A padlástól a neorealizmusig – Örökös magyar musicalsikerek

A padlás és Doktor Herz

A padlás dalai és dalszövegei a Presser Gábor–Sztevanovity Dusán-alkotókettős csúcsszerzeményei közt érdemelnek helyet, mint a Szilvás gombóc, az Örökre szépek, a Fényév távolság. Hasonlóan a nagy gyerekirodalmi alkotásokhoz, Dusán szövegei szintén komoly filozófiai alapon állnak. Az 1988-as bemutató éve azonban a botránytól volt hangos, ami a Madách és a Vígszínház közt kipattant. Ugyanis A padlás és a Doktor Herz alapötlete és tematikája meglepően hasonló. Mivel a két premier között mindössze egy hét telt el, a szakmában, illetve a sajtóban azonnal elindult a suttogás az ötletlopásról, a párhuzamos gondolatokról. A két alkotógárda között olyannyira megfagyott a levegő, hogy a próbafolyamatok alatt teljes hírzárlatot rendeltek el. Mára A padlás túl jár az ezredik előadáson.

Szörényi–Bródy helyett Presser–Adamis

1972-ben a Vígszínház akkori direktora, Várkonyi Zoltán és a fiatal rendező, Marton László fejükbe vették, hogy színpadra állítják Déry Tibor kisregényét, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címűt. A Szörényi Levente–Bródy János-párost – akik akkor még az Illés tagjai voltak – kérték fel a zenés darab megírására.

Ez az ok, amiért a muzsikusok közölték, nem érzik magukénak az anyagot, árulás lenne, ha rendelésre csinálnának színházi dalokat.

Ekkor fordult Várkonyi Presser Gáborhoz, aki már az LGT-t vitte. A színház és a muzsikus kapcsolata mind a mai napig tart. A darab szövegkönyvét sosem sikerült senkinek elfogadhatóvá tennie, azonban a betétdalok örök érvényűek, mint a Valaki mondja meg, a Ringasd el magad, A fák is siratják.

Kezdetben a Loksi kísérte az előadást, amiért Frenreisz Károly távozott – helyére érkezett Somló Tamás. Barta Tamás segítette a betanítást, zseniális gitárszólamai tették igazán rockossá a dalokat.

Premier helyett filmforgatás

A Szörényi–Bródy-párost megcsapta a színház szele, s azon morfondíroztak, miképpen lehetne egy Jézus Krisztus szupersztár jellegű művet magyar történelmi környezetbe helyezni. A JCS-t 1972-ben a Műegyetem E-klubjában vitte színre a Korong zenekar, Miklóska Lajos (később a Beatrice alapembere) zenei vezetésével és címszereplésével, Miklós Tibor fordításában. Néhány előadást követően Aczél György betiltotta a produkciót.

Tíz évre rá sajátos színpadi formával, rockballadával debütált Szörényi Levente és Bródy János a Pesti Színházban. A Kőműves Kelement Marton László rendezte, a koreográfia Novák Ferenc érdeme. Tata eztán a Szörényi-művek állandó alkotótársa lett – munkáját ma fia, Novák Péter folytatja. A rockballadában Levente sikerrel egyesítette a magyar népzenét és a rockzenét, amely az egy esztendővel későbbi István, a király védjegye.

Ekkor jött a rendező, Koltay Gábor és az alkotók mentő ötlete, miszerint ez nem egy színházi előadás, hanem egy filmforgatás. A „nyilvános filmforgatás” végül 120 ezer embert vonzott a Ligetbe.

Az óvatos drámaíró

Molnár Ferenc, aki élete végén Amerikában élt, végrendeletében kikötötte, hogy a műveit, mint a Liliom vagy A Pál utcai fiúk nem zenésíthetik meg. A szerző látta, miként vált a Liliomból közepesnél gyengébb Broadway-musical Carousel címmel. A siker dacára Molnár úgy érezte, a zene és a tánc elveszi a dráma élét. Az örökösök – elsősorban az író unokája, a legendás Sárközi Mátyás – hűen tartották magukat ehhez a szigorhoz.

A Pál utcai fiúk musical 2016-ban debütált. Fontos tudni, hogy Molnár Ferenc 1952-ben hunyt el, a szerzői jogok a szerző halála után 70 évig érvényesek, ami 2022-ben telt le. A vígszínházi bemutató idején még javában szükség volt az örökösök engedélyére, amit végül a 2007-es Molnár Ferenc-emlékév környékén kezdődött tárgyalások alapoztak meg. Marton László igazgató, az előadás rendezője ígéretet tett, hogy a darab hű marad a regényhez, nem lesz belőle tánckari látványosság. A zeneszerző Dés László személyére garanciát jelentett korábbi pesti színházbeli sikere, A dzsungel könyve.

A neorealizmus alapműve színpadon

A háború utáni magyar film első világsikere a Valahol Európában. Az 1947-es kék cédulás választásokkal sem tudtak a kommunisták hatalomra kerülni, kizárólag, hogy koalícióra léptek a kisgazdákkal és a szocdemekkel. Mivel filmügyekben nem tudtak megegyezni, mindegyik párt alapított egy saját mozivállalatot. Radványi Géza filmje a kommunista párt felkérésére készült. Az alapötletet a Sztehlo Gábor evangélikus lelkész által alapított gyerekköztársaság, a zugligeti Gaudiopolis adta, az amatőr szereplők többségét is innen verbuválták. Radványi távol állt a kommunistáktól, bátyja a világhírű író Márai Sándor. A Zárt tárgyalás és az Európa nem válaszol alkotásaival komoly sikert aratott a velencei filmfesztiválon, azzal a Szőts Istvánnal, akivel együtt kezdték pályájukat. Radványi filmjei és az Emberek a havason a második világháború alatt indult neorealisták példaképe lett.

A musical ötletgazdája az Operettszínház dramaturgja, Böhm György. A Valahol Európában Dés László első zenés darabja. A főszerepet Haumann Péter, majd Kulka János játszotta. A zene az kell című dalból hatalmas sláger lett.

Címlapfotó: Vranyecz Artúr Herceg, Újhelyi Kinga Kölyök, Dargó Gergely Lámpás és Janka Barnabás Meglökő szerepében A padlás című musical próbáján a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI