a mi Szent Erzsébetünknek nagynénje. Henrikhez, Szilézia és Krakkó hercegéhez ment férjhez. Hat gyermeke született, utána urával együtt megtartóztatást fogadott. Szilézia patrónája.

Bálint Sándor Ünnepi kalendárium (részlet)

Gál, Gallus, ír származású szent, már a kalandozások korából ismert St. Gallen megalapítója, esetleg névadója. Tisztelete bencés rendtársai révén nyilvánvalóan már az Árpád-korban gyökeret vert hazánkban. Erre utal a Szentgál falu, amelynek azért lett ő a védőszentje, mert a környező bakonyi ősrengeteg hasonlatos volt ahhoz a szinte megközelíthetetlen remeteséghez, amelyben Gál meghúzta magát és az állatokkal barátkozott. Legendája szerint egy medvére parancsolt rá, hogy segítsen szálfát hozni, követ görgetni a kolostor építésénél.

Bálint Sándor Ünnepi kalendárium  (részlet)

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította ÉLELMEZÉSI VILÁGNAPpá október 16-át. A világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására.

A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak –, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.

SIPOS PÁL (Nagyenyed, 1759.október 16. – Szászváros, 1816. szeptember 15.) filozófus, matematikus, külföldi egyetemeken tanult, majd Erdélyben, 1805-től pedig a sárospataki református kollégiumban tanított. Matematikus, a nevét viselő izométer feltalálója, s egy új matematikai tanterv megalkotója. Kant és Fichte követője volt, s tudóstársasági tervezetei is ismeretesek. Életművét legrészletesebben Jelitai József dolgozta fel.

Magyar Tudománytörténeti Intézet

Az elsősorban sikeres búzanemesítőként ismert agrárszakember, BAROSS LÁSZLÓ (Felsőzsember, 1865. október 16. – Bánkútpuszta, 1938. június 3.) 1886-ban végzett a magyaróvári gazdasági akadémián, majd ezt követően József főherceg különböző nagybirtokain dolgozott gazdasági segédtisztként; 1911-től haláláig pedig a bánkúti uradalom jószágfelügyelője lett, amelyet jól szervezett, korszerű mintabirtokká alakított és kísérleti telepet is létrehozott rajta. Baross László a köztudatban a „bánkúti búzák atyja”-ként él. Ezt a tekintélyt egy gazdasági kényszerhelyzet megoldójaként vívta ki. Az I. világháború után Magyarország elvesztette búzapiacait, ugyanis az 1920-as években egész Európát elárasztotta a jó minőségű kanadai és amerikai búza; az import mintegy 90%-a a Marquis nevű fajta volt, mely számos előnyös tulajdonsága mellett egy komoly hibával rendelkezett: nem volt fagyálló. Barossnak ezen sikerült javítania. Fagyálló Marquis törzseket állított elő, majd ezeket az ugyancsak általa nemesített Bánkúti 5-tel keresztezte. Így születtek meg munkája eredményeként a legnevesebb bánkúti őszi búzák, amelyeknek egyike az 1933-as kanadai búza világkiállításon a világ legjobb búzája címet nyerte el, Barosst pedig aranyéremmel tüntették ki.

A búzán kívül Baross más növények nemesítésével is sikeresen foglalkozott: tevékenységi körébe tartozott a kukorica, cukorrépa, zab, cirok, ricinus és a gyapot kedvezőbb tulajdonságú fajtáinak termesztése. De érdeklődött a növénynemesítésen kívül más mezőgazdasági problémák iránt is: számos cikke jelent meg a talajművelésről, a trágyázásról, a vetésforgókról és a kévekötő aratógépekről. Búzafajtái mintegy negyedszázadon keresztül a legjobbaknak számítottak Magyarországon: még 1957-ben is az ő fajtáit termesztették hazánk búzavetés-területének 57%-án.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

JORDÁN KÁROLY, (Pest, 1871. december 16. – Budapest, 1959. december 24.): Kossuth-díjas matematikus, a valószínűségszámítás gyakorlati alkalmazásainak egyik legjelentősebb magyar kutatója. Egyetemi tanulmányait Párizsban, Zürichben (vegyészi oklevél), Manchesterben és Genfben végezte. 1895-től 1898-ig a genfi egyetem tanársegédje, utóbb magántanára volt. Ugyanitt doktorált kémiai tárgyú értekezésével. Visszatérve a budapesti egyetemen földrengéstani, csillagászati és matematikai tanulmányokat végzett. 1906-tól 1913-ig a budapesti Földrengés Számoló Intézet vezetője volt. Az I. világháború alatt mint meteorológus működött. 1920-tól előadott a Közgazdasági Egyetemen, ahol tanári címet kapott. 1928-ban matematikai munkásságáért az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat König Gyula jutalommal tüntette ki. Munkásságának fő területe a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika volt. Kutatásaival betetőzte a valószínűségszámítás klasszikus elméletét, kritikájával elősegítette újabb fejlődését. Munkássága a matematikán kívül a meteorológia, a geofizika és kémia területére is kiterjedt. Műveiben következetesen szem előtt tartotta a valószínűségszámítás gyakorlati alkalmazásait. Szabad idejében szívesen foglalkozott turisztikával és barlangkutatással. Útjairól a Turisták Lapjában számolt be.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

SÁMSONDI KISS BÉLA, (Nagykároly, 1899. október 16. – Budapest, 1972): építész, a szövetszerkezetes építési rendszer kidolgozója. 1924-ben szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti műegyetemen. 1924-től a resicai acélműveknél dolgozott, majd önálló tervező építész Temesvárott, ahol több lakóházat épített, vékony falú acélprofilokat alkalmazott fa-beton-acél kombinációjú födémekkel. 1937-ben családjával Erdélyből Budapestre költözött és önálló tervező építészként dolgozott 1948-ig. Számos többszintes lakóház építése fűződik nevéhez. 1945–48-ban együtt dolgozott Olgyay Aladárral és Olgyay Viktorral. Több pályázaton nyert első díjat, többek között 1942-ben a magdolnavárosi lakótelep komplex tervezési pályázatán. 1947-ben megnyerte az Újszerű épületszerkezetek tervpályázatot. Az állami tervezés egyik megalapozója, az Építéstudományi Intézet (ÉTI) és az Építőanyagipari Központi Kutató Intézet kutatómérnöke volt 1961-ig. Elsőként alkalmazta tudatosan már a negyvenes években a komplex építési rendszer fogalmát modulkoordinációban, mind elméletben, mind gyakorlatban.
A Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisában szereplő szabadalmi bejelentése (lajstromszám, cím; bejelentő, feltaláló):
168108 Eljárás vasbeton rácsozattal és kéreggel merevített cellás építőszerkezet előállítására és szerelésére; Budapesti Építőanyagipari Szövetkezet, Sámsondi Kiss Béla.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon, MEK; Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázis)

Az Európai Újraélesztési Társaság (European Resuscitation Council, ERC) és az Európai Parlament kezdeményezésére minden évben október 16-án ünnepeljük az újraélesztés világnapját. A világnap célja, hogy felhívják a figyelmet az újraélesztés fontosságára. A kampány keretében világszerte ingyenes oktatásokat szerveznek.
A “Restart a Heart Day” (Indíts újra egy szívet) nemzetközi kampányhoz csatlakozva az Elsősegélynyújtás Oktatásáért Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Oxyologiai Társaság a főváros több pontján képzéseket szervez október 16-án. A rendezvények szervezőinek célja, hogy bemutassák az érdeklődőknek, hogy e tevékenység egyszerű és könnyen elsajátítható, és hogy megtanulásával életet menthetünk.
Ma Magyarországon évente mintegy 25 000 ember esik a hirtelen szívhalál áldozatául. Az esetek 90 százalékában felkészületlenségünk és félelmünk miatt meg sem próbálunk segíteni, pedig rengeteg életet mi magunk is megmenthetnénk.

A világnap  középpontjában a gerinccel, illetve a hátfájással kapcsolatos kérdések tudatosítása áll. Világszerte a fizioterapeuták, a gyógymasszőrők, a gerincklinikák, a rehabilitációs szakemberek, az egészségügyi szakemberek és aktivisták, továbbá az iskolák és betegséggel érintett emberek közreműködésével rendezik meg.