Október 16-án történt

Ezen a napon történt

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. október 16-án, a kudarcba fulladt kiugrási kísérlet utáni napon a németek által fia életével megzsarolt Horthy Miklós, aki 1920 márciusa óta volt Magyarország kormányzója, a nyilasok vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké, majd lemondott.

Horthy Miklós 1940-ben Nagyváradon. Fotó: Hunyady József / FORTEPAN
Horthy Miklós 1940-ben Nagyváradon. Fotó: Hunyady József / Fortepan

Ünnep

A magyar–székely összetartozás napja – az Országgyűlés 2018. december 12-én döntött megrendezéséről az 1848. évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapján.
Élelmezési világnap – az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO 1979-ben magyar kezdeményezésre döntött megtartásáról.
A kenyér világnapja – a Pékek Világszövetségének kezdeményezésére 2001 óta rendezik meg.
Az érzéstelenítés világnapja – arra emlékezve rendezik meg, hogy 1846. október 16-án hajtották végre Bostonban az első nyilvános, éternarkózisban végzett műtétet.
Európai újraélesztési nap / Az újraélesztés világnapja – Az Európai Újraélesztési Társaság ernyőszervezet kezdeményezésére 2013 óta rendezik meg.
Sziléziai Szent Hedvig ünnepe – bajor származású katolikus hercegné. 1267-ben avatták szentté, s azóta Szilézia védőszentje.

Október 16-án történt

1793 Párizsban kivégezték Marie Antoinette királynét, a januárban lefejezett XVI. Lajos özvegyét
1813 Lipcsénél megkezdődött a napóleoni háborúk döntő ütközete, a négy napig tartó „népek csatája”, amelyben Bonaparte Napóleon francia császár vereséget szenvedett az osztrák–porosz–orosz koalícióval szemben.
1848 Megkezdődött az erdélyi székelység agyagfalvai gyűlése, amelyen a székelyek csatlakoztak az 1848–49-es szabadságharchoz.
1853 Megkezdődött a Török Birodalom és nyugati szövetségesei, valamint Oroszország között a három évig tartó, félmillió áldozatot követelő krími háború.
1895 I. Ferenc József szentesítette az izraelita vallást bevett vallássá nyilvánító 1895. évi XLII. törvénycikket.
1897 A budapesti Izabella (ma Hevesi Sándor) téren megnyílt a Magyar Színház.
1918 A Galilei-kör tagja, Lékai János sikertelen merényletet követett el Tisza István volt miniszterelnök ellen.
1934 Kínában megkezdődött a „hosszú menetelés”, amikor a Délkelet-Kínában bekerített kommunisták kitörtek a Kuomintang-erők gyűrűjéből, és a több mint tízezer kilométerre levő – biztonságosabb – Északnyugat-Kínába vonultak.
1944 A kudarcba fulladt kiugrási kísérlet utáni napon a németek által fia életével megzsarolt Horthy Miklós kormányzó a nyilasok vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké, majd lemondott.
1946 Tíz háborús bűnösön, akiket Nürnbergben elítéltek, ezen a napon végrehajtják a halálos ítéletet.
1964 Kína felrobbantotta első atombombáját, ezzel a világ ötödik nukleáris hatalma lett az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország után.
1978 A Boldog I. János Pál pápa halála után összeült konklávé Karol Wojtyła lengyel bíborost választotta pápává, aki II. János Pál néven foglalta el Szent Péter trónját.
2003 Visszatért a Földre az első embert szállító kínai űrhajó, a Sencsou–5 Jang Li-vej tajkonautával a fedélzetén.

Október 16-án született

1708 Albrecht von Haller svájci költő, filozófus, orvos, a modern kísérleti fiziológia egyik megalapozója
1725 Gvadányi József huszár generális, költő, ismert műve a Rontó Pál és az Egy falusi nótáriusnak budai utazása
1759 Sipos Pál filozófus, matematikus, a nevét viselő izométer feltalálója. Életéről és tevékenységéről itt olvashatunk.
1801 Josip Jelačić (Jellasics) horvát bán, az 1848-as magyar forradalom elleni első császári támadás vezetője
1854 Oscar Wilde ír költő, író
1863 Joseph Austen Chamberlain Nobel-békedíjas angol konzervatív politikus, külügyminiszter
1865 Baross László agrárszakember, búzanemesítő

1886-ban végzett a magyaróvári gazdasági akadémián, majd ezt követően József főherceg különböző nagybirtokain dolgozott gazdasági segédtisztként; 1911-től haláláig pedig a bánkúti uradalom jószágfelügyelője lett, amelyet jól szervezett, korszerű mintabirtokká alakított, és kísérleti telepet is létrehozott rajta. Baross László a köztudatban a „bánkúti búzák atyja”-ként él. Ezt a tekintélyt egy gazdasági kényszerhelyzet megoldójaként vívta ki. Az I. világháború után Magyarország elvesztette búzapiacait, ugyanis az 1920-as években egész Európát elárasztotta a jó minőségű kanadai és amerikai búza; az import mintegy 90 százaléka a Marquis nevű fajta volt, mely számos előnyös tulajdonsága mellett egy komoly hibával rendelkezett: nem volt fagyálló. Barossnak ezen sikerült javítania. Fagyálló Marquis törzseket állított elő, majd ezeket az ugyancsak általa nemesített Bánkúti 5-tel keresztezte. Így születtek meg munkája eredményeként a legnevesebb bánkúti őszi búzák, amelyeknek egyike az 1933-as kanadai búza-világkiállításon a világ legjobb búzája címet nyerte el, Barosst pedig aranyéremmel tüntették ki. Búzafajtái mintegy negyedszázadon keresztül a legjobbaknak számítottak Magyarországon: még 1957-ben is az ő fajtáit termesztették hazánk búzavetés-területének 57 százalékán. A búzán kívül más növények nemesítésével is sikeresen foglalkozott: tevékenységi körébe tartozott a kukorica, cukorrépa, zab, cirok, ricinus és a gyapot kedvezőbb tulajdonságú fajtáinak termesztése. Baross László 1938. június 3-án hunyt el. Forrás: OSZK

1871 Jordán Károly Kossuth-díjas matematikus, a valószínűségszámítás gyakorlati alkalmazásainak egyik legjelentősebb magyar kutatója. Részletesebben itt olvashatunk róla.
1886 David Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke, a zsidó állam „alapító atyja”
1888 Eugene O’Neill Nobel-díjas amerikai drámaíró
1893 Nádasi Ferenc Kossuth-díjas táncművész, koreográfus
1899 Sámsondi Kiss Béla építész, a szövetszerkezetes építési rendszer kidolgozója. További részletek róla az OSZK honlapján.
1909 Mezei Mária színésznő, érdemes és kiváló művész
1913 Szabó Árpád Széchenyi-díjas tudománytörténész, klasszika-filológus, akadémikus
1923 Miskolczi László kétszeres Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1925 Dame Angela Lansbury tiszteletbeli Oscar-díjas brit színésznő
1928 Markó László állami díjas kémikus, vegyész, akadémikus
1929 Jordan Radicskov bolgár elbeszélő, drámaíró
1938 Nico német modell, színésznő, a Velvet Underground első lemezének énekesnője
1958 Tim Robbins Oscar-díjas amerikai színész-rendező
1981 Sánta Krisztián kétszeres paralimpiai bajnok paraúszó
1986 Csernoviczki Éva olimpiai és világbajnoki bronzérmes cselgáncsozó, az első nő a magyar cselgáncs történetében, aki érmet szerzett az olimpiai játékokon

Október 16-án halt meg

1553 id. Lucas Cranach német festő
1744 Maróthi György, a debreceni református Kollégium egyik legkiemelkedőbb tanára, a Kántus énekkar alapítója. Többet is olvashatunk róla, ha ide kattintunk.
1925 Réthy Mór matematikus, a Bolyai-hagyaték kutatója. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1953 Nyírő József író
1959 George Marshall Nobel-békedíjas amerikai tábornok, külügyminiszter, az Európa második világháború utáni újjáépítését segítő program meghirdetője
1960 Valdemar Langlet svéd író, újságíró, nyelvész, 1944-ben a Svéd Vöröskereszt budapesti főmegbízottjaként az embermentő akciók egyik irányítója
1973 Veress László meteorológus
1981 Várnai Zseni József Attila-díjas magyar költő, író
1983 Asztalos Lajos magyar politikus
1985 Dancza János muzeológus, vezető régész, aki megtalálta a Neander-völgyi ember maradványait a Suba-lyukban. További részletekért érdemes felkeresni az OSZK honlapját.
1990 Art Blakey amerikai jazz-zenész
1993 Rapcsák András matematikus, akadémikus
1998 Keck Antal magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő
2003 Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, az első magyar profi Európa-bajnok
2007 Deborah Kerr Oscar-életműdíjas skót színésznő
2008 Póczy Klára régész, művészettörténész
2016 Várnagy Katalin Jászai Mari-díjas magyar színésznő
2022 Várkonyi Gyula magyar zenész-festőművész

#eztörténtma